Mi történt?
Friss kutatási eredmények szerint az ateisták és a szabadgondolkodók 73%-a alszik átlagosan legalább 7 órát egy éjszaka. Ez a szám 63% a katolikusok és 55% a baptisták esetében.
Miért fontos ez?
Az eddigi kutatási eredmények szerint az aktív vallásosság jobb fizikai és mentális egészséggel jár együtt, ezért az eredmény a tudósokat is meglepte.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Milyen kapcsolat van az istenkép és a szorongás között?
- Mi az, amit mindenki megtehet, hogy jobban aludjon?
A kutatókat is meglepő eredményekről számoltak be a texasi Baylor Egyetem szakemberei a Sleep című szaklap online függelékében, majd az Associated Professional Sleep Societies éves találkozóján. A Sleep Health Across Religions című tanulmány szerint életkortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül az ateisták és a szabadgondolkodók 73%-a alszik átlagosan legalább hét órát egy éjszaka. Ez a szám a katolikusoknál 63%, a baptistáknál 55% lett. A kutatás szerint az ateisták és szabadgondolkodók ráadásul könnyebben el is alszanak esténként. A kutatók a hit és az alvás mennyisége között is találtak egy érdekes kapcsolatot: az olyan vallásos emberek között, akik többet és jobban aludtak, szignifikánsan nagyobb volt azok száma, akik egyébként úgy gondolták, hogy a haláluk után a mennybe kerülnek.
A hét órás alvás azért volt ilyen meghatározó, mert az Amerikai Alvás Akadémia javaslata szerint az lenne az egészséges, ha legalább ennyit aludnánk éjszakánként, írja a Fast Company.
A keresztény Baylor Egyetem vallási felméréséhez használt adatokat 2005 óta gyűjtik, összesen öt hullámban az egész Egyesült Államok területéről. A kérdőívben a vallási meggyőződésekről, értékekről és szokásokról kérdezték a résztvevőket, de ahogy a fenti példa is mutatja, olyanokra is kíváncsiak voltak, mint hogy mit gondol az illető a mennyországról.
Az eredmények azért lepték meg a kutatókat, mert a vallásosságot már régóta kutatási eredményekkel kötik a jobb fizikai és mentális egészséghez. Tulajdonképpen a Baylor kutatói is azt várták, hogy az derül ki, hogy a vallásos közösségek tagjai jobban alszanak. A meglepetésből ocsúdva viszont most még alaposabban vizsgálni akarják az alvás és a vallásosság kapcsolatát.
Miért akkora meglepetés ez? Avagy a vallásos élet egészségügyi hatása
Az ezredforduló óta egyre több kutatás vizsgálja az emberek egészségi állapota és a (főleg keresztény) vallásosság közötti kapcsolatot, és általánosságban elmondható, hogy a vallásosság jobb mentális egészséget is jelent. Ugyanakkor a pszichiátriai rendellenességgel küzdő betegek is gyakran a valláshoz fordulnak, hogy kezelni tudják a szenvedéseiket, írja a Psychiatric Times.
Hogy általában miért egészségesebbek a hívők a nem hívőknél, arról nincs tudományos konszenzus, valószínűleg több ok is közrejátszik, mint például a mértékletesség kívánalma vagy az Istentől kapott test és élet tisztelete. De éppen a Baylor Egyetem egy korábbi kutatása mutatott rá arra is, hogy az sem mindegy, ki milyen istenképet hordoz magában, milyen „személyiségű” Istenhez imádkozik. Azok, akik a segítőkész, barátságos, az életünkben aktívan és támogatóan jelenlévő Istent szólítják meg, kevésbé szoronganak. Míg azok körében, akik egy haragvó, büntető Istenben hisznek, az átlagnál gyakoribbak a paranoid tünetek.
Az aktívan megélt és gyakorolt vallásosság már a gyerekkortól jó hatással van az egészségre. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói 2018-ban publikálták kutatási eredményeiket, melyek szerint azok a gyerekek és tinédzserek, akik vallásos nevelést kaptak, fiatal felnőttként jobb egészségnek örvendenek. Ha a gyerekként hetente részt vettek valamilyen vallásos eseményen vagy naponta imádkoztak, meditáltak, akkor huszonévesként elégedettebbek voltak az életükkel. Nem vallásos vagy kevésbé aktív vallásos életet élő kortársaikhoz képest pedig kevesebb esetben kellett megküzdeniük depressziós tünetekkel, dohányzással, illegális droghasználattal vagy szexuálisan terjedő betegségekkel.
Amit bárki megtehet, hogy jobban aludjon
Visszatérve az alvásra, akár vallásosak vagyunk, akár nem, a Sleep Foundation tippjei segíthetnek, hogy többet és jobban aludjunk – és így fókuszáltabbak, derűsebbek és teherbíróbbak legyünk nap közben.
