Szente Vajkot lehet szeretni, nem szeretni, de az vitathatatlan, hogy fantasztikus teherbírású, sokrétű, kiváló művész. A színpadi játék mellett darabokat ír, több teátrumban rendez, és helytáll televíziós műsorvezetőként, sőt testvérként és gyerekként is. A népszerű színészt otthonában kerestem föl, hogy meséljen édesapjáról, Szente Béláról.
– Késő délután, rekkenő hőségben beszélgetésre nincs jobb hely a hűvös, zöldellő kertre, virágokra, medencére néző szobánál. Inspiráló a környezet, itt nem nagy kunszt készülni az új évadra.
– Igen, nagyon szeretem a kertem. De aki olyan típus, mint én, bárhol él, folyamatosan pörgeti az agyát, töri valamin a fejét.
– Most éppen min töpreng?
– Az évadkezdésen. A tavaly elmaradt bemutatókon. A Puskás című musical augusztus 20-ai bemutatóján. Azon, hogy az Erkel Színházban hogyan fogadja majd a közönség az egyik legismertebb magyar életéről szóló előadást. És a Legénybúcsú második részének ötletein.
– Ne is sorolja tovább! Puskás Ferencet – Öcsi bácsit – mindenki szereti, büszke rá, a siker garantált. Kik az alkotók?
– A szöveget Galambos Attilával ketten írtuk, a zene Juhász Leventét dicséri, az előadást pedig én rendezem. A darab aktuális, ugyanis a legnépszerűbb magyar futballista 1945. augusztus 20-án húzott magára először válogatottmezt. De nem ez az egyetlen ok, hanem még ezer és egy, mert az élete, pályája olyan sikertörténet, amiről méltó dolog színházat csinálni. Ő azt üzeni, hogy nekünk, magyaroknak sok minden sikerülhet. A mi népünk sikeres nép, bármennyire mást sugall is a történelmünk vagy akár a Himnuszunk. Puskás becsületessége, küzdeni tudása, pimaszsága, csavaros észjárása, életszeretete és a többi jó tulajdonsága mind példa előttünk. A címszereplőt Veréb Tamás, Bozsik Józsefet Fehér Tibor alakítja.
– Mi maradt el tavaly?
– Két bemutató, a József Attila Színházban a 9-től 5-ig, az Operaházban pedig A Mester és Margarita.
