„Abban biztos voltam, hogy az első szülésem élményét nem szeretném még egyszer átélni, ezért kórházat és orvost is váltok” – mondja a 39 éves Anna, aki több mint tíz évvel az első gyereke születése után ismét várandós. Ezúttal sokkal tudatosabban választott orvost, az ismerősei tapasztalatain és az interneten olvasható véleményeken túl az is befolyásolta, hogy a választott orvosa lehetőleg nő legyen. „Nem hiszem, hogy az első szülésem csak azért hagyott rossz emlékeket bennem, mert férfi orvosom volt, de most úgy voltam vele, hogy egy nő, aki maga is anya, talán együttérzőbb lesz velem a szülőszobában”.
Tíz évvel ezelőtt még nem érdekelte az orvosa neme, csak az ismerősei ajánlásaira hallgatott, ezek között nem is volt női nőgyógyász.

Éppen ezért meglepte, hogy amikor keresgélni kezdett a budapesti orvosok között, a vártnál jóval több fiatal, női nőgyógyászt talált.

„Amikor anyukám szült engem, azt mesélte, hogy fel sem merült benne, hogy női orvosa is lehetne, hiszen ilyenek nem is nagyon voltak. Most viszont több szimpatikusnak tűnő női orvost is találtam, bár azt nem állítom, hogy mindenkihez egyszerű bejutni” – mondja. Végül talált egy női orvost, a második gyerekét tervei szerint nála hozza világra. 
Annához hasonlóan egyre több nőben merül fel, hogy komfortosabban érezné magát egy női orvos mellett akár terhesgondozásról és szülésről, akár valamilyen egyéb nőgyógyászati kérdésről van szó. Ezt egyre többen meg is tehetik, hiszen a szülész-nőgyógyászok között egyre nagyobb arányban dolgoznak nők Magyarországon is. Pedig az orvosláson belül a sebészet mellett talán ez volt a leginkább férfiak dominálta szakterület. Persze messze vagyunk még attól, hogy ugyanannyi nő és férfi orvos praktizáljon, de az arányok a fiatalabb korosztályokban egyre kiegyenlítettebbek.

1440 férfi és 202 nő

A Magyar Orvosi Kamara jelenleg összesen 1642 aktív szülész-nőgyógyász taggal rendelkezik. Ez nem jeleni azt, hogy ennyi szülész-nőgyógyász dolgozik Magyarországon, mert az aktív kamarai tagság nem jelent aktív orvosi működést is. Az aktív tagok között vannak 80-90 évesnél idősebb orvosok is, ők nagy valószínűséggel nem praktizálnak már. (Ugyanakkor kamarai tagság nélkül nem működhet orvos itthon.) Az aktív tagok között elsöprő többségben vannak a férfi szülész-nőgyógyászok: 1440 férfi és csak 202 női nőgyógyászt tartanak számon.
Ha azonban korcsoportos bontásban vizsgáljuk a számokat, akkor láthatjuk, hogy a fiatalabb nőgyógyászok között jóval magasabb a nők aránya. Míg a 60 és 65 éves korosztályban 272 férfi orvosra csak 37, addig a 42 és 47 év közötti korcsoportban 100 férfi nőgyógyászra már 39 nő jut. A 36-41 évesek között pedig 34 férfi és 21 nő praktizál szülész-nőgyógyászként. A legfiatalabb, 30 és 35 év közötti végzett szakorvos szülész-nőgyógyászok még elég kevesen vannak (a tanulmányok, vizsgák befejezése miatt), de itt 19 férfi orvosra már 9 női nőgyógyász jut, vagyis közöttük a nőgyógyászok körülbelül harmada már nő.

A beteg gyereket otthon hagyni, az anyák napi ünnepségről felállni

Kérdés, hogy mennyi nehézséget tartogat számukra ez a pálya. 2020-ban mekkora hátrányt jelent nőnek lenni ezen a területen, kell-e még bátorság ahhoz, hogy valaki nőként a nőgyógyászatot válassza? Siklós Nóra, a Róbert Magánkórház szülész-nőgyógyásza előtt nem volt ismeretlen az orvosi pálya. Édesapja, Siklós Pál is szülész-nőgyógyász, édesanyja belgyógyász, már elhunyt nagymamája pedig sebészként a Péterfy utcai kórház igazgató-helyettese volt.

A sebészet ma is meglehetősen zárt pálya a nők előtt, a nagymamája idején pedig különösen az volt, így Siklós Nóra már korán megtapasztalta, hogy nőként sem kell okvetlenül elfogadni a megszokott szerepeket.

Siklós Nóra

Mindig is a szülészet vonzotta, mert a többi orvosi területtel ellentétben itt alapvetően egészséges emberekkel foglalkoznak egy örömteli helyzetben. Édesapja ráadásul mindvégig támogatta a pályaválasztását, azt mondta, nem árul zsákbamacskát, a lánya gyerekkorától láthatta, hogy mivel jár ez a hivatás.
„Apun azt láttam, hogy imádja ezt csinálni, ugyanakkor az árnyoldalát is észrevettem, hogy ez egy készenléti szakma. Ha szülés van, akkor menni kell. Egyik este sem lehet igazán ellazulni, hiszen bármikor hívhatnak. Tavaly december 24-én a kislányom mellől hívtak be egy szüléshez” – meséli. Éppen ezért döntött úgy, hogy amíg a kislánya kisiskolás, idén ősztől átmenetileg nem vállal szüléseket, csak ügyeletben. Korábban ugyanis előfordult, hogy éjszaka fel kellett ébresztenie akkor még óvodás gyermekét, mert indulnia kellett egy szüléshez. Mivel elvált, és megosztva nevelik a kislányt, nem volt más választása, mint bevinni magával a kórházba. Csak idén augusztusban 18 szülése volt, szóval meglehetősen feszített tempóban dolgozott.
Akik annak idején óvták ettől a pályától, például a családjuk szülésznő barátja, azzal érveltek, hogy szülészként a beteg gyereket is otthon kell hagyni, az anyák napi ünnepségről is fel kell állni, ha menni kell. Siklós Nórát ez nem tántorította el, ahogy azok a megjegyzések sem, amiket a mai napig megkap, főleg az idősebb férfi kollégáktól. Úgy tapasztalta, hogy bár egyre több nő van a pályán, még mindig  röpködnek viccesnek szánt megjegyzések vagy lenéző kijelentések a női nőgyógyászokról.

