Stílszerűen ez egy előszó, amelyben a szerző kifejezi háláját a sorsnak, a munkahelyének és egy kedves ismerősének, amiért eljuthatott a Könyvbárba, végigehette a kóstolómenüt, és most elmondhatja mindenkinek, hogy az élet szép, ha az étel ilyen jó.
A Könyvbár egy olyan budapesti étterem, ahol minden hónapban más könyv kerül terítékre. És ezt szó szerint kell érteni.
Elmagyarázom. A tulajdonosok, pontosabban kettőjük közül inkább Ildikó, minden hónapban kiválaszt egy irodalmi művet, és a csapat azt dolgozza fel menüsor formájában. Ha például a hónap könyve A Pál utcai fiúk, akkor Ildikó találja ki, hogyan jelenhet meg a történet, a mű világa ételek formájában. Készít egy vázlatos menüsort, majd átbeszélik, beszerzik az alapanyagokat és a tálalás stílusos kellékeit. Az olvasónak, akarom mondani, a vendégnek alapos rácsodálkozás és értelmezés után már csak el kell fogyasztania a tányérjára farakásszerűen felépített zöldséggerendákat, a Füvészkert színeire komponált zöld levest, meg a golyózást idéző és Einstand művésznéven eléje tett, gömbölyűre formált falatokat. Ha pedig végigette a menüt, szemét az égre emelve dicséri Molnár Ferencet, a tulajdonosokat, a séfet és az egész világot, mert ilyen fogások után a nap is szebben süt.
Mielőtt időpontot egyeztettem Béky Ildikóval és Szalay Gáborral, reméltem, hogy Nők Lapja-barát mű kerül terítékre a riport havában. A Kisasszonyok például, vagy Jane Austen, esetleg Ulickaja valamelyik könyve. Hogy mi? Charlie és a csokigyár? Egy gyerekkönyv?! Nem olvastam. Már-már elszomorodtam, ám akkor eljutott a tudatomig a szó: csokigyár. Nagy baj nem lehet, gondoltam, így bizakodva érkeztem a helyszínre. Előtte megismerkedtem a szegény, ám roppant melegszívű Charlie, és a zseniális csokoládégyáros, Willy Wonka történetével, de el sem tudtam képzelni, hogy lesz ebből a meséből ötfogásos menüsor jó étvágyú felnőtteknek. Nem akarom lelőni a poént, de lett.
Nyalóka kacsamájból
Maga az étterem könyvekkel bélelt, tágas nappalihoz hasonlít, még kandalló is van benne, és egy bárpult, ami ugyan kevesek nappalijának része, pedig igény lenne rá.
– Ez volt a cél: a nappali-hangulat – erősíti meg Ildikó, aki imád olvasni, de jó ideje a könyvek egy részekötelezőolvasmányként,házifeladatként sorakozik a polcán. Ő nem csak a maga örömére olvas.
– Gáborral közös szerelmünk a gasztronómia, annak idején jelentkeztünk is egy remek kezdeményezésre a Restaurantday.org oldalon, ahol az év négy napján bárki fogadhat a lakásán vendégeket, csak fel kell tüntetnie, mivel várja őket. Ez egy jópofa nemzetközi lakáséttermes játék. Regisztráltunk, meghirdettük magunkat, mint Pöri bár, és különféle pörköltekkel vártuk a vendégeket.
A Pöri bárból DeGuszta bár, majd Nemde Bár lett, és olyan jól teljesítettek, hogy a végén hatvannégy vendégre főztek. Ildikó fantáziája nem állt meg, eszébe jutott a Könyvbár szójáték is. Miért ne lehetne könyvek ihlette ételeket készíteni? Ott van Harry Potter sütőtökkrémlevese, vagy a citromtorta különös szomorúsága, és mi minden még. Ezt annyira jónak találták, hogy eltették későbbre, hátha lesz belőle valami. Lett.
