Az idei év maga az őrület, de hát ezt senkinek sem kell magyarázni, aki 2020-ban tudatánál van. Pedig az egész olyan jól indult, sőt, egészen nagyszabású dolgok is történtek, amelyek egy koronavírus-járvány nélkül igen emlékezetes dolgoknak számítanának néhány év múlva. Emlékszel például arra, hogy Pong Dzsunho Élősködők című filmje kapta a legjobb filmnek járó Oscart? Az Oscar-díjátadók történetében ezelőtt előtt csupán tíz idegen nyelvű filmet jelöltek a legjobb film díjára is, és ezek közül csak a Tigris és sárkány volt ázsiai. Az Élősködők négy díjat vihetett haza, és filmtörténelmet írt azzal, hogy nem angol nyelvű filmként először nyerte el a legjobb film díját. Igen, ez idén volt, ahogy az is, hogy a #metoo mozgalom hírhedt alakját, a hatalmával évtizedeken keresztül visszaélő, szexuális ragadozó producert (aki a filmipar egyik legbefolyásosabb emberének számított egyébként), Harvey Weinsteint elítélték.
Meghan Markle és Harry herceg idén januárban jelentették be, hogy szakítanak a királyi családdal, és ezzel hatalmas botrányt kavartak a brit királyi család körül. A Megxitként elhíresült eseményt nem sokkal előzte meg a Brexit is (igen, ez is idén történt). 2020 elején volt Donald Trump amerikai elnök impeachment-je is: ez volt az amerikai történelem harmadik elnöki közjogi felelősségre vonása, és harmadszor sem zárult a hivatalban lévő elnök elmozdításával, pedig Trumpot hatalommal való visszaéléssel, a kongresszusi vizsgálat akadályozásával is vádolták. Idén volt az a Superbowl-show, amelynek során Shakira és Jennifer Lopez megmutatták, hogy a negyven pluszos nőké az igazi hatalom, és a világ rég nem látott összetartást mutatott, amikor az ausztrál erdőtüzek áldozatainak kellett segíteni (különösen a koalák sorsát viselte mindenki a szívén, noha az Anglia nagyságú leégett területen hárommilliárd állat veszthette életét).
Aztán jött a COVID-19
Pörgősen indult tehát 2020. Akkor még nem sejtettük, hogy a COVID-19 néven emlegetett, egzotikusnak tűnő vírus nemcsak Kínát, de az egész világot megbénítja.
Egy maszkot viselő férfi a Vuhan-i Huanan piac előtt 2020. január 17-én. A kínai Vuhanból induló koronavírus nagy valószínűséggel erről a piacról származik. (Fotó: Getty Images)
Aztán azóta mintha csak rossz dolgok történtek volna – gazdasági válság, munkanélküliség, a karanténintézkedések miatt elképesztő mennyiségű ember került otthona fogságába, ami iszonyatosan megnövelte a családon belüli erőszak áldozatainak számát. Amerika hónapok óta lázong, a rendőri brutalitás áldozatául esett férfi, George Floyd halála lángba borította az országot, és úgy tűnik, mintha megremegtek volna az ország rendszerszintű rasszizmusra lefektetett alapjai, az elmúlt hetekben pedig Kaliforniát, Oregon és Washington államokat is pusztító tűzvész sújtja – a három állam kormányzója azt nyilatkozta, hogy minden idők egyik legnagyobb nyugati parti tűzvészszezonját a klímaváltozás okozza: a tűz az egyre elhúzódóbb aszály miatt tud ilyen könnyen és gyorsan terjedni.
Történnek hát a dolgok, mintha nem lenne holnap (az ilyen kijelentésekkel idén jobb inkább nem is viccelni), de minden negatívum ellenére azért örömteli események is történtek, és mivel még előttünk van majdnem egy egész negyedév, bizakodhatunk, hogy második hullám ide vagy oda, hoz még jókat ez a szörnyűnek tűnő év. Na jó, de mégis mik azok, amik 2020-ra datálhatók, mégis valami bizakodásra adnak okot?
Hősnek hívjuk a hősöket
Gyakran igazán méltatlan helyzetben vannak hazánk orvosai és ápolói, a járvány elleni védekezés azonban reflektorfénybe hozta az egészségügyi szakmában dolgozók áldozatos, sokszor emberfeletti munkáját. Nemcsak itthon, világszerte milliók ünnepelték az egészségügyi dolgozókat, esténként egész lakótelepek énekeltek és gyújtottak fényt azért, hogy így ismerjék el áldozatos munkájukat. Aztán szépen rájöttünk, hogy az általában kevéssé dicsőített munkakörökben dolgozók munkája mennyire nélkülözhetetlen: hiszen amíg mi a karanténban sajnáltuk magunkat, a sofőrök, a pékek, az eladók és mindenki, aki nem képes ellátni munkáját otthoni karanténból, ugyanúgy bejárt dolgozni, veszélyeztetve ezzel saját és családja egészségét. Egy világ köszönte meg munkájukat, és köszönjük nekik ezúttal mi is!
