Mi történt?

A Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának szakorvosa arra figyelmeztet, hogy nyáron, amikor sok gyümölcsöt és savas frissítő italt fogyasztunk, ne rögtön étkezés után, hanem csak fél-egy órával később vegyük kézbe a fogkefét. Ezzel elejét vehetjük számos kellemetlen tünet kialakulásának.

Miért fontos ez?

A megfelelő fogmosási technika, a jó minőségű fogkrém és fogkefe segít megőrizni a fogaink és a fogínyünk egészségét, de mindez még nem elég az optimális fogápoláshoz. Legalább ilyen fontos a fogmosás helyes időzítése.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• A saverózió során a fog kemény szöveteiből ásványi anyagok oldódnak ki. És mi idézhet elő saveróziót? Olyan élelmiszerek, amelyeket nyáron nagy mennyiségben fogyasztunk: szénsavas üdítőitalok, gyümölcsök, zöldségek, de akár az uszoda vize is, ha annak pH-értéke nem optimális.
• Írunk még a magyar lakosság szájhigiéniás ismereteiről is.

A fogmosás helyes időzítésére figyelmeztet Nevelits Annamária, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának fogorvosa. Az eredményes fogápoláshoz nem elégséges a helyes fogmosási technika, a jó minőségű fogrém és fogkefe (amelyet három havonta kellene cserélnünk, és sűrű csomózású, puha sörtéjűt érdemes választanunk), arra is ügyelnünk kell, mikorra időzítjük a fogmosást. Nyáron, amikor a sok gyümölcsöt és savas frissítő italt fogyasztunk, a fogainkat fokozottabban tesszük ki a saveróziónak. Ezért a szakember azt javasolja, ne rögtön étkezés után, hanem kicsit később vegyük kézbe a fogkefét. Ezzel elejét vehetjük számos kellemetlen tünet kialakulásának. – Savhatás után legalább fél-egy órát javasolt várni annak érdekében, hogy a zománcból, illetve a fog kemény szöveteiből kioldódott foganyag képes legyen a remineralizációra, vagyis az ásványi anyag visszaépülésére, és azt a fogkefével ne dörzsöljük le azonnal. A saverózió tünetei széles spektrum között változhatnak a láthatatlan elváltozástól akár az elviselhetetlen fájdalomig. A kopásokat nehéz tisztítani, növelhetik a plakkok képződését, a környező szövetek is begyulladhatnak, és ezek is okozhatnak panaszokat, vérzést, fájdalmat. Az előrehaladott folyamat a fog teljes integritását is veszélyeztetheti, megnyílhat a fogbélcsatorna, és a gyökérkezelésig is eljuthatunk – tudjuk meg Nevelits Annamáriától.

A parodontológus úgy véli, a magyar emberek legtöbbje nagyon lelkes fogmosó, ám ez nem feltétlenül társul jó fogmosási technikával. Emiatt ugyancsak előfordulhatnak szuvasodások, ínygyulladások, ami fogágybetegségbe is torkollhat. A jó technikát tehát meg kell tanulni, és akár az egyénre szabott napi szájápolási rutin miatt is érdemes felkeresni a fogorvost. (A Semmelweis Egyetem oktató videójából meg lehet tanulni a helyes fogmosási technikát. Az ismertető nem csak a fogkefe, hanem a fogselyem és a fogköztisztító kefe helyes használatát is bemutatja.)
– A fogaink olyanok, mint egy tóban lévő kavics, amelyet csúszós, nyálkás réteg borít, és saját kis ökoszisztéma található rajta. A kavicsról semmilyen vízáramlás, mosó-, sodró hatás nem képes az ökoszisztémát eltávolítani, vagyis a fogainkat is csak akkor tudjuk megtisztítani, ha ehhez eszközt – optimális esetben puha vagy közepesen erős sörtéjű fogkefét – használunk – illusztrálja egy érzékletes példán keresztül Nevelits Annamária a fogmosás fontosságát. Hozzáteszi: a kemény sörte fokozhatja az ínyvisszahúzódás kialakulást, ami szabaddá teheti a fognyakat és érzékenységhez vezethet. A fogkrémek közül a fluoridtartalmúak segíthetnek, ám érdemes tudni, hogy a fluorid csak a megfelelően tiszta fogakon hatásos. Ajánlatos tehát a fluoridos fogkrém használata előtt alaposan megtisztítani a fogfelszíneket csupán fogkefével, illetve naponta egyszer speciális fogköztisztító kefét is javasol a szakember az ételmaradékok eltávolítására. A szakember figyelmeztet: a savak duplán árthatnak; nemcsak azzal, hogy közvetlenül hatnak a zománcra, hanem azáltal is fokozhatják a saveróziót, hogy csökkentik a szájüreg pH-értékét. Ha ez 5,5 pH-érték alá esik, akkor közvetett módon is elkezd kioldódni a foganyag, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy megfelelő legyen a nyálelválasztásunk. Az elegendő folyadékfogyasztás tehát nemcsak azért fontos, hogy ne száradjunk ki, hanem hogy a szájüreg pH-értékét is hamarabb helyreállítsuk, ezáltal is csökkentve a savak hatását a fogakra.

