Milyen következményei lehetnek annak, ha egy örökbe fogadott gyermek felnőttként megkeresi a biológiai szüleit? És milyen traumákkal, nehézségekkel néznek szembe a felek, ha sok év után találkoznak?

Huszonötödik éve működik a Bölcső Alapítvány, így a legidősebb „bölcsős” gyerekek már kezdik keresni a szüleiket, meséli Budavári Zita, az alapítvány vezetője, aki sorban szervezi a találkozókat. Olykor viszont csak szervezné, mert a törekvése nem mindig jár sikerrel.
– Az egyik örökbe fogadott fiú, Dénes kereste az édesanyját, de az asszony közölte, már húsz éve is megmondta, hogy a férje és a gyerekei nem tudnak róla, így nem találkozik vele – említ egy történetet a sok közül. – Az anyák zöme ugyanis az új család előtt titkolja, hogy korábban örökbe adott egy gyermeket. Egy új kapcsolat valóban nem indulhat azzal, hogy „én már szültem”, mert ezeket a nőket jobban megbélyegzik, mint azt, akinek öt abortusza volt. De ha komolyodik a kapcsolat, meg kell mondani, még akkor is, ha súlyos következményei lesznek. Volt, aki az esküvő előtt vallotta be a vőlegényének, így szerdán bukott a szombati lagzi. De olyan is előfordult, hogy egy gimnazista lány a tanárától esett teherbe. Még állapotosan megismerkedett a mostani élettársával, akivel megbeszélték, hogy örökbe adják a kisbabát. Azóta eltelt húsz év, a párja mégis felhánytorgatja neki a történteket, holott így ismerte meg. Egy másik adoptált kislány, Éva megkereste a biológiai édesanyját, találkoztak, de az anya azt hazudta otthon, egy barátnőjével megy moziba. Hiába mondtam neki, hogy nem élhet hazugságban, azt felelte, ha megmondja a férjének, hogy évekkel ezelőtt örökbe adott egy babát, összeomlik az élete.