Értékeljük a helyit
Egy világjárvány kellett hozzá, hogy a többség rájöjjön, hogy miért volna fontos támogatni a helyi vállalkozásokat és termelőket. Felértékelődött a helyi áru, az, hogy rendkívüli körülmények között is biztosított legyen az élelmiszer-ellátásunk. Tudtuk persze eddig is, hogy a helyi élelmiszer nyilván frissebb és jobban ellenőrizhető, mint az, amelyet sok ezer kilométeren át utaztatnak hozzánk, de a többség mindig valahogy az olcsóbb, messzi élelmiszerekért nyúlt a polcon, hiába tudta, hogy azok utaztatásával még a környezetvédelemnek is adunk egy pofont. Mozgalmak indultak, hogy minél többeket buzdítsanak arra, hogy hazai termékeket vásároljanak – hogy ez trend lesz-e vagy csak a járvány hozta kényszerűség, azt még nem tudjuk, mindenesetre az irány nagyon szívmelengető.
(Képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)
Bolygónk egy kis lélegzetvételhez jutott
Minden szörnyű mellékhatása ellenére a COVID-19 miatti kijárási tilalmak azzal is jártak, hogy a drámaian lecsökkent utazás pozitív hatásokkal járt földünkre. A forgalom csökkenése, illetve az ipari termelés visszaesése miatt kevesebb káros gáz és szennyezőanyag került a légtérbe, májusban egy tanulmány azt tárgyalta, hogy az Európa szerte bevezetett leállási intézkedések miatt oly mértékben javult a kontinens levegőminősége, hogy az egy hónap alatt 11 ezer ember halálát akadályozhatja meg. Az is kiderült, hogy a biodiverzitás (vagyis a biológiai sokféleség) már kis idő után is profitálhatna ebből az új normálisból. Az persze, hogy nyáron minden szinte visszaállt az eredeti állapotába, illetve hogy a vírus elleni védekezés miatt minden eddiginél több műanyaghulladékot termeltünk, az a történet árnyoldala, de egy kis remény felcsillant.
A fast fashion belassulhat
A tömeggyártásra koncentráló divatipar működése nemcsak eszméletlen módon pazarló, de rettenetesen környezetszennyező is. A járvány miatt a boltok bezártak, a fogyasztás visszaesett, a márkák pedig azzal a lendülettel törölték is megrendeléseiket a gyárak felé – ennek persze örülhetünk, de valójában azok jártak ezzel legrosszabbul, akik amúgy is divatipar hierarchiájának legalján helyezkednek el, vagyis a távol-keleti gyárak nevetségesen keveset kereső munkásai. A járvány azonban nem múlik el nyom nélkül, az egész iparágon érezhető a szemléletváltás, főleg, hogy már a járvány előtt is szó volt arról, hogy a divatipar egyszerűen túl sokat gyárt, és azóta egy sor neves tervező döntött úgy, hogy vissza kell fogniuk ezt az őrült tempót. A high fashion szereplői pedig már konkrét tervekkel is előálltak. Idén végre azt is kijelenthetjük, hogy a szemét trendy lett: egyre több nagy cég (emlékezz az Adidas tengeri hulladékból gyártott cipőjére) készít szemétből tárgyakat, bármennyire meglepő, már a H&M-nek is van ilyen vonala, ők a borkészítés egyik melléktermékéből kreálnak vegán bőrt, vagy éppen ananászból.
Éljenek a hulladékmentes háztartások
Nemcsak a táplálkozásban és az arcápolásban menők a tiszta, bió és organikus címkékkel ellátott termékek, de az egyébként környezetkárosító háztartási tisztítószereket is egyre többen lecserélik természetes alapanyagokra, amelyek nemcsak, hogy ugyanolyan hatásosak lehetnek, de sokkal olcsóbbak is. Egyre többen mondanak nemet a környezetszennyező csomagolásokra – ez már szinte alapnak számít, ahogyan az, hogy csúnya pillantás jár azoknak, akik a boltban nejlonzacskóba pakolják a krumplit és a hagymát. Az pedig, hogy egy rakás cég olyan kötelezettséget vállal, amellyel ígéretet tesznek arra, hogy néhány éven belül a meghatározott mértékben csökkentik környezetkárosító tevékenységüket, már valósi bizakodásra adhat okot. Eljött tehát annak is az ideje, hogy a környezetbarát már nem csupán marketingfogás a nagyvállalatok életében, hanem valódi vállalás.
Apró örömök és a nagy közös élmény
Nem holmi erőltetett optimizmusból írom, de a koronavírus-járvány minden negatívuma és káros mentális következménye ellenére ez egy globális, nemzetek fölötti közös élmény is, ami egy ilyen megosztott világ megosztott társadalmaiban később még jól jöhet. A szakemberek ezt egyébként úgy nevezik, hogy születőben van a V vagyis vírusgeneráció. Az X, Y és Z generációkhoz képest a V generációnak nem kulturális, és egyes technikai eszközökhöz való hozzáállása a generációvá válás alapja, hanem egy globális történés, jelent esetben a koronavírus-járvány kitörése. Ilyen események egyébként korábban is voltak, hasonlóan nagy léptékű volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás is, amely ugyan az USA-ban történt, de szerte a világon mélyen érintett sokakat és szinte mindenki emlékezett rá, mit csinált, amikor megtudta a hírt. Hogy a járvány valójában létrehoz-e majd egy globális szintű élményközösséget és egy generációt, az még természetesen nem dőlt el, a generációformálódáshoz kell még ugyanis a közvetlen élményközösségen túl a generációs tudat és persze a generációs identitás is.
Ha úgy érzed, kihagytunk valami fontosat (ez egyébként könnyen meglehet), de te találtál más szépséget is 2020-ban, nyugodtan írd meg nekünk!
(Kiemelt kép: Getty Images)
