„Mindenki azt mondja, hogy én vagyok az első influenszer. De néha úgy érzem, hogy egy szörnyeteg létrehozásában segítettem”
– mondja Paris Hilton a róla szóló This Is Paris című dokumentumfilmben. A filmben, amit úgy ünnepel a világ, mint egy őszinte szembenézést Hilton korábbi „bűneivel”, egy alapos önvizsgálatot és önkritikát. Mert abban azért többé-kevésbé egyetérthetünk Hiltonnal, hogy ha messze nem is egyedül hozta létre, azért alapos része volt a mostani influenszerkultúra létrejöttében.
Paris Hilton, 2017. november 29. Sydney, Austrália. (Fotó: Cole Bennetts/Getty Images for Paris Hilton)
Paris Hilton, a híres és gazdag szállodalánc-tulajdonos Hilton család sarja ugyanis valóban az egyik első olyan celeb volt, aki önmagáért lett híres.
Nem fűződött a nevéhez semmilyen különleges teljesítmény, nem volt tehetséges színész vagy énekes, bár mindkettőt kipróbálta.
Ő csak simán Paris Hilton volt, aki szerepelt a 2003 és 2007 között futó The Simple Life című valóságshow-ban, amelyben milliók követték az életét. Volt egy csomó botránya, a legismertebbek, hogy 1 Night in Paris címmel felkerült az internetre a volt barátjával készített szexvideója és hogy ittas vezetésért a börtönt is megjárta. Ez így együtt elég is volt ahhoz, hogy Paris Hilton a világ egyik leghíresebb embere legyen.
Ami viszont ezután jött, ahhoz kellett némi józan ész és üzleti érzék. Ebből a hírnévből ugyanis Paris Hilton több százmillió dolláros üzleti birodalmat épített magának. Tizenkilenc különböző termékcsoport viseli a nevét, forgalmaz többek között szépségápolási cikkeket, parfümöket, ruhákat, táskákat, cipőket és napszemüvegeket. Utóbbiak különösen kedvesek a szívének, a filmben megcsodálhatjuk, ahogy az otthoni készletéből, több száz darab közül válogat, hogy éppen melyiket vegye fel. És ha a rengeteg termék nem lenne elég, Paris Hilton DJ-ként is sikeres, egy-egy nagyobb buli ára, amelyen ő áll a laptop mögött, egymillió dollár.
Paris Hilton az MCM x Rolling Pre-Super Bowl eseményen. 2020. február 2, Miami, Florida. (Fotó: Eugene Gologursky / Getty Images for MCM)
A kamaszkori trauma
A This Is Paris ingyen nézhető a YouTube-on, alig egy hónap alatt közel 16 millióan látták.
A film azt állítja, hogy a karakter, akire a százmillió dolláros biznisz épül, szinte teljesen hamis.
Hilton azt mondja, hogy egy kamaszkori trauma miatt talált ki egy másik személyiséget magának, a felszínes, ostoba cicababát, akit immár húsz éve alakít. A buta szőke nőt, akit milliók követnek a közösségi médiában, és aki sok felnövő gyereklánynak lett a példaképe. Gyereklányoknak, akiknek a szinte csak a külsejével foglalkozó, butaságokat selypegő Paris talán nem a legtökéletesebb szerepmodell. És mivel emiatt Parist gyötri némi bűntudat, elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, mi is áll ennek a karakternek a hátterében, mi az, amiről még a legelszántabb rajongói sem tudtak.
A This Is Paris szerint az amúgy tökéletesen átlagos, kicsit fiús Paris kamaszkori lázadásával a szülei nem tudtak mit kezdeni. Megijedtek, hogy lányuk bulizása rossz fényt vet a családra, ezért bentlakásos iskolákba küldték, de ezekből Paris rendszeresen hazaszökött. Végül találtak egy igazán szigorú intézményt, a Provo Canyon Schoolt, ahol Paris közel egy évet töltött. Az iskolában gyógyszerezték, szexuálisan és lelkileg bántalmazták, és néha meg is ütötték a diákokat. Erről a szülők nem tudtak, és az iskola személyzete ugyanis megfenyegette a bentlakókat, hogy ne merjenek beszélni a szülőknek a történtekről.
