Vajda József ismert, népszerű pék. Ő az, aki több mint tíz éve nem hagyta, hogy elhitessék vele: kenyeret csak élesztővel és adalékanyagokkal lehet készíteni. Ráadásul ő nemcsak sütni szeret, hanem beszélgetni, fesztivált szervezni, fákat ültetni, gondolkodni is.
Vajda József három Pékműhelye előtt mindig sor áll. Akkor is így volt, amikor sem cégér, sem felirat nem hirdette, mi kapható náluk. A jó kenyér, a tökéletes kakaós csiga jobb reklámnak bizonyult bármilyen hirdetésnél, az emberek szerették, hogy a pék szóba áll velük, és hogy a saját szemükkel látják, hogyan készülnek a finomságok. Azt mondhatnánk, a véletlennek köszönhető, hogy pék lett belőle, de ő tiltakozna, mert szerinte nincsenek véletlenek.
Több születésnapja van
Az egyik pékségében beszélgetünk. A Facebook-oldalán olvastam, hogy pár nappal előtte elütötte egy autó, a felkarján hatalmas, már gyógyulóban lévő seb árulkodik arról, hogy nem egyszerű koccanás lehetett. Azt mondja, ez a legújabb születésnapja, de már lassan megszokja, hogy hajszálon múlik az élete. Gyerekkorában megesett, hogy éjszaka felébredt, majd órákon keresztül nem tudta egyetlen porcikáját sem mozdítani és képtelen volt megszólalni. Később volt, hogy annyit dolgozott, hogy az autópálya egyik félreeső parkolójában ébredt, és arra sem emlékezett, hogy letért, nem tudta, hogyan került oda. A Bartók Béla úton biciklizés közben hátulról belement egy autó, az aszfaltra esett, és egy másik kocsi egy centire a fejétől állt meg; néhány éve pedig összeesett a tüdeje. Ezekben a pillanatokban mindig az futott végig az agyán, hogy mennyi mindent csinált volna még. Éppen ezért ezek a szörnyű események végül motiválóan hatottak rá.
