Az ősi hiedelem szerint a bevezetőben feltett utolsó kérdésre a válasz: egyértelmű igen. A hagyományos társadalmakban nem véletlen alakult ki az ősök kultusza, ugyanis úgy hitték: elhunyt felmenőink, rokonaink jóságos szellemekként vigyáznak a családtagok életére. Az ókori görögök például úgy képzelték, halott elődeik aranytestű kígyók képében őrzik leszármazottaik házát, testi épségét, biztosítják szerencséjüket. És ha azt hinnénk, mindez csak a régen élt emberek babonája, gondoljunk bele: ugye mindannyian érezzük, hogy azok, akiket szerettünk, ám testben már nincsenek velünk, lélekben mindig mellettünk vannak? Ezt az érzést mindenki ismeri, még az is, aki máskülönben nem hisz a túlvilág létezésében.
Ma már a tudomány is egyre inkább elismeri: az ember nemcsak atomok és molekulák összessége. Szervezetünket, tudatunkat a halottnak gondolt anyagon kívül számtalan rezgés, energia, hullám alkotja és működteti, melyek a test pusztulásával nem hunynak ki, és nem vesznek a semmibe. Az energiamegmaradás törvénye értelmében ezek az erők mind-mind megmaradnak – a kérdés az, hogy vajon hová kerülnek? Mi lesz velük a testi halál után?
Stoppos nő a zuhogó esőben
Érzelmeink, kötődéseink, lelki megnyilvánulásaink egyaránt energiák. Így ezek a test pusztulásával nem szűnnek meg, sőt bizonyos helyzetben akár át is törhetik az élők és holtak dimenzióját elválasztó falat. Egy ilyen erős érzelem – az anya szeretete gyermeke iránt – tehette lehetővé azt a megrázó esetet, amely pár éve bejárta a világsajtót. Az Egyesült Államok autópályáján haladt kocsijával egy férfi, amikor egy kétségbeesetten integető stoppos nőt vett észre az út szélén. Mivel zuhogott az eső, megsajnálta, és azonnal fékezett. A fiatal nő, akinek hosszú haja ázottan tapadt arcába, könyörögni kezdett: ne vele törődjön, hanem a kisbabájával, aki beszorult az autóba, mellyel szakadékba zuhantak. Mutatta is, merre van a kocsi, mire a férfi kipattant a vezetőülésből, és rohanni kezdett lefelé a lejtőn – közben mobilján hívta a mentőt és a rendőrséget. A szakadék alján meglátta az összetört autót, amelyből gyereksírás hallatszott. Látta is az ülés alá szorult csecsemőt, és tudta, hogy nem szabadna megmozdítania – csakhogy benzinszagot érzett. Mi van, ha berobban a tank, amíg kiérkeznek a mentők? Gyorsan döntött: vállalva a kockázatot, nagy nehezen kifeszegette a beragadt ajtót, és óvatosan kiemelte a babát. A síró kicsivel a karjában kapaszkodott vissza az autópályára – ám meglepetésére az anyát nem találta sehol. El nem tudta képzelni, hová tűnhetett. Azt hitte, nyilván beült az ő autójába az eső elől, de sem ott, sem a környéken nem volt senki. Ekkorra megérkeztek a mentők és a rendőrök, akik rögtön gondjukba vették a csecsemőt. A férfi, miközben a rendőrök őt faggatták, hallotta, ahogy az orvos azt mondja: szerencsére a kicsinek az ijedtségen kívül nincs komoly baja.
…
A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2016/4. számának 33. oldalán olvashatjátok.
Szöveg: Magyar Diána
Fotó: Getty Images