Ez a gondolat ütött szöget a fejemben, mikor észrevettem, hogy az utcánk mellett halad el a sárga jelzésű túraútvonal, így hát szedtem a (lelki) sátorfámat és a vasárnap késő délelőtti napsütésben megnéztem, hová vezet. Egyetemistaként többször is jártam a Kőhegyi Menedékháznál, ezért különösen megörültem neki, amikor a tervezés fázisában kiderült, hogy gyalogosan alig másfél órára lakom tőle, és hogy a sárga jelzések pont odavezetnek. Szóval előszedtem a régi túranacit és -bakancsot és egy banánnal, egy csokival és egy termosznyi teával nekivágtam az útnak. Szentendre felől közelítettem a pihenőhelyet, de a Pomáz felől induló túraútvonaltól is hasonló távolságban van a Kőhegy és rajta nem csak a menedékház, de sok más felfedezni való kincs is: a Lajos-forrás, a Vasas-szakadék, kilátók, barlang és egy kis tavacska is.

Nem volt teljesen zökkenőmentes az indulásom, ugyanis 10-12 perc gyaloglás után felfedeztem, hogy egy ilyen magányos túrán nem biztos, hogy Google barátunk a legjobb útitárs, a felszálló őszi ködhöz válogatott lejátszási listát a fülemben ugyanis folyamatosan a „nem található GPS-jelzés” hibaüzenet szakította meg.

A Pilisben. (Fotó: Getty Images)

De az is előfordult, hogy építkezési területre vezetett (még Szentendre belterületén), ahonnan térdig sárosan sikerült kikecmeregni – ekkor esett le, hogy a szemben lévő lámpaoszlopon levő sárga túrajelzésre festett fekete X vélhetően nem az utca graffitiművészeinek csínytevése, hanem valóban a turistáknak szóló üzenet. Innen inkább a Pomázi útra tértem át, ahonnan már tényleg csak a sárga jelzésekre hagyatkoztam, és ez volt a jó döntés: a csipkebokrokkal szegélyezett útról jobbra tértem el, ahonnan a környék hegyei és az alattuk legelésző lovak mellett haladtam el. Ezen a viszonylag hosszabb távon egy teremtett lélekkel sem találkoztam. Autóval érkezőknek Szentendrén egyébként a Kálvária út végi parkoló lehet a jó kiindulási pont, innen egyértelmű út vezet felfelé, és az sem utolsó jelzés a jó irányt illetően, ha elvétve már találkozunk emberekkel a földutakon.
A parkolótól nem túl meredek, egyenletesen emelkedő, jól járható és kellemes úton haladhatunk a kőház felé, emiatt innen már gyerekekkel vagy rövidebb sportmúlttal érkezőknek is vállalható az út nehézségi foka és hossza. A szép kilátást ígérő tisztást egy hangulatos erdei alagút-ösvény váltja, ha pedig elérjük a leginkább erdei túrázós-köves terepet, tudhatjuk, hogy közel a cél – amennyiben a menedékház a végállomás – de sokan vélhetőleg tovább indulnak innen a környék kilátói vagy a Lajos-forrás felé egy kőhegyi kolbászleves, pecsenyezsíros kenyér vagy néhány palacsinta és forró tea elfogyasztása után.

A Kőhegyi Menedékház. (Fotó: Wikipédia/Szenti Tamás)

A Kőhegyi Menedékház – még ha nem is számíthatunk alpesi hütte hangulatra – a túrázók családias és autentikus pihenő- és szálláshelye, amely a ’30-as évek óta meghatározó helyszíne a környék kirándulóinak. Palacsintamajszolás közben figyeltem fel arra, hogy a szentendrei patikusról elnevezett pihenőhely magyar zászlót tartó rúdjának talpazatán márványtáblába vésve ez a felirat olvasható:

Ahogy egymással bánunk az a hazánk.

Köz- és magánéleti szempontból is nagyon fontos üzenet ez, amit be lehet tenni a puttonyba. De ezzel az inspirációval felvértezve sem kell itt megállnunk, mielőtt hazatérnénk: elindulhatunk a közeli Lajos-forrás felé, tovább a sárga jelzést követve, vagy a Cseresznye-hegy és a különleges Vasas-szakadék felé a zöld jelzésű turistaúton. Az öt állomásból álló Kő-hegyi tanösvényt pedig a sárga T-jelzést követve fedezhetjük fel.

(Fotó: Laborczi Dóra)

A Kő-hegy másik nevezetessége a hegytető agyagos horpadásában kialakult tó. „Hajdanán csónakázni is lehetett a mocsári növényekkel tarkított víztükrön, de napjainkra már csak hóolvadás után találunk benne némi vizet. A régi partvonalra az idