Mi történt?
Augusztus 25-én sikeres tesztrepülést hajtottak végre a világ első repülő autójával.
Miért fontos?
Mert ugyan az 1940-es évek óta próbálkoznak repülő autók gyártásával (a szovjetek 1942-ben kísérleteztek a repülő tankkal, az Antonov-40-nel: azt akarták elérni, hogy a harckocsik a levegőből a harctérre tudjanak siklani), de eddig nem sok siker koronázta a dolgot, a repülő autók megmaradtak a sci-fi filmek kellékeinek. Voltak ugyan kísérletek a közelmúltban is, de a konkrét tesztrepülésig most jutottunk először.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- De most akkor drón vagy autó?
- Tényleg ilyenekkel járhatunk majd, vagy csak a milliárdosok bulija lesz?
- Japánban konkrét elképzelések vannak arra vonatkozóan, mikortól lehet repülő autókkal közlekedni.
Henry Ford, a Ford Motor Company alapítója 1940-ben azt mondta: „Jegyezzétek meg a szavaimat: hamarosan jönnek a repülőgépek és a motoros kocsik kombinációi.” Eltelt 80 év, de nemigen jöttek, a repülő autók maradtak fantáziaországban, a Jetson család rajongói pedig már talán le is tettek arról, hogy valaha tényleg lesznek ilyenek.
Hobbiprojektből a jövő üzletága
Szerencsére nem csak a hozzám hasonló bölcsészek vágytak a repülő autókra (mert akkor nyilván soha nem lennének repülő autók), hanem a mérnökök is: a Toyota mérnökei 2012-ben határozták el, hogy szabadidejükben megterveznek és megépítenek egy repülő autót, ez lett a Cartivator projekt. Akkor még valószínűleg nem gondolták, hogy 7-8 évvel később egy több millió dolláros költségvetésű program keretében nyilvános tesztrepülést hajtanak végre Tokióban.
A Cartivator projekt 2017-ig, bármennyire is hihetetlen, tényleg egy non-profit hobbiklubként működött, amelyben az említett Toyota-szakemberek mellett egyéb vállalatok más szakterületeken dolgozó munkatársai is részt vettek, hétvégéről hétvégére fejlesztve a prototípust. Aztán amikor a Toyota csoport 15 vállalata 2017-ben jelentős anyagi támogatást biztosított a Cartivator projektnek, felgyorsultak az események: létrehozták a SkyDrive vállalatot, amelyre az elmúlt években egyre több befektető figyelt fel. Tavaly már arról számolt be a sajtó, hogy a cég szerint 2020-ra tesztüzemmódba kerülhet a repülő autó – akkor sokan csak legyintettek a hírre, de szűk fél évvel ezelőtt Japánban tényleg sikeres tesztrepülést hajtottak végre egy pilóta-irányítású, többrotoros repülő szerkezettel, és most augusztus 25-én be is mutatták és kipróbálták annak következő generációs, kecsesebb prototípusát, az SD-03-at.
Ez most akkor egy drón?
Egyszerűen fogalmazva a jármű gyakorlatilag tényleg egy nagy drón. Négy méter hosszú és ugyanolyan széles, magassága két méter, mind a négy sarkában két-két ellentétes irányban forgó, tokozott forgószárny gondoskodik az együléses szerkezet függőleges és vízszintes síkok mentén történő mozgatásáról. Minden egyes forgószárnyat saját villanymotor hajt; ezt a konstrukciót elsősorban biztonsági megfontolásból választották. A tesztrepülésen minden jól ment, mintegy négyperces repülés után biztonságosan földet ért az SD-03. A fejlesztők a biztonság kedvéért tesztpilótával együtt küldték fel a prototípust, ám végül nem kellett közbeavatkozni: a repülő autó önvezető számítógépe tökéletesen kézben tartotta a repülés teljes folyamatát. A SkyDrive SD-03 ezzel a világ legkisebb eVTOL repülőgépe lett (függőleges fel- és leszállásra képes elektromos légi jármű), összhangban a fejlesztők eredeti elképzeléseivel.
A mérnökök a kezdetektől fogva úgy képzelték, hogy a repülő autó irányítását fejlett autonóm szoftverekre kell bízni. „Még ha kezdetben ül is pilóta a vezetőülésben, a félautonóm vezérlés folyamatos támogatásban részesíti majd” – magyarázta annak idején Ryutaro Mori, a cég igazgatótanácsának tagja és társalapítója, hozzátéve, hogy a repülő autó ettől még nem lesz unalmas szerkezet:
„Készülnek majd olyan repülő autók is, amelyeket kifejezetten szabadidős célra, a repülés öröméért fejlesztünk, ezek irányítását teljes egészében átvehetik majd a pilóták.”
Olyan mint egy drón, mégis hasonlít egy autóra, hiszen a dizájn során fontos hangsúlyt kapott az igény, hogy első pillantásra meg lehessen állapítani, melyik a jármű orra és a fara. A kupészerű karosszéria gyöngyházfehér fényezését a repülő madarak és az égen sodródó felhők ihlették.
Ami a projekt további lépéseit illeti, a SkyDrive egyre bonyolultabb környezeti körülmények között kezdi meg a hosszabb tesztrepüléseket, részint, hogy tökéletesítsék a technológiát, részint, hogy közelebb kerülhessenek a végső cél, a típusbizonyítvány és a hatósági engedély megszerzéséhez. A cég reményei szerint az SD-03 már az év vége előtt elhagyhatja a zárt tesztpályát, és nyílt terepen folytathatják a kísérleteket. Nobuo Kishi technológiai vezérigazgató meglehetősen szoros határidőket szab a vállalatnak: tervei szerint már a 2023-as pénzügyi évben útjukra indulhatnak a SkyDrive repülő autóját alkalmazó közlekedési szolgáltatások, 2030-tól pedig szabadkereskedelmi forgalomba kerülhet a repülő autó.
Ki fogja venni ezeket?
Az előrejelzések szerint a repülő autók először niche termékek lesznek, csak a legtehetősebbek és legnagyobb fanatikusok engedhetik majd meg maguknak őket, amolyan kiegészítő járműként, ahogy ma a helikopterek piaca is működik. Később viszont, amint egyre költség- és időhatékonyabbá válnak, lassan átvehetik a repülőgépek, végül pedig az autók helyét is. A SkyDrive nevű tokiói startup vezetője, Fukuzava Tomohiro szerint 2050-re a japán főváros minden lakosának lesz lehetősége arra, hogy tíz perc alatt bárhova eljusson a város 23 kerületében. A Morgan Stanley elemzése szerint a következő évtizedben már az ezermilliárd dolláros határt is átlépheti a repülő autók piaca, az elemzők szerint 2040-re 1,5 trillió(!) dolláros iparággá fejlődhet. Ezt most nem váltanánk át forintra, ha nem gond.
(Kiemelt kép: Egy Ford Mach I Levacar, melyet 1959-ben állítottak ki a Ford Rotundában, Dearbornban, Michiganben. Együléses „repülő autó” mely soha nem került gyártásba. Fotó: Archive Photos / Getty Images)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!