Nők, ha közösséggé kovácsolódnak, hatalmas segítséget jelenthetnek egymásnak. Nemcsak védőhálót alkothatnak maguknak, de erejükből telhet még arra is, hogy másokat is megtartsanak, felemeljenek. Zöld fák, nyári illatok és repülő hinták között egy ilyen csapat tagjaival találkoztunk.
Amikor megérkezünk, a Budapest környéki kisváros kertjében már összeszokottan bandázik Andi, Móni és Lea összesen tizenegy gyereke közül néhány. Szőke és barna kislányfejek bújnak össze, Csanád a hinta tartóoszlopának tetejéről lóg le, a kisebbek pedig komoly arccal túrják a homokot. Könnyid-Zsoldos Andrea, Benke Mónika és Rigóné Tomka Lea három nő, három anyuka a Mária Rádió Szent Mónika baba-mama közösségéből, amelyhez egy tucatnyi édesanya tartozik. A teljes csapat úgy ötven fő a gyerekekkel és az apukákkal együtt, de a többiek épp nyaralnak, dolgoznak, ezért nem tudnak itt lenni.
Barátságból rokonság
A baba-mama közösség megalakulásának kezdetéhez tizenegy évet kell visszaugranunk az időben – mesélik, miközben apró, nyári almát eszegetünk. Az alapítótagok fiatal nőként a Cursillo nevű keresztény lelkigyakorlaton ismerkedtek meg, és egy-két hetente, a kora esti órákban találkoztak, imádkoztak és beszélgettek. Miután megszülettek az első gyerekeik, kiderült, hogy ez az időpont a fürdetés-altatás tengelyébe már nem illeszthető be. Ekkor jött az ötlet, hogy találkozzanak délelőttönként a babákkal együtt, a helyszín pedig a Mária Rádió ebédlője lett. Az akkori műsorigazgató atyát hívták, egyszer nézzen be hozzájuk. Bejött, és ott ragadt. Hallgatta a kismamák beszélgetését, és azt mondta, szerinte ebből rádióműsort kellene csinálni.
– Ezeken az alkalmakon nemcsak arról volt szó, hogy melyik kicsi hogy alszik, mennyit eszik, hanem nagyon mélyreható témákat is elővettünk – mondják. – A felkérés váratlanul ért minket, de végül úgy döntöttünk, belevágunk. A műsorunk azóta is fut, Kismamaklub címmel.
