Ön sokat volt Amerikában, egyetemre is járt ott, szereti ezt az országot. A könyvében megpróbálja közel hozni a magyar közönséghez az olyan fogalmakat, mint az amerikai álom. Ön szerint mennyire változik meg az általunk ismert New York a járvány hatására? Valaha visszarendeződik az élet Amerikában vagy ez egy korszakhatár lesz?
Egyrészt: New York nem Amerika és Amerika nem New York. Az önmagában két kérdés, hogy mi van Amerikában és mi van New Yorkban.
A politikai irányítás és a határozottság elkülönbözik New Yorkban Amerika más részeihez képest. New York államban a kormányzó, New York városban pedig a polgármester sokkal határozottabb intézkedésekkel vezeti a várost a COVID idején, mint általában Amerikában az elnök és a republikánus többség. Ez azzal is összefügg, hogy mind a kormányzó Andrew Cuomo, mind pedig a főpolgármester, Bill de Blasio demokraták.
Photo by Oliver Niblett on Unsplash
New York, ahogyan az európai nagyvárosok többsége, bezárkózott. Ma New York így jobb állapotban van COVID szempontból, mint Amerika egésze. A New Yorker című hetilapban olvastam nemrég egy cikkben, hogy sokan mondják, New Yorknak így-meg-úgy vége, de
New Yorknak akkor lesz vége, amikor a New Yorkiak akarják.
Ez soha nem fog előfordulni. Másrészt: a sok rossz ellenére történnek jó dolgok is. Nincs 30 millió turista egy évben, kevesebb autó van, a parkokat sokkal szabadabban lehet használni, nincs olyan drámai tömeg. Ugyanazok a hatások, amelyek segítenek a klímaváltozás ellensúlyozásában vagy a tömegturizmus városrombolásának csökkentésében, New Yorknak is jót tesznek. Az utóbbi időben sokak számára elviselhetetlen volt a tömeg, nem lehetett felférni a metróra, nem lehetett autóval közlekedni a városban.
Azt is szokták mondani, hogy sokan elmenekültek New Yorkból, ami a lakosság egy pici és nagyon gazdag részére igaz csupán. New York igazából öt város, és ez inkább Manhattan városrészre jellemző, ahonnan a jobb módúak egy része valóban kiköltözött Connecticut-ba, a tengerparti házukba.
De ugyanezt a vidékre menekülést láttuk például Párizsban is. A New Yorkiak többsége nagyon szereti a városát. Emlékszem, én 2017-ben voltam ott legutoljára, ez a könyvben is szerepel: a világválság hatására a helyiek nem utaztak annyit és birtokba vették a tengerpartjukat, amire évtizedek óta senki nem gondolt úgy, mint tengerparti nyaralóhelyre. Ma pedig Brooklynban a metróvégállomásnál, Coney Island újra pont úgy néz ki nyáron, mint egy kaliforniai beach. És az is lehet, hogy nem fog minden visszarendeződni, de nem is kell.
Annyi minden történt ebben a városban, és mindenből erősebben jött ki. Ezért is szeretjük New Yorkot: leomlanak az ikertornyok, háromezer ember meghal, de ebből New York másképp, megváltozva, és erősebben jött ki. Sok tragédia történt, de a tragédiák hatására New York még érdekesebb, még szebb, még izgalmasabb lett.
Egyáltalán nem is biztos, hogy az jó, ha visszamennék az időben valami korábbi állapothoz. Engem jobban izgat, hogy az ilyen típusú nagyvárosok, amelyekben ennyi energia van, hogyan fognak fokozatosan alkalmazkodni, hogyan lesz még New Yorkabb. Ennek a járványnak nem lesz úgy vége, hogy egyszer csak vége és visszatérünk a korábbi életünkhöz. Alkalmazkodunk, változunk, ahogy korábban ezermillió ilyen dologhoz.