Paris nem is beszélt nekik, egészen mostanáig. Hogy mi történt vele a Provo Canyon Schoolban, az viszont nem igazán derül ki a filmből. Egy konkrét esetet idéz fel, amikor nem volt hajlandó beszedni a kamaszoknak rendszeresen kiosztott nyugtatókat, mire büntetésből magánzárkába helyezték. A filmben Paris találkozik korábbi iskolatársaival, akik mind hasonló kegyetlenségekről számolnak be, mint ő. És a következmények is hasonlóak: Paris a mai napig inszomniás, ha mégis el tud aludni, rémálmok gyötrik. Egykori társai szintén rémálmokkal, alacsony önértékeléssel, depresszióval küzdenek.
Imád pénzt csinálni
A This Is Paris szerint ez a trauma vezetett oda, hogy
amikor 18 évesen elhagyhatta a bentlakásos iskolát, Paris elhatározta, hogy soha többé nem akar a szüleitől függeni. Kitalálta a Paris Hilton karaktert, bebújt mögé, és elkezdett brutálisan sok pénzt keresni vele.
Eleinte csak százmillió dollárt (igen, csak ennyit) akart keresni, de amikor ez meglett, új üzleti célt tűzött ki maga elé: egymilliárd dolláros céget akart építeni. Amikor a testvére, Nicky Hilton Rothschild nekiszegezi a kérdést, hogy mégis minek, csak annyit mond, hogy képtelen leállni, egyszerűen imád pénzt csinálni.
Paris Hilton a New York-i divathéten, 2019. február 11, New York. (Fotó: Matthew Sperzel / Getty Images)
A dokumentumfilm legérdekesebb részeiben abba pillanthatunk be, hogy is néz ki Paris Hilton átlagos munkanapja. Gyakorlatilag folyamatosan utazik a világban, repülőbe be, szállodából ki, 0-24-ben rajongók, fotósok, kamerák követik, de ha éppen nincs ott egy sem, akkor magát fotózza. Folyamatosan posztol, még akkor is, amikor állítólag évek óta először elmegy a barátjával nyaralni. A kapcsolat egyébként, ahogy Paris valamennyi párkapcsolata, rövid életű.
Ez az életmód nehezen tolerálható, előbb-utóbb minden pasi elveszti a türelmét amiatt, hogy Parisnak szemmel láthatóan sokkal fontosabb a brandje, mint a magánélete.
Paris Hilton kétségkívül olyasmit élt át kamaszkorában, amit senkinek nem szabadna. Nyilvánvaló, hogy a szülei hibát követtek el, amikor elküldték egy bántalmazó iskolába, és hagyták, hogy közel egy évig ott éljen. Ráadásul Hilton anyja, aki maga is szerepel a filmben, a történtek megismerése után is képtelen bocsánatot kérni a lányától, mintha még mindig kételkedne az igazában. Ugyanakkor a This Is Paris önkritikája hagy maga után némi kívánnivalót. „Elképzelhető, hogy ezek után te és a brand elváltok egymástól?” – kérdezi a film készítője, Alexandra Dean Paristól. „Nem, az egy drága válás lenne” – mosolyog Paris.
Vagyis minden megy tovább, ahogy eddig. Megtudtuk ugyan, ahogy milyen trauma áll a háttérben, bepillanthattunk abba, hogy milyen is egy sikeres influenszer-üzletasszony űzött élete, de a lényeg nem változik.
A Paris Hilton nevű karakter, legyen bármennyire is különböző attól, aki alakítja, továbbra is aktív.
Ezzel a filmmel átesett egy kis fazonigazításon, közelebb került a 2020-as igényekhez, mutatott némi bátorságot és önkritikát, de alapjaiban ugyanaz maradt. Az egymilliárd dolláros cél továbbra sincs veszélyben.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
(Kiemelt kép: Paris Hilton, 2020. január 27, Los Angeles. Fotó: Axelle / Bauer-Griffin / FilmMagic)
