Mi történt:
A Cardiff Egyetem és a Barbie közös kutatásban vizsgálta, hogy milyen hatással van a gyerekekre a babázás.
MIért fontos?
Mert a gyermeki fejlődést kutató csoport nemrég bizonyítékot talált arra, hogy babázáskor a gyerekek agyműködése hasonlít ahhoz, mint amikor más emberekkel lépnek kapcsolatba, ami pedig a szociális izoláció korszakában fontos ismeret.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Mire jutottak még a kutatás során, miért fontos a babázás?
- Hogyan működik az agy játék közben?
- Fiúkra és lányokra egyformán jó hatással van a babázás.
- Amelyik gyerek szeret babázni, abból sikeresebb felnőtt lehet?
A babázás gyerekek fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait vizsgálta a Barbie és a Cardiff Egyetem közös tanulmánya, amelyből többek között kiderült, hogy babázás közben aktivizálódik az agy társas készségekért, például az empátia kifejlődéséért felelős része. Ezek a készségek pedig meghatározóak lehetnek a gyerekek későbbi érzelmi, szociális élete, valamint iskolai sikerei szempontjából. A Barbie kapcsolódó magyarországi felmérése emellett rámutatott arra is, hogy ezt az aspektust szinte minden szülő kulcsfontosságú, fejlesztendő területnek tartja.
Elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás a gyerekek agyára gyakorolt hatását Dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata. Az elmúlt másfél évben végzett kutatás során összesen 33 4 és 8 év közötti gyerek agyi tevékenységét figyelték meg babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társas információfeldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek egyedül játszottak. Utóbbi esetben a fiúk és a lányok agyi aktivitásában sem tapasztaltak eltérést.
„Ez egy teljesen új felfedezés. Akkor használjuk az agyunk ezen területét, amikor másokra gondolunk, vagy ha kifejezetten más emberek gondolatain vagy érzésein gondolkodunk. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak.
Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket” – mondta Dr. Gerson, a kutatás vezetője.
Így vizsgálták a gyerekeket
Mostanáig nagyon keveset tudtunk arról, hogy hogyan működik az agy játék közben, mert az agyműködést vizsgáló eszközökhöz arra volt szükség, hogy a vizsgált személy teljesen mozdulatlanul üljön egy zárt térben. Szerencsére egy új technológiát, az fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia) módszert arra fejlesztették ki, hogy a gyerekek agyműködését szabad mozgás közben is vizsgálni tudja. Az fNIRS technológia segítségével bizonyos laborok kimutatták, hogy egy bizonyos agyi terület (a pSTS; hátsó felső temporális barázda) aktívabb akkor, amikor a kisgyerek egy másik emberrel együtt néz egy játékot, mint amikor egyedül. Kimutatták, hogy ugyanez az agyi terület nagyban meghatározza a társas megértést és empátiát kultúrától és országtól függetlenül (Afrikától kezdve, az amerikai kontinensen, Európán és Ázsián át Ausztráliáig) ezzel bizonyítva, hogy az agy társas készsége mindenütt jelen van. Ez azt bizonyította, hogy ez az agyi terület a szociális kapcsolatok terén univerzális fontosságú.
Amit ez az új kutatás bemutat az az, hogy mi történik, amikor a gyerekek számukra természetes módon játszanak.
Meghívtak gyerekeket, hogy a kutatóközpontban játszanak úgy, mintha otthon játszanának (szabadon, instrukciók nélkül), miközben az fNIRS technológia segítségével mérték az agyműködésüket. A játékidőt részekre osztották, különféle játékokkal. Fél órát játszottak babákkal, és fél órát tableten. A babázás során különféle Barbie babákkal és kiegészítőkkel játszottak (pl. házikó, mentőautó, ló stb.), míg a tableten két különböző játékot játszhattak. Mind a babázás, mind a tabletezés közben a vizsgált gyerek néha játszótárssal is (egy, a kísérletet végző személlyel) és néha egyedül is játszott. A gyerekek az egész foglalkozás alatt egy fNIRS sapkát hordtak (ami egy úszósapkához hasonlít), így az agyműködésüket mindkét típusú játék során mérni tudták.