Photo by Brian Kyed on Unsplash
Az persze nagyon nehéz helyzetet teremt, hogy 1200 vendéglő csődbe ment a pandémia kezdete óta vagy, hogy New Yorkban is sokezren meghaltak. Ezeket a tragédiákat a városnak fel kell dolgoznia. Én minden nap olvasom a New York Times-t: a meghalt emberek történetté válnak. A lap mindennap ír valakiről, aki New Yorkban meghalt. Olyan emberek kerülnek be az újságba, akikről nem is gondoltuk, hogy velünk élnek. Ugyanez volt az ikertornyok esetében is: mind a háromezer meggyilkolt emberről írt a Times egy negyed oldalt: ezt a magyar sajtó is megcsinálhatná: minden magyar élet veszteség, érdemes róla nyilvánosan megemlékezni. És az ezekről a nem híres emberekről szóló történetek rádöbbentenek: mennyi nagyszerű, érdekes ember között éljük a hétköznapjainkat.
Lélektanilag hogyan hat egy ennyire nyitott városra, hogy most magába fordul?
New York DNS-e a nyitottság. Azt gondolom ez fogja ezt a várost kihúzni a bezártságból.
Ha fokozatosan nyitni lehet, akkortól ugyanazzal a nyitottsággal fog tovább működni. Ez az a város, ahová százezrek érkeztek Ellis Island-ra, ahova mindig mindenki a szabadság eszményéért ment. Nem hiszem, hogy a pillanatnyi bezártság az emberekben mentális problémákat okoz. Sőt! korábban New York-i barátaim meséltek arról, hogy ez egy nagyon magányos város. Aki ott él, azt drámaian lenyomja az, amit kívülről szeretünk benne: a 24 órában folyamatosan zakatoló, hangos város. Lehet, hogy ez a lassulás most kifejezetten felszabadítóan fog hatni. Lehet, hogy ettől New York élhetőbb város lesz, mint amilyen sokak számára a pandémia előtt volt.
Amikor átutazott ezen a hatalmas országon, nem csak a csillogó metropoliszokat, hanem mély Amerikát is látta, a középső és a déli államokat is. Érzékletesen írja le könyvében, hogy ezeket az államokat is átitatja a „de lehet” filozófiája, hogy még a legvesztesebbnek tűnő helyzetből is fel lehet állni. Amerikában – innen nézve – elképzelhetetlenül mély a demokráciába vetett hit, a mindennapok egyik mozgatórugója pedig az, hogy a sok munkával eredményt tudok elérni, a holnap jobb lesz, mint a tegnap volt. Ezt a csak Amerikára jellemző erős fundamentumot meg tudják roppantani a szabadságot korlátozó intézkedések?
A közvetlen hatást meglátjuk szerda hajnalban, azaz kit választ Amerika többsége és mit üzen a politikai elitnek. Másrészt: nem ez az első és nem a legnagyobb válság, ami Amerikában történt.
Ahogy New Yorkot alkalmazkodónak tartom, úgy Amerikát is. Pont azért, mert ez a mély szabadság-meggyőződés ott van minden ketchupos üvegben és minden rozzant benzinkútban.
Pont ilyen időszakokban jön ez elő. Nem véletlenül van a pénzre írva, hogy „egy mindenkiért”. A bajok után Amerikában drámai erővel tör fel a meggyőződés, hogy munkával, teljesítménnyel előrébb lehet jutni, jön a kreativitás és a kreativitás hozta erő. Amerika ebben erős. Ha valaki féltette volna Amerikát, annak nincs oka rá. Ha a filmeket nézi az ember: a napokban láttam A chicagó-i hetek tárgyalása című filmet (mi itt írtunk róla – a szerk) , ami a hetvenes években játszódik egy bírósági tárgyalóteremben, ahol meg lehet bilincselni és be lehet tömni a száját egy fekete embernek, hogy ne szólalhasson meg. Ez mindössze 50 éve történt. Ha azt az utat nézem, amit Amerika ehhez képest megtett, akkor a pandémia következményei nem tűnnek feldolgozhatatlannak.
