A legújabb kutatások szerint az, hogy Mária Magdolnából a történelem egyik legismertebb prostituáltja lett, erős csúsztatás. A forráskritikus megközelítés szerint magdalai Mária nem volt sem prostituált, sem Jézus felesége, hanem a tanítványok belső köréhez tartozó női apostolként kellene tekintenünk rá, aki nem utolsó sorban a feltámadás első hiteles szemtanúja is volt.
A Jézus lábát megmosó bűnös nő Simeon házában valószínűleg nem az a Mária volt, akit magdalaiként ismertek. Ezt a Máriát, a megtért prostituált képét később az egyházi hagyomány építette fel, hiteltelenítve ezzel magdalai Mária karakterét és fölerősítve a prostituált Máriáét. Utóbbi történet pedig ennek köszönhetően is az egyik legerősebb szimbólumává vált a megtérésnek és a krisztusi elfogadásnak: hiszen ha egy prostituált nem csak hogy megtér, de hálából meg is moshatja a mester lábát egy zsúfolt ház férfinépe előtt – ez már önmagában igen bátor tett volt akkoriban –, könnyeivel is eláztatva, olajjal is bekenve őt (idáig szól a bűnös nő története), és még Jézus bizalmas tanítványai körében is helyet kapott, az azt jelenti, hogy valóban mindenki számára van remény, aki az új életet választja (ez a Mária Magdalénával, mint Jézus bizalmasával összefüggésbe hozott magyarázat). Zanzásítva így foglalható össze a Mária Magdolnával kapcsolatos egyházi hagyomány.

Ki volt valójában ez a nő?

Mielőtt a téma szempontjából talán legrázósabb kérdésre rátérnénk, vessünk egy pillantást arra, hogy ki is volt ez a nő, és mit tudunk róla. Már a neve is – magdalai, tehát Magdalából származó – arra utal, hogy nem volt férje, hiszen ezzel az ő hátterét, születési helyszínét jelölték. Egy olyan korban, amikor a család és a fiú utódok világra hozása volt a nő elsődleges küldetése, milyen szerepet szánhattak egy független nőnek? Innen érdemes rápillantanunk Mária Magdolna karakterére: mi az, ami valóban ő, és mi az, amit a rossz nyelvek keltettek róla? Nem kell sokat visszamennünk az időben, hogy rálássunk arra, milyen megbélyegzések és pletykák övezték azokat a nőket, akik befolyásos férfiak mellett pozícióba kerültek. A környezetük sokszor éles megjegyzésekkel illette őket azt feltételezve és azt a látszatot keltve, hogy ezt nem önerőből, csakis szexuális szolgáltatásaikért cserébe érhették el.

Egy független nő Jézus tanítványi körében kétezer évvel ezelőtt milyen megítélés alá eshetett? De az egyházi értelmezés is felerősítette azt az értelmezést, hogy prostituált volt.

Mária Magdolna azonban vélhetően nem volt prostituált, hanem Krisztus bizalmas tanítványaként kell rá tekintenünk. Mind a négy újszövetségi evangélium megemlíti, hogy jelen volt Jézus keresztre feszítésekor, valamint a temetése utáni napon azon nők között volt, akik először a sírhoz mentek és üresen talá lták azt, akikhez szólt az angyal: „miért keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt.” Így ők lehettek azok, akik továbbadták a feltámadás örömhírét. Márk és Lukács evangéliuma Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatja be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, illetve aki „gondoskodott róla”. (Ez a megközelítés köszön vissza egyébként Garth Davis Mária Magdolna című 2018-as filmjében is.)

(Forrás: Kerkultblog/Facebook)

Jézus felesége?

Érdekes, hogy Lukács egy helyen több női tanítványról is beszél, ami azért is különös, mert a nők a gyermekszülés és az otthon fenntartása mellett más területen nem sokat számítottak abban a korban. Nem beszélhettek például nyilvánosan, ami nem csak a zsinagógában jelentette a felszólalás tilalmát, de a piactereken is, ahol a kor szokásainak megfelelően a férfiak gyűltek össze megvitatni a politikai és tanításbeli kérdéseket. A nők kimehettek ugyan vásárolni mindazt, ami szükséges volt, de szóba állni mással és a téren múlatni a napot – finoman szólva – nem illet nekik. (Erről az izgalmas kortörténeti háttérről szól bővebben Gerd Theissen: A Jézus-mozgalom című könyvében is.) De nem csak a társadalmi elvárások miatt nagyon meglepő, hogy Jézus mellett ilyen fontos szerepe van egy (vagy Lukács szerint több) nőnek és tanítványként tartja számon őket. Hanem azért is, mert sok zsidó szertartás lebonyolításához tíz férfi jelenléte kellett, ezért a nőket szó szerint nem is kellett megszámolni.

