Mi történt?

Egy új kutatás szerint magasabb azoknak a gyerekeknek az IQ-ja, akik zöldebb városi környezetben nőnek fel.

Miért fontos ez?

Egyre több érv szól amellett, miért kellene minél több zöldövezetet kialakítani a betondzsungelként növekvő városokban. A fák, a parkok nemcsak természetes módon hűtik a kímaváltozás miatt forrósodó területeket, hanem növelik a testi-lelki és a szellemi jólétünket is.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Volt-e különbség a gazdagabb és szegényebb gyerekek eredményei között?
• Mi köze lehet a zöldebb környezetnek a magasabb IQ-hoz?
• Mennyi zöldterület, azaz növényekkel borított közterület van a magyarországi településeken?

Azt a józan eszünkkel tudjuk, hogy jót tesz a gyerekeknek a jó levegőn, szabadban rohangálni, együtt játszani. Egy friss kutatás szerint viszont a gyerekeink nemcsak egészségesebbek és boldogabbak lehetnek így, hanem a zöldebb környezet az értelmi képességeikre is jó hatással van.
A Plos Medicine szaklapban megjelent tanulmány szerzői arra az eredményre jutottak, hogy a zöldebb városi környezetben felnövő gyerekeknek magasabb lesz az IQ-ja és ritkábban fordulnak elő náluk magatartászavarok. A kutatás során több mint 600, tíz és tizenöt éves kor közötti gyerek adatait vizsgálták – az eredmény pedig ugyanaz volt a szegényebb és a gazdagabb környéken is:

Elég csak 3%-kal növelni a zöldfelületet ahhoz, hogy a gyerekek IQ-ja már 2.6 pontos növekedést mutasson.

Az korábban bizonyítást nyert, hogy a zöld környezet jó hatással van a gyerekek értelmi fejlődésére, de ez volt az első kutatás, ami kifejezetten az IQ-t vizsgálta, írja a Guardian. Az IQ növekedése különösen látványos volt azoknál a gyerekeknél, akik a spektrum alacsonyabb végén voltak. A kutatók eredményei szerint itt már kis változtatások is nagy javulást hoztak.
“Egyre több bizonyíték van arra, hogy a zöld környezetnek köze van a kognitív funkcióink állapotához, mint például a memória és a figyelem” – mondta Tim Nawrot, a belgiumi Hasselt University környezeti-epidemiológiai professzora. Nawrot szerint a várostervezőknek is figyelniük kellene erre, és több zöldterületet létesíteni, hogy optimális környezetet teremtsenek a gyerekek – a jövő felnőttjei – kiteljesedéséhez.

Több szabadtéri játék a barátokkal = jobb értelmi képességek?

Konkrétan arra, hogy miért növeli az IQ-t a zöld környezet, a kutatók még nem tudják a pontos választ. Viszont úgy gondolják, hogy ennek köze lehet az alacsonyabb stressz-szinthez, a több (szabadtéri) játékhoz és társas érintkezéshez, valamint a csendesebb környezethez.
A gyerekek átlagos IQ-ja egyébként 105 volt. A látványos különbséget az jelentette, hogy a gyerekek négy százaléka, akik 80-asnál alacsonyabb IQ-val rendelkeztek, valamennyien olyan kerületekben éltek, ahol alig volt zöldfelület. Míg a zöldövezetekben egyetlen olyan gyereket sem találtak, akinek 80 alatti lett volna az IQ-ja.
A kutatást kifejezetten városi környezetben végezték, mivel a kutatók abból indultak ki, hogy a külvárosi-agglomerációs, illetve a vidéki településeken általában eleve nagyobb a gyerekek fejlődését segítő zöldfelület: kertek, környékbeli erdők, mezők, esetleg zöld közterületek, parkok, játszóterek összessége.
A tudósok vizsgálták a viselkedési zavarok előfordulását is, például a gyenge összpontosítási képességet és az agresszió mértékét. A zöldfelület növekedése itt is számottevő javulást jelentett.

Ahol 3%-kal több zöld volt, ott a viselkedési zavarok 2 ponttal csökkentek a kutatók mérési skáláján.

(Fotó: Getty Images)

Ez a hatás megerősítette korábbi kutatások eredményeit is.
Amikor a kutatók azt próbálták megfejteni, hogy mi állhat a zöldterület nagysága és az intelligenciahányados közötti kapcsolat hátterében, vizsgálták például a légszennyezettséget is. Az ugyanis szintén bizonyítékot nyert már korábban, hogy a légszennyezettség jobban rontja a szellemi képességeinket, mint amennyire az egészségünket károsítja. 
A zöldterületekkel kapcsolatban viszont végül a légszennyezettség mértéke sem adott magyarázatot a különbségekre. A kutatók inkább arra gyanakszanak, hogy a nagyobb zöldterület alacsonyabb stressz-szintet és csendesebb környezetet is jelent, valamint azt, hogy a gyerekek többet játszanak és mozognak kint a többi gyerekkel közösen – amik szintén bizonyítottan jó hatással vannak az értelmi képességekre.
Bár a tanulmány a IQ és a környezet kapcsolatának számos bizonyított faktorát figyelembe vette, a Guardian megjegyzi, hogy arra nem tértek ki, hogy a zöld környezet pontosan mit jelentett. Korábbi kutatások alapján ez azért számít, mert a fák és erdők jobb hatással vannak a gyerekek fejlődésére, mint például a mezőgazdasági területek vagy a bozótosok.

Mi a helyzet Magyarországon?

A zöldterület fogalma a növényzettel borított közterületeket jelenti, tehát ebben a kategóriában nincsenek benne a magántulajdonú kertek. A zöldterületeknek akadálymentesen megközelíthetőnek kell lenniük, és legfeljebb a területük 3 százaléka beépíthető testedzést, pihenést szolgáló vagy vendéglátó épületekkel. Zöldterületek a közparkok, játszóterek, közkertek. A Levegő Munkacsoport oldalán közölt adatok szerint Magyarországon az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik. Az ajánlott zöldterületi minimum 21-30 m2/fő lenne, amelyből 7-10 m2-t közvetlenül az épületek körül, 7-10 m2-t 300-500 méteres távolságra, további 7-10 m2-t pedig nagyobb közparkként kellene biztosítani.
A növények többek között az alábbi módon javítják a városi környezetet a Levegő Munkacsoport szerint:

• A bokrok és fák levelei rengeteg, gyakran mérgező nehézfémeket is tartalmazó port kötnek meg.
• Egy hektárnyi lombos erdő 30 ember oxigénszükségletét tudja biztosítani.
• A városi növények tompítják a zajt.
• A növények a párolgásukkal hűtik a környezetüket, és csökkentik a városokban kialakuló hőszigetek intenzitását. Az aszfalthoz, betonhoz vagy más vízzáró felületekhez képest a növényekkel fedett részeken akár 4-5 fokkal is hűvösebb lehet a levegő.

(Kiemelt kép: Getty Images)

Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy előfizetői tartalmakhoz is hozzáférj!