Amerika most választ elnököt. Ön szerint múlik-e ez a választás a nőkön? Trump elnök nőkkel kapcsolatos bumfordi megnyilvánulásai éles kritika tárgyai voltak már az előző, 2016-os kampányban is. Most több szakértő arról beszél, hogy az amerikai nők nagy számban fordultak el Trumtól. Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza azt írja, hogy a nemek közötti választási szakadék alakult ki: a közvéleménykutatások szerint a demokrata jelölt Biden-re sokkal több nő szavaz, ami tekintve, hogy a női voksolók száma több millióval nagyobb, mint a férfiaké – már önmagában eldöntheti az elnökválasztás kimenetelét.
A nőkön is múlik, ahogy mindenkin, aki szavazni fog. A nőkön az múlik, hogy megváltoztatják-e korábbi véleményüket. A kertvárosi nők, azaz az alsóközéposztály, középosztály határán lévő nők, 2016-ban nagy számban Trumpot választották, mert elégedetlenek voltak a saját sorsukkal. Úgy érezték például, hogy az Obama-Care (egészségügyi reform, amely az előző elnök Barack Obama nevéhez fűződik – a szerk.) nem nekik, hanem az igazán szegényeknek segített, viszont nekik emiatt 50-100 dollárral többet kellett fizetni.
A családra vonatkozó gazdasági döntéseket gyakran a nők hozzák meg Amerikában ebben a társadalmi rétegben, így számít az, hogy ők milyennek látják a politikai helyzetet és mit gondolnak arról, hogy a jelenlegi elnök vagy a kihívója kínál-e előnyt. A közvéleménykutatási adatok szerint számos nő gondolja úgy, hogy ami az utóbbi 1-2 évben történt Amerikában az drámai, ezért változást szeretne.
Nem szabad elfelejteni, hogy természetesen 2016-ban sem Trump nyerte a választást a többség tekintetében, Hillary Clinton, az akkori kihívó 3 millióval több szavazatot szerzett. De az elektori rendszer miatt nem ő nyerte el az elnöki pozíciót. Azokban az államokban, mint Pennsylvania, Wisconsin, Michigan, ahol meglepetésre 2016-ban Trump nyert, most a közvéleménykutatások szerint Biden magabiztosan vezet. Ezeket az államokat érdemes majd figyelni az első adatok beérkezése idején.
Van-e jelentősége annak, hogy az egyik induló párosnak női tagja van? (Biden az első színes bőrű alelnökjelölt nővel, Kamala Harrissal indul, cikkünk róla – a szerk.) Vagy ebben a versenyben az alelnökök személye nem számít?
Nem mondanám azt, hogy az alelnökök ne számítanának, pontosan ebben a versenyben számítanak igazán. Az alelnököknek tipikusan kevés hatalmuk van. Az alelnökök, ahogy szokták mondani, „egy szívdobbanásra” vannak az elnökségtől.
Kamala Harris demokrata elnökjelölt a Demokrata Párt Dél-Karolinában tartott gyűlésén, 2019. június 22. (Fotó: Sean Rayford / Getty Images)
Az alelnök kiválasztásának nagy szerepe van: Kamala Harris meg tud szólítani sok réteget. Részben azért, mert indiai származású, tehát egy bevándorló közösség gyermeke, részben mert fekete származású, tehát egy másik közösséghez is szólni tud, és nő: három olyan közösség van, amit meg tud szólítani. Hogy fordítható ez le a szavazók szintjére?
A választó úgy érezheti: Kamela Harris talán végre engem is fog képviselni. Ő az én hangomat is fel tudja erősíteni.
Ezek számítanak, nem véletlenül lett ő az alelnökjelölt. És ne felejtsük el, hogy ez a választás az utóbbi közel egy évszázad legidősebb két férfi elnökjelöltjének a küzdelme.
