Kamaszkori lázadásaim letörése érdekében tizenhét éves koromban anyám beadott dolgozni. Elismerem, velem sem volt könnyű. Nem hallgattam a szüleimre. Makacs voltam és öntelt. Bármit mondtak is, én egy 17. századi francia filozófustól, Blaise Pascaltól származó idézettel válaszoltam, és nagyon intelligens fiúnak tartottam magam. Most majd megtanulod, legyintett ilyenkor szomorkásan anyám, milyen az élet, én pedig kíváncsian vártam, milyen lehet az, amit akkor, a gyerek- és a felnőttkor között, az életnek neveznek.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
