A médium valódi feladata
A médium latin eredetű szó, középen állót jelent, azaz két különböző közeg között állót, aki/ami mindkét közeggel kapcsolatban áll, így közöttük közvetíteni képes. Ezoterikus szempontból azt szokták médiumnak nevezni, aki a földi világ és a szellemvilág között közvetít. Ehhez alapvetően szükséges, hogy érzékeljen bizonyos dolgokat a láthatatlan világból akár éber-, akár transzállapotban. Ehhez az érzékeléshez lelki fejlettség szükséges, ami ebben az esetben nem a személyiség fejlettségét jelzi, hanem azt, hogy az illető lelki rétegei közül az asztrális (érzelmi) és a mentális (gondolati) réteg már eléggé kifinomult ahhoz, hogy érzékelje a szellemi világ asztrális és mentális energiáit, jelenségeit. Ilyen mediális képessége nagyon sokaknak van, ám ők még nem médiumok.
Rengetegen érzékelik a másik világ bizonyos jelenségeit a hétköznapjaikban, de jó részük nem vesz róla tudomást; mások már sejtik, miről van szó, de csupán érdekes jelenségnek tartják, ami időnként előfordul velük. Vannak olyanok is, akik rájönnek, hogy jeleket, előrejelzéseket érzékelnek, viszont ezt saját céljaikra használják (pl. Megcsal-e a férjem?, Milyen lesz jövőre az ingatlanpiac?) Az ilyen emberek mediális jelenségeket élnek meg, de nem közvetítenek két világ között. A médium tisztában van érzékelési képességeivel, és nagyon is érdeklődik e téma iránt. Olyannyira, hogy el is határozza: ezzel az adottságával kezd valamit. Azt pedig, hogy mit kezd, alapvetően az dönti el, hogy a szellemi világ melyik részéhez kapcsolódik.
Sok mediális képességű ember gondolja úgy, hogy ezt ő kiválóan fel tudja használni a saját céljaira. Lehet, hogy felület sen úgy vélekedik, ezzel ő mennyit fog segíteni, de ha valódi indíttatása mégis önérdek, akkor a lehúzó erőket fogja szolgálni. Erre igen jó példa az a sajnos nem ritka eset, amikor egy médium alapvetően földi, anyagi kérdésekben ad tanácsokat az őt felkeresőknek, akik többsége mindent elhisz neki. A tanácsadóhoz fordulók nagy része a pénz, a szerelem és a földi boldogulás témaköreiben kér tanácsot akár médiumtól, akár jóstól. A hétköznapi élet megoldásaira nem a szellemi világtól kell segítséget kérni, mert erre adatott az embernek a józan esze. Ha a szellemvilág feladata az lenne, hogy minden apró-cseprő ügyben ellássa tanácsaival az embereket, akkor így lenne berendezve az ember földi élete. De nem így van, ezért az embernek hétköznapi, földi ügyeit földi eszközökkel kell megoldania, nem égiekkel.
Ha ugyanis egy médium ilyen kérdésekre hajlandó válaszolni, akkor hamarosan az alsó világok képviselői jelennek meg nála, akik nagyon is tudják a választ, de ennek ára van. Egyrészt a médium, aki ilyen alsó asztrális lényekkel áll folyamatos kapcsolatban, egyre jobban hasonul hozzájuk, és így képességeit az alsó erők szolgálatába állítja. Másrészt, ha valaki rendszeresen nem tudja megoldani a problémáit, s ezért szaladgál folyton médiumokhoz, látókhoz, akkor nem fogja kifejleszteni magában a problémamegoldó készségét, ami földi kötelessége lenne, így fejlődése tévútra csúszik. Így az a médium, aki ilyen kéréseket szolgál ki, magának is rosszat tesz, de annak is, akinek beavatkozott az életébe. Ez tehát igen rossz irányba vezető médiumi tevékenység.
…
A cikk folytatását megtaláljátok a Nők Lapja Ezotéria 2016/4. számának 67. oldalán.
Szöveg: Szabó Judit
Fotó: Thinkstock