Mi történt?
Az óceániai Kiribati magasabbra emeli a szigeteit, így próbálnak védekezni a globális felmelegedés miatt fenyegető vízszint ellen.
Miért fontos ez?
Az óceánok és tengerek vízszintje mindenképpen emelkedni fog, az nem mindegy, mennyire. A part menti és az alacsonyabban fekvő földek az erózió és az áradások miatt víz alá kerülhetnek, ami több mint egymilliárd ember lakhatását és megélhetését veszélyezteti.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miért került csapdahelyzetbe Kiribati?
- Hány embert érint a világon a tengerszint-emelkedés?
- Visszafordítható-e a folyamat?
A Csendes-óceánban fekvő Kiribati lakói az elsők között tapasztalják meg a globális felmelegedés hatását. A sarkvidékek jégtakarói és gleccserei ugyanis egyre sebesebb ütemben olvadnak, ráadásul a víz hőmérsékletének növekedése miatt a víztömeg térfogata is nő.
Ez azt jelenti, hogy Kiribati lehet az első ország a Földön, ami a tengerszint-emelkedés miatt teljesen eltűnik.
Az ország az Egyenlítőn található, nagyjából félúton Hawaii és Ausztrália között, a hozzá tartozó 33 korallszigetből 21-en laknak. Kiribati júniusban újraválasztott elnöke, Taneti Maamau a Guardiannek beszélt arról, hogy a szigetek megemelésével igyekeznek megmenteni országukat és lakóit az óceántól. A szakértők szerint ugyanis, ha fél-egy méterrel sikerülne megemelni a szigeteket és az azokon álló házakat, akkor az további 50 évnyi biztonságot jelentene a szigetlakóknak.
Az „emelés” tulajdonképpen kotrást jelent a szigetek körül és között, ami viszont veszélyezteti és károsíthatja a korallzátonyok ökoszisztémáját. Ez így valamennyire 22-es csapdahelyzet, hiszen a korallzátonyok számos faj élőhelyét biztosítják, és csökkentik a part erózióját, mert csillapítják a tenger, az óceán hullámzását. Továbbá ezeknek az országoknak a gazdaságához is jelentősen hozzájárulnak a halászat és a turizmus miatt. A PLOS Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a kotrással ugyan megmenthető a szárazföld, viszont visszafordíthatatlanul károsodhatnak a korallzátonyok. Az elnök jelezte, hogy emiatt a kotrást körültekintően kell majd elvégezniük.
Kiribati helyzete ráadásul politikailag is érzékeny. Maamau hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködéssel megvalósítandó terv Kiribati feltételei szerint valósulna meg, például nem is fogadnának el nagyobb kölcsönt egy országtól sem, és azt sem engedélyezik, hogy új diplomáciai partnerük, Kína katonai támaszpontot építsen a stratégiailag kiemelten fontos Karácsony-szigetre – ami az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaiitól délre fekszik.
Kiribati jelenleg elutasítja, hogy erre a kritikus állapotra migrációval válaszoljanak, azaz, hogy a lakosságot elköltöztessék.
Nincs tengerünk, de minket is érint?
Magyarorszáról nézve a tengervízszint emelkedése vagy a gleccserek olvadása távoli problémának tűnhet, de közösséget vállalva az emberiséggel nem lehet olyan könnyen elmenni amellett, hogy
az érintettek száma meghaladja az 1,4 milliárd főt
írják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján arra a jelentésre reagálva, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített, és 2019 szeptemberében tártak a nyilvánosság elé.
Közvetve ráadásul mindannyiunkat érint a probléma, hiszen az óceán óv meg a még magasabb hőmérséklettől. „Az 1980-as évektől az összes, emberi tevékenységre visszavezethetően kibocsátott szén-dioxid 20-30 %-át az óceánok nyelték el, fokozva a víz elsavasodását (a szén-dioxid reakcióba lép a tengervízzel, és savasabbá teszi – ez az ökológiai ára annak, hogy az elnyelt gázmennyiség nem a légkörben fokozza az üvegházhatást)” – írják az MTA oldalán.
A hőelnyelés miatt viszont melegedik a világóceán, ami
- fokozza az antarktiszi és az északi-sarkvidéki jég olvadását, ezért emelkedik a vízszint,
- kevésbé keverednek az óceáni vízrétegek, így egyre több lesz az oxigénszegény rész is, ami kihat az élővilágra.
A tengerszint-emelkedés valamennyi forgatókönyv szerint folytatódni fog, az MTA magyarázata szerint az a különbség, hogy „a korlátozatlan kibocsátás több méteres szintemelkedéshez vezet, míg a kibocsátás korai visszafogásával elérhető, hogy a tengerszint 2300-ra átlagosan csak 1 méterrel nőjön. (Összehasonlításul: 1900 és 2016 között a tengerek szintje 16-21 centivel növekedett.)
Egy a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban tavaly novemberben publikált tanulmány szerzői szerint a tengerszint-emelkedés várható mértékéért az üvegházhatású gázok öt legnagyobb kibocsátója a felelős: Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió, India és Oroszország.” (Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2017 júniusában bejelentette, hogy az USA kilép az egyezményből, ez 2020 novemberében valósulhat meg.)
„Eredményeink alapján világos, hogy mai emissziónk (légszennyező levegőterhelésünk – a szerk.) mértéke tagadhatatlanul oda vezethet, hogy a tengerek vízszintje a jövőben tovább emelkedik.
Ez a folyamat nem visszafordítható, ez lesz a hagyatékunk az emberiség számára
idézte az MTI Carl-Friedrich Schleussnert, a tanulmány társszerzőjét.
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
(Kiemelt kép: Kiribati keskeny földterület az óceán közepén. A tenger szintje minden évben kb. 1,2 cm-el emelkedik. Eita, Tarawa, Kiribati, 2015.szeptember. Fotó: Jonas Gratzer / LightRocket a Getty)
