Nemcsak autóval, vonattal és gyalog járhatunk be különös tájakat, városokat és vidékeket, hanem egy könyv lapjain is. Írójuk szemén keresztül nézve az ismerős tájak egész másmilyennek tűnhetnek, újra rácsodálkozhatunk valamire, ami mellett talán nap mint nap úgy megyünk el, hogy észre sem vesszük. Kövessenek, ezúttal három regény főszereplőjének nyomában indultam útnak!
1. A régi Debrecen (Szabó Magda: Régimódi történet)
Ha Szabó Magdával sétálunk Debrecenben, akkor a maradandóság városa, ahogy Ady nevezte, kinyitja kapuit, megmutatja egészen mélyre, messzire nyúló gyökereit és elképesztő emberi titkait. Ha a regény főszereplőjével, Jablonczay Lenkével sétálunk Debrecenben, nem kell nagy utat bejárnunk, elég csak a Szent Anna-templomtól a Piac utcán át az egykori Kismester utcáig elkalandoznunk.
Természetesen ott áll a háttérben a Nagytemplom és a Református Kollégium is, mert ahogy Szabó Magda írja: „Ez volt az a város, ahol azt mondták a Habsburgoknak, mehetnek Isten hírével, ez volt az a piac, ahol Kossuth lépteit őrzik a kövek.” Mégis, ebben az ízig-vérig református városban a katolikus Szent Anna-templomra kell irányítanunk a figyelmünket, mivel Jablonczay Lenkét református létére katolikusnak nevelte a nagyanyja, Rickl Mária. A Szent Anna utca ezért az egyik legfontosabb „látnivaló” a regényben. Itt magasodik az az épület, amit gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdtek el építeni azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a „kálvinista Róma” előtt is bizonyítsák a katolikusok erejét. Ez a vallási ellentét (is) az egyik oka Lenke hányattatásainak, szülei házasságát nagyanyja többek között azért nem támogatja, mert a katolikus, német felmenőkkel büszkélkedő Rickl Mária a református Gacsáry lányt, Lenke édesanyját nem tekinti fiához illő partnernek, hiába a műveltség és a hatalmas vagyon. Lenke nagymamai fennhatóság alá kerül a család Kismester utcai házába. Ezt a házat ma már nem nézhetjük meg, a helyén az orvosi rendelőintézet áll, és mára az utca neve is megváltozott, Bethlen utcának hívják. Megtaláljuk viszont a Piac utca 39.-ben Rickl Mária szülőházát, közvetlenul a Csonka templom szomszédságában.
A Rickl család dúsgazdag kereskedőfamília volt, vagyonuk a szabadságharc után is csak gyarapodott. A német kalmárcsalád házát 1849. augusztus 3-án szállták meg a cári és császári csapatok, egész pontosan Rüdiger generális, aki egyenruhájával, csákójával elkápráztatta az akkor még gyermek Rickl Marikát. A kereskedőlányból nem lett nagy szépség, viszont okos volt, és felettébb makacs, minden szülői tiltás ellenére férjhez ment a huszáregyenruhás, nemesi származású Jablonczay Kálmánhoz. Boldogságuk addig tartott, míg Kálmán el nem kártyázta a lány hozományát saját sárréti birtokaival egyetemben. Maradt a Kismester utcai ház, és marad a katolikus vallás, a fiatalasszonynak pedig a kiábrándulás a szerelemből és minden férfiból. Így lesz a reformátusnak keresztelt Lenkéből olyan lány, aki soha nem járhat a Nagytemplomba. Ellenben járt a Szegény Iskolanővérekhez, a Szent Anna utcába, a mai Svetitsbe, itt szerzi tanítónői képesítését. A Svetits gimnázium ma is működik, részben Szabó Magda gyermekkori otthonának helyén, ugyanis a 22. számú házat rossz állapota miatt lebontották. Helyére az Iskolanővérek gimnáziumának új szárnya épült, Szabó Magda egykori gyerekkori otthonánának helyét pedig most már csak emléktábla jelzi.