Ha pedig arra gondolunk, hogy a női munka, a nők tevékenysége mennyire láthatatlan sokszor ma is, akkor már önmagában csodaként tekinthetünk arra, hogy egy női tanítvány név szerint szerepel az evangéliumokban. 

Ebből a bizalmas viszonyból következik a másik, személyével kapcsolatos erős csúsztatás, amelyet Dan Brown A Da Vinci-kód című bestsellerének és az abból készült filmadaptációnak köszönhetünk, miszerint Mária Magdolna Jézus felesége volt, akitől gyermeke is született, így Krisztus leszármazottai ma is köztünk élnek. Erre meggyőző bizonyítékot – csakúgy, mint arra, hogy kurtizán lett volna – nem találtak még, ez a törekvés is azt mutatja, hogy mennyire sztereotipikusan voltunk képesek évszázadokon át gondolkodni a nőkről, és hogy ebből akkor is reménytelen kitörni, ha adott esetben Jézus személyesen ad teljesen más szerepet és feladatkört neki.

Mária evangéliuma

Lukács egyébként még azt is írja róla, hogy Jézus hét ördögöt űzött ki belőle, vélhetőleg ez adja az alapot, amire a bűnös nő képét fel lehetett építeni, de Mária Magdolna személyét illetően más nem derül ki a Bibliából. Az apokrif (vagyis a Bibliába be nem került iratok között) szerepel azonban egy kopt nyelven írt feljegyzés, amelyik a 100-as években született, és amelyiket Máriának tulajdonítanak. Ez sajnos csak töredékesen maradt fenn, de még így is figyelemre méltó, hiszen ez az egyetlen ismert beszámoló Jézus tanításairól, amelyiket nő jegyzett (vagy ha nem tudott írni: jegyeztetett) le. A dokumentum hitelességében az egyház sem kételkedik, a benne foglaltak igazságtartalma és jelentősége már inkább vitatott.

Karen King, a Harvard Egyetem történelem professzora, a Magdalai Mária evangéliuma: Jézus és az első női apostol (The Gospel of Mary of Magdala: Jesus and the First Woman Apostle) című könyv szerzője úgy vélekedik, hogy Mária Magdolna és Jézus nem házasodtak össze – egyetlen ősi szöveg sem említi őket férjként és feleségként. De Mária a tanítványok közé tartozott, akinek Jézus mély teológiai összefüggéseket fedett fel. Mária evangéliuma azt sugallja, hogy Mária Magdolna jobban, mélyebben értette Jézus szavait, mint a többi apostol, és a tanokat hirdette is.
Ez a gondolatmenet vezet el a legrázósabb kérdésig: ha Mária Jézus tanítványa, tehát apostol volt – Hippolütosz (~175-235) római püspök szerint egyenesen az „apostolok apostola” –, felmerül a kérdés, hogy az apostoli szukcesszió elve miért is zárja ki a nőket?

A szűz és a kurtizán

Említettük, hogy ahogy nincs utalás Jézussal való házasságára, nincs bibliai bizonyíték arra nézve sem, hogy Mária Magdolna kurtizán lett volna. Az első, aki Máriáról, mint prostituáltról beszélt, Nagy Gergely pápa volt az ötödik században.

Róla szóló igehirdetéseiben Mária Magdaléna, mint „vezeklő”, egyfajta ellenpólusává lett Máriának, Jézus anyjának, az „örök szűznek”.

Tehát, ha a Madonna az elérhetetlen ideál magasságába emelkedett, és a prostituált volt a leglenézettebb, akkor hol helyezkedett el Mária Magdolna? Érdemes talán úgy tekintenünk rá, mint olyan emberre, aki lehetővé teszi a nőiség e két sztereotip karaktere közötti szakadék áthidalását.

(Kiemelt kép: Rooney Mara a Mária Magdolna című 2018-as filmben. Forrás: IMDb)

Ha úgy érzed, az itt felvetett gondolatok közül néhány, vagy akár több is megszólított, gyere beszélgetni a Nők Lapja Szövegelő csoportjába!