Nem lenne fair a kismamákkal

„Az egyetemen biztos voltam abban, hogy valamilyen manuális szakmát szeretnék az orvosláson belül. Azzal tisztában voltam, hogy nőként sebészként és nőgyógyászként is nehéz dolgom lesz, végül a sebészetet éreztem összeegyeztethetetlenebbnek. A nőgyógyászatot választottam, és nem bántam meg” – mondja Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont szülész-nőgyógyásza. Hozzáteszi, hogy orvostanhallgatóként a szülész-nőgyógyász szakma számára is elsősorban a családi élet és a szülések kiszámíthatatlan időpontjainak összeegyeztetése, míg a sebészet a hosszú műtétek okozta fizikai megterhelés miatt tűnt kihívásnak. 
Ezeket az érzések erősítették az egyetemi évek alatt kapott benyomások, megjegyzések, amelyek egy részében Kerepesi Judit szerint talán igazuk is volt a kétkedőknek. Jelenleg ugyanis, egy négy- és egy hatéves gyerek édesanyjaként nem vállal terhesgondozást, mert úgy érzi, hogy nem lenne fair a kismamákkal szemben, ha a családja miatt nem tudna ott lenni a szülésüknél, miközben ők rá számítanak, őt várják. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy teljesen elszakadt a szülésektől, hiszen Siklós Nórához hasonlóan az ügyeleti munkája során továbbra is vezet le szüléseket. Mivel mindig is jobban érdekelte a nőgyógyászat, a nőgyógyászati műtétek, mint a szülészet, ezt nem is érzi lemondásnak.

Kerepesi Judit

Tudom, hogy milyen kellemetlen egy jéghideg eszköz 

Kerepesi Judit tizenkét éve végzett az egyetemen, úgy érzi, hogy ennyi idő alatt sokat változott Magyarországon a női nőgyógyászokhoz való hozzáállás. Régebben főleg az idősebb betegeknél tapasztalta, hogy nem örülnek annak, hogy egy nő vizsgálja meg őket. Manapság viszont éppen ellenkezőleg, szerinte is egyre többen vannak, akik kifejezetten női orvost keresnek, nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generációkból is. „Előfordul, hogy idősebb betegek olyan, a szexualitással kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, amelyeket akár 30-40 évig sem mertek felhozni, mert egy férfi nőgyógyász előtt kellemetlennek érezték a témát” – meséli.

Sokszor kapja azt a visszajelzést is, hogy máshogy vizsgál, mint egy férfi, hogy finomabb a keze, hogy részletesebben magyarázza el, hogy mit miért csinál.

„Tudom, hogy milyen kellemetlen, amikor egy jéghideg eszköz hozzáér az emberhez, tudom, hogy milyen a másik oldalon lenni. Sokan mondták, hogy jó, hogy végig beszélek hozzájuk, hogy tudják éppen mi történik velük”. Ugyanakkor szerinte a férfiak és a nők között is akadnak empatikus és kevésbé empatikus orvosok, és ez sokkal jobban számít, mint az orvos neme.
Kerepesi Judit egyébként mindkét szüléséhez női orvost választott, de elmondása szerint nem az orvos neme, hanem köztük lévő baráti, mentori kapcsolat volt a döntő szempont. A saját szülései annyiban befolyásolták a munkáját, hogy általuk hitelesebb lett a kismamák előtt. „Nincs két egyforma szülés. Az én szülésem az egyik nőnek egy horrorisztikus történet, a másiknak meg egy könnyű szülés. De mivel már átéltem, hitelesebben tudom megnyugtatni őket, és meggyőzni arról, hogy ez most nagyon fáj, de együtt megoldjuk”. 
A szülész-nőgyógyász egyébként úgy látja, hogy Magyarországon az erős tradíciók miatt volt sokáig szinte kizárólag férfiszakma a nőgyógyászat. Külföldön már sokkal korábban megjelentek jelentős számban a női nőgyógyászok, és ez az irány jelent meg most nálunk is. „Nagyjából eddig tartott a korábbi helyzet, most viszont a betegek igénye felülírja az eddigieket” – mondja. 
Siklós Nóra is azt tapasztalja, hogy a betegek részéről nagyon megugrott a kereslet a fiatal, női nőgyógyászok iránt. „Elsősorban a korombeli nők szülnek, ők pedig úgy érzik, hogy egy hasonló korú nő jobban át tudja érezni a helyzetüket”. És ez így is van: Siklós Nóra saját terhessége alatt sokat küzdött a hányingerrel, de az utolsó pillanatig dolgozott, ügyeleteket is vállalt sokszor gyógyszerrel csillapítva a kellemetlen tüneteket. Azt mondja, hogy amikor ilyen panasszal fordul hozzá egy kismama, sokkal jobban átérzi a helyzetét, mint a terhessége előtt. Ugyanígy van akkor is, amikor egy a méhben rosszul elhelyezkedő magzatot fordítanak meg: maga is átélte kismamaként a külső fordítást, így hitelesebben tud róla beszélni a pácienseinek.  

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)