Mi történt?
Szeptember 29-én van a kávé világnapja.
Miért fontos ez?
Mert a kávé évszázadok óta szorosan hozzátartozik a kultúránkhoz, és érdemes kicsit többet tudni róla. Például hogy valójában honnan ered a kávézás, vagy hogy a benne található koffein az egyik legálisan fogyasztható pszichoaktív drog.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Mi történt, mikor az angol király be akarta tiltani a kávét?
- Mit szólt egy 18. századi magyar költő a kávékereskedelemhez?
- És hány kávéfajtát fenyeget a klímaváltozás?
Valahol Etiópiában történt a 9. században, hogy egy Káldi nevű pásztor arra lett figyelmes, hogy amikor a kecskéi egy bizonyos fajta piros bogyót esznek, felélénkülnek. Vitt a bogyókból a közelben élő szúfi szerzeteseknek, akik rájöttek, hogyha a bogyókban lévő magokat megpörkölik és megfőzik, ízletes és valóban élénkítő italt készíthetnek maguknak. Így szól az egyik legenda, amely arra keresi a választ, ki és hogyan találhatta fel a kávét. Ez a történet 1671-ben jelent meg írásban, és bár aranyos, a kutatók szerint apokrif – amit az is alátámaszt, hogy a 15. század előttről nem találtak bizonyítékot a kávé fogyasztására és termesztésére.
A történeteknek ezzel nincs vége, egy másik legenda szerint bizonyos Omar sejk fedezte fel a kávét. A sejket messze földön ismerték arról, hogy imáival meggyógyítja a betegeket. Egy napon Omart száműzték a jemeni Mochából egy sivatagi barlangba. A sejk éhezett, ezért egy közeli cserje bogyóit rágta, de túl keserűnek találta őket. Megpróbálta megpörkölni a magokat, de azok így kemények lettek. Ekkor vízben felforralta őket, hogy megpuhítsa a magot, aminek az eredménye barna, illatos folyadék lett. Amikor ezt megitta, felélénkült és napokig ébren maradt. Amikor a csodaszer híre eljutott Mochába, visszahívták és ettől fogva szent emberként tisztelték.
Az a bizonyos fekete leves
Kapcsolódó
A reformátorok lendülete pohárban, elvitelre
Annyit lehet tudni, hogy a kávét először a szufi szerzetesek használták élénkítőszerként a 15. századi Jemenben. A kávé tehát indult világhódító útjára, a 16. század elején már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
A mi esetünkben a világhódító egészen konkrétan érthető, hiszen a törökök hozták magukkal az ország területére. Az első kávészállítmányt 1579-ben egy Behram nevű török kereskedő szállította Budára, írja a Budapest100 oldal, de ez még nem a magyar kávékultúra kezdetét jelenti, hiszen eleinte csak a törökök fogyasztották. És a vendégeik.
Közismert Magyarországon az az eset, hogy amikor 1684-ben a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imrét, egy ebédmeghívással csalta magához. Thököly gyanakodott, hogy ez egy csapda, ezért az étkezést követően gyorsan távozni akart. Az egyik janicsár viszont állítólag ezekkel a szavakkal marasztalta: „Ne siess, Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Mikor a fejedelem megitta a kávéját, elfogták, és az isztambuli hírhedt Héttorony börtönbe zárták.
Érthető tehát az idegenkedés, ami a kávét fogadta, és ami egyébként elég általános volt Európában. II. Kelemen pápa uralkodásáig egyenesen pokoli italnak tartották, és az egyház is ellenezte a fogyasztását. Ezzel együtt a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok miatt egyre több helyen megjelent a törököktől függetlenül is: Itáliában, Franciaországban Angliában.
A kávé gyors sikert aratott, olyannyira, hogy mikor 1675-ben II. Károly betiltotta Angliában, akkora volt a felháborodás, hogy inkább újra zöld utat adott neki.
A többi már történelem, a kávéházak gyors virágzásnak indultak szerte Európában, majd a nagyvilágban, és a találkozások népszerű helyszíneként a történetük szorosan összekapcsolódott a kultúrával és a politikával. Itthon elég csak a Három Oszlopra gondolni, ahol a magyar jakobinusokat fogták el, a Pilvaxra, ami a 1848-as forradalom bölcsője lett, vagy éppen a Centrálra, ahol a Nyugatot alapították.
A legális drog, amit a legtöbben naponta fogyasztunk
Sokan nincsenek vele tisztában, de a kávéban (és teában, és csokoládéban…) található koffein pszichoaktív drog. Ez azt jelenti, hogy amikor az élő szervezetbe kerül, akkor a központi idegrendszerre hat, és megváltoztatja annak működését, funkcióját. A pszichoaktív drogok jellemzője az is, hogy a hiányuk elvonási tünetekkel jár. Többfajta csoportjuk van, a serkentők közé tartozik a kávé mellett a kokain, a metamfetamin, az amfetamin és az ecstasy is.
A koffein nagy előnye viszont a többi élvezeti szerhez képest, hogy inkább jótékony hatásai vannak – bár a mértéket itt is tartani kell.
A legtöbb emberre a kávé úgy hat, hogy nemcsak felébreszti, hanem jobb kedvre is deríti, fókuszáltabbá teszi és az étvágyat is elveszi. Ez persze csak a nagy átlag, hiszen a legtöbben valószínűleg ismerünk olyanokat, akiket a kávé elálmosít, vagy akikre egyáltalán nem hat, vagy ellenkezőleg, olyan heves szívdobogást okoz egy kevés koffein is, hogy tanácsos inkább kerülniük.
A Házipatika cikke szerint egy egészséges felnőtt naponta legfeljebb 400 milligramm koffeint fogyaszthat biztonságosan. Az arányok kedvéért, egy doboz energiaital kb. 80, egy presszókávé kb. 100 milligramm koffeint tartalmaz. A 600 milligramm feletti mennyiség már mérgezést okozhat, ilyenkor hányinger, émelygés, hasmenés, szédülés és gyakori vizelési inger tapasztalható. A terhes nőknek kifejezetten vigyázniuk kell a koffeinfogyasztással, ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy egy kutató szerint nincs is biztonságos mennyiség belőle, és a terhesség idejére teljesen száműzni kell az életünkből.
Pszichoaktív szerként a koffein is függőséget okoz, a megvonása fejfájást, émelygést, ingerlékenységet is okozhat, de ezek a tünetek csak az első napokban erősek, utána fokozatosan enyhülnek.
Veszélyben a kávé – és a kávétermesztők?
A klímaváltozás a kávécserjéket sem kíméli, a vadon termő kávéfajták több mint felét fenyegeti a kipusztulás a kártevők elszaporodása és az egyre nagyobb mértékű erdőirtások miatt. A világhírű londoni növénykert és botanikai kutatóállomás, a Kew Gardens szakemberei már 2017-ben figyelmeztettek, hogy a világ legnépszerűbb kávéfajtája, az arabica ültetvényeinek akár 60 százaléka tönkremehet a század végére Etiópiában. A kutatásokat ezután kiterjesztették, és 2019-ben arról publikáltak, hogy a klímaváltozás az arabica vadon élő rokonát is eltörölheti a föld színéről. Az arab kávé hazájának számító Etiópia Afrika legnagyobb kávéexportőre. A kávétermesztés 15 millió ember számára jelent megélhetést az országban, írta akkor az MTI.
A kávétermesztő munkások kiszolgáltatottságára és munkájára hívta fel a figyelmet az a 2019-es videó is, ami a kávé világnapjára készült, és kávé hangjait foglalta himnuszba Danilo Rea zeneszerző és Martux_M elektronikus zenei producer közreműködésével. A videó nemcsak azt a folyamatot mutatta be látványosan, hogyan kerül a kávé a cserjékről a csészénkbe, hanem a munkások előtt is tisztelgett.
Az a szakadék, ami a kávétermesztés körülményei, illetve a gazdag polgári csészében gőzölgő kávé között nyílik, már a 18. századi Barcsay Ábrahámot is felháborította, aki így ír A kávéra című versében:
Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse,
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse,
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek,
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek.
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab,
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab,
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéböl
Mint hörpöl ö is részt Anglusok bünéböl.
Az elmúlt évtizedekben a kávétermesztésben dolgozó munkások támogatására indult el a fair trade mozgalom. A cél, hogy a kávéból származó jövedelem egy részét a nagyvállalatoktól a termelők felé irányítsa. A G7 cikkéből viszont kiderül, hogy ezzel is van egy probléma: „egyelőre elhanyagolható a fair trade kávé súlya a teljes kávékereskedelemben, ezért csak azok a fair trade-es termelők járnak jól, akiknek van földjük vagy nélkülözhetetlen a szakképzettségük.”
(Kiemelt kép: Unsplash)
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