Gondoskodj arról, hogy a hálószobád a jobb alvást szolgálja
1. Jó minőségű matracod és párnád legyen, ami megfelelően megtámasztja a gerincedet.
2. Figyelj a fényre: a fény változásai hatnak a cirkadián ritmusunkra, azaz arra a belső biológiai órára, ami az ébrenlét és az alvás, az aktivitás és a pihenés szakaszait diktálja. Sötétítsd el az ablakodat vagy alvómaszkot is viselhetsz.
3. Figyelj a hőmérsékletre: a hálószobád ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Hogy kinek mi a pont jó, az egyéni, de a legtöbb kutatás a 18 fok körüli hőmérsékletet ajánlja.
4. Illatosíts: a levendulát ősidők óta használják nyugtató, lazító hatása miatt – pár csepp a párologtatódba vagy a párnádra is mehet belőle.
Ne csak napirended, hanem alvásrended is legyen
1. Igyekezz minden nap ugyanabban az időpontban felkelni.
2. Számold ki, a felkeléshez képest mikor kell lefeküdnöd ahhoz, hogy meglegyen a hét-nyolc óra alvás, és szoktasd rá magad, hogy akkor mész el aludni. Van, akinek könnyebb egy korai felkeléssel indítani az új rendet, hogy a korábbi lefekvéshez elég fáradt legyen. Másoknak a fokozatos, egyszerre maximum egy-két órás csúsztatás segít. Legyél türelmes magaddal.
3. Óvatosan a délutáni alvással: a délutáni alvás vagy szieszta csodálatos és egészséges találmány, de ha véletlenül túl hosszúra nyúlik, az felboríthatja az esti rutinunkat. A kutatók 20 percet javasolnak.
Legyen lefekvés előtti rutinod
1. Hogy előkészítsd az elalvást, bő fél órával a lefekvés előtt már kezdj el leengedni: olvass valami jót, hallgass zenét, vagy csinálj bármi mást, amiről tudod, hogy nem felpörget, hanem lenyugtat.
2. A digitális eszközök kék fénye több kutatás szerint is rontja az alvásunk minőségét, mert bezavar az elalváshoz szükséges melatonin hormon termelésébe. Jobb, ha alvás előtt fél órával már nem kütyüzöl.
Amire már nap közben figyelj
1. Hogy mennyi kávét, teát, üdítőt iszol. A koffeinre elég eltérően reagálunk, van, aki egy ebéd utáni eszpresszóval is jót alszik a sziesztában, más a kora délutáni kávéja miatt kukorékol még éjfélkor is. Ismerd meg a szervezetedet, és figyelj oda a jelzéseire.
2. Hogy ne egyél túl későn, mert nehezebb úgy elaludni, ha a szervezeted még az emésztéssel van elfoglalva. Ráadásul rosszat is álmodhatsz.
3. Hogy mozogj nap közben. A napi szintű, legalább minimális mozgás egészségügyi előnyeiről már könyvtárnyi szakirodalmat írtak – ehhez felsorakozik az is, hogy jobban alszunk tőle. A szakértők azt azért nem ajánlják, hogy intenzív testmozgást végezzünk a tervezett lefekvés előtt nem sokkal, mert túlságosan felpörgeti a szervezetünket, és nem marad ideje lenyugodni.
4. Hogy ne igyál (sok) alkoholt. Bár az alkohol elálmosít, és könnyebb tőle álomba zuhanni, az alvásnak nem tesz jót, mert úgy hat az agyunkra, ami csökkenti az alvás minőségét.
5. Hogy ne dohányozz. A nikotin miatt bizonyítottan rövidebb, felszínesebb lesz az alvás, és felelős a gyakori éjszakai felriadásokért is.
6 Hogy az ágyban csak aludj vagy szexelj. Ez egy mentális trükk, amivel arra trenírozod az agyad, hogy bizonyos típusú cselekvéseket kössön egy helyszínhez – itt most az ágyhoz –, ezzel is segíted az elalvást.
Ha mindezek ellenére sem tudsz elaludni
1. Tanulj meg relaxációs technikákat, amik segítenek lenyugodnod és elengedned magad. Próbálj ki többféle módszert, mert sokfélék vagyunk, nem mindenkinek jön be ugyanaz.
2. Ne forgolódj az ágyban, mert akkor az agyad egy idő után összeköti az ágyat a frusztrációval és a félelemmel. Olyan 20 perc után inkább kelj fel, és csinálj valami egyszerű, nem megterhelő dolgot, persze nem erős fénynél. Olvasás, kisállat simogatása stb.
3. Vezess alvási naplót, és jegyezd fel, mikor nem tudtál aludni, és szerinted miért nem.
4. Menj el orvoshoz, mert bizonyos betegségek vagy zavarok is okozhatnak álmatlanságot.
(Kiemelt kép: Unsplash)