Most nem játszik a férfisárm, amely szintén markáns eleme szokott lenni a kampányoknak, gondoljunk csak Bill Clintonra, vagy még korábbról Kennedyre.
Igen. A 78 éves Bidennél bizony számít az, hogy az elkövetkező négy évben ki az alelnök, mert lehet belőle akár elnök is.
Az amerikai gazdasági mutatók jók voltak a járvány előtt. Ha nincs a COVID, Trump nagy valószínűséggel nyer. Az, hogy most kiélezett a verseny, a pandémia miatti gazdasági zuhanás miatt alakult így, vagy más tényezők is rontották a jelenlegi elnök megítélését, gondolok itt a Black Lives Matter mozgalomra?
Bill Clintont is hasonló körülmények között választották meg. Mert bár akkor fiatal volt és sármos, de korábban a legkisebb, a legszegényebb amerikai állam kormányzójaként nem tartozott a demokrata párt elitjébe. George H. W. Bush (az idősebb Bush – a szerk.), aki most kapott Budapesten szobrot, annyival vezetett, hogy a demokraták tulajdonképpen esélytelennek tartották, hogy bárki meg tudná őt verni.
OAKLAND, CALIFORNIA – MAY 29: Brianna Nobel rides her horse named Dapper Dan wearing a sign that reads „Black Lives Matter” during a protest sparked by the death of George Floyd while in police custody on May 29, 2020 in Oakland, California. Earlier today, former Minneapolis police officer Derek Chauvin was taken into custody for Floyd’s death. Chauvin has been accused of kneeling on Floyd’s neck as he pleaded with him about not being able to breathe. Floyd was pronounced dead a short while later. Chauvin and 3 other officers, who were involved in the arrest, were fired from the police department after a video of the arrest was circulated. (Photo by Justin Sullivan/Getty Images)
Viszont megígérte, hogy nem fog adót emelni. Drámai fordulat következett be a gazdaságban, és muszáj volt adót emelnie, és szinte pár hét alatt, a korábbi 60 százalékos népszerűsége, a valaha mért legalacsonyabb 30 százalékra zuhant. És miközben a demokraták szívták a fogukat, hogy nem indultak, Bill Clinton tulajdonképpen bemasírozott a Fehér Házba.
A politika ilyen. Lehet, hogy az egyik pillanatban úgy tűnik, hogy a gazdaság szárnyal, és minden csodálatos, aztán történik valami, Trump ideje alatt ráadásul számos dolog történt, ami hirtelen teljesen megváltoztatja a képet.
Nem véletlen, hogy Biden lett a kihívó, aki 50 éve politikus. Ő kiszámítható, megfontolt döntéshozó. Nem mellesleg személyesen is meggyőző: számos családi tragédia elszenvedője, eltemette első feleségét és kis gyermekét, majd pár évvel ezelőtt Delaware-i főügyész fiát, és leküzdötte gyerekkori dadogását is. Ha nyer, ő lesz az első fogyatékkal élő megválasztott elnök a Fehér Házban (A kerekesszékbe kényszerült Roosevelt elnök hivatali ideje alatt bénult le– a szerk.) Ha az említett folyamatok nem zajlanak le, lehet, hogy nem is Biden a kihívó, hanem Bernie Sanders, aki sokkal radikálisabb gondolatok képviselője. Ez egy sok ismeretlenes egyenlet, amiben napról napra változnak a dolgok, 2016-ban sokak szerint Hillary Clinton vesztét az email-botrányban utolsó pillanatban elindított nyomozás okozta. Az egy héttel a választások előtt okozott drámai fordulatot.
Ilyen drámai fordulatot 91 millió embernél már nem hozhatnak az események, ennyien ugyanis már leszavaztak levélben.
Hogy a számokkal az olvasók tisztában legyenek: 91 millió ember az a szavazók közel kétharmada, 135 millióan szoktak szavazni Amerikában. Lényegében a választás nagy részén már túl vagyunk.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