Erre jutottak
Az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek. Az önálló tabletes játék során azonban ez az aktivitás alacsonyabb volt, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak. Magyarán
a kutatás kimutatta, hogy a babázás a szociális információ feldolgozásáért, például az empátiáért felelős agyi régiót aktiválja, ami lehetővé teszi, hogy a gyerekek gyakorolják és használják ezeket a készségeket akkor is, amikor egyedül játszanak.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az önálló babázás jobban fejleszti a gyerekek empátiáját és szociális információ feldolgozási képességét, mint az egyedüli tabletezés. A szociális információ feldolgozási képességért felelős agyi terület (pSTS) agyműködése nagyobb az egyedül folytatott babázás, mint tabletezés során. A felfedezések a fiúk és lányok, valamint a különböző korcsoportok (4 és 8 éves kor között) között egybehangzóak voltak. Mit jelent ez? Azt, hogy minden ösztönzés vagy instrukció nélkül a gyerekek számára a babázás lehetővé teszi, hogy gyakorolják a szociális kapcsolódást, valamint fejlesszék az empátiájukat és a másik ember megértéséhez szükséges készségeiket.
Babázó gyerekből sikeres felnőtt
Mind az empátia, mind a társas megértés (mint például mások nézőpontjának elfogadása) fontos vezetői készségnek számítanak, és ezt az üzleti és orvosi iskolákban ugyanúgy hangsúlyozzák, mint az álláskeresés során. Ily módon az empátia az egészség, a jólét és a siker meghatározó alapja gyerekkorban és azon túl is. Ha megértjük, hogy valaki miként viselkedik egy adott helyzetben, akkor felmérhetjük a szándékait, és ezt a tudást felhasználva reagálhatunk, segítve a hatékony együttműködést. Ha csapatban dolgozunk, akkor a csapattársak és érzelmeik jobb megértése segít megoldani a konfliktusokat. Ha megismerünk másokat, a tudásukat és gondolataikat, akkor az segít felismerni, hogy kiben bízhatunk meg és kit kérdezhetünk, ha segítségre van szükségünk, vagy ha többet akarunk megtudni. Mindezek a készségek együttesen segítik a gyerekeket (és felnőtteket) a társas kapcsolataik fejlesztésében és tanulásában. Az empátia és a társas információfeldolgozás pedig kulcsfontosságú tényezők a gyerekek jövőbeli érzelmi, tanulmányi és társadalmi sikereiben.
„A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait.
A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet. Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a tanulmány kapcsán Dr. Belső Nóra, pszichiáter szakorvos.
Így vélekednek a szülők
A Cardiff University kutatóinak eredményeihez kapcsolódóan a szülők között is nagyszabású felmérést végzett a Barbie, amelyben 22 ország több mint 15 ezer szülőjét kérdezték meg, 500 magyar szülőt is bevonva. Bár az empátiát a magyar szülők szinte mindegyike (95%) kulcsfontosságú és fejlesztendő készségnek tartja, harmaduk sincs tisztában azzal, hogy ebben a babázás is segíthet (27%). A kutatásból az is kiderült, hogy a szülőket egyre inkább foglalkoztatja, hogy megfelelően fejlődtek-e a gyerek szociális készségei az elmúlt hónapokban otthon, karanténban töltött idő alatt. A válaszadók több mint fele (53%) aggódik, hogy az elszigeteltség hatással lehet gyerekükre és arra, ahogyan kapcsolatot teremt másokkal. Ezzel összhangban a szülők nagy többsége (82%) nagyobb valószínűséggel ösztönzi a gyerekét játékra, ha tudja, hogy az bizonyítottan segíti a társas és érzelmi készségek, például az empátia fejlesztését.
A kutatás mellett a Barbie szakértők segítségével fejlesztő weboldalt is készített: a www.barbie.com/hu-hu/ababazaselonyei oldalon számos, a szociális készségfejlesztést támogató segédanyagot gyűjtött össze a szülők, a gyermekgondozók és maguk a gyerekek számára.
(Forrás: Mattel, A Cardiff University szakemberei által jegyzett tanulmány a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban jelent meg A babázás előnyeinek neurológiai kérdései címmel.
Kiemelt kép: Egy fiatal lány Barbie babával játszik, 2015. július 1, Tiskilwa, Illinois, USA. Fotó: Daniel Acker/Bloomberg via Getty Images)