Ebből a szempontból is víz a legoptimálisabb ital, mivel a nyálelválasztás fokozásával a nyálban lévő ásványi anyagok visszakerülnek a fogra. Nem véletlen az sem, hogy egy francia menüsor sajttal fejeződik be: védőréteget képezve a fogak felszínén ez is segít abban, hogy a szájüregi pH hamarabb visszaálljon

– részletezi a szakember.
A Semmelweis Egyetem ismeretterjesztő kiadványai, oktatóvideói azért is hiánypótlóak, mert a magyar lakosság szájhigiéniás és szájegészségi ismeretei elég hiányosak. A Magyar Fogorvos című szaklapban 2016-ban jelent meg egy kutatási összefoglaló erről a témáról. A Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika és Kutatócentrumának orvosai – Gera István és Györfi Anna – egy reprezentatív elektronikus kérdőíves vizsgálat kapcsán felmérték a 14–50 év közötti magyarországi lakosság száj- és fogápolással kapcsolatos ismereteit, szokásait és attitűdjét. Ez jelenleg az egyik legátfogóbb és legfrissebb adatsor a helyzetről, és azért is különleges, mert a teljes minta kor, nem, településtípus és régió tekintetében a 14–50 éves magyarországi lakosságra reprezentatív volt. A kutatók a fogmosási szokásokon túl arra is kíváncsiak voltak, tudják-e az emberek, hogy mik a fogágybetegség okai, illetve hogyan kell ezeket a betegségeket kezelni. – A megkérdezettek 57 százaléka saját bevallása szerint naponta kétszer mos fogat, további 8 százalék pedig kettőnél is több alkalmat jelölt meg. A 14–50 év közötti lakosság közel egyharmada (28 százalék) csupán napi egyszeri alkalmat jelölt meg, és a felmérésben részt vevők 3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem minden nap mos fogat – derül ki a kutatást ismertető cikkből. Nemek szerinti bontásban az látszik, hogy a nők szorgosabb fogmosók: a férfiak körében az átlagosnál nagyobb arányban vannak azok, akik saját bevallásuk szerint napi egy alkalommal mosnak fogat (33 százalék), míg a nők körében ez a szám jóval kisebb (22 százalék), a napi kétszeri fogmosók aránya ugyanakkor magasabb (62 százalék) volt. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a „nem minden nap mosok fogat” választ adók elsősorban férfiak. Az egyes korcsoportok válaszai között nem látszik jelentős különbség. Érdekes tanulság az is, hogy arra a kérdésre, hogy megítélésük szerint elméletileg naponta hányszor kellene fogat mosni, a válaszok arra mutattak rá, hogy a többség ritkábban mos fogat annál, mint amennyiszer azt elvileg fontosnak tartja. – A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy minden étkezés után fogat kellene mosni (56 százalék), és csupán 29 százalék azoknak az aránya, akik szerint kétszer (reggel és este), és még alacsonyabb, mindössze 3 százalék azoké, akik a napi egyszeri fogmosást tartják szükségesnek. A fennmaradó 12 százalék azon az állásponton van, hogy egy nap annyiszor kell fogat mosni, ahányszor csak szükségét érzik – fogalmaznak a kutatók, akik megállapítják azt is, hogy „a 14–50 év közötti magyarországi lakosok fogászati és szájhigiéniás ismeretei hiányosak, alig tudnak valamit a dentális plakkról és annak szerepéről a fogszuvasodás és ínygyulladás kóreredetében”. Az eredmények azt is mutatják, hogy „a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek, különös módon a 18–22 évesek szájhigiéniás ismeretei a leghiányosabbak, és fogmosási gyakorlatuk a legrosszabb”.

(Kiemelt kép: Thug a törpe viziló fogát sikálják új, 1,5 méteres fogkeféjével a londoni állatkertben 2006. július 20-án.  Fotó: Claire Greenway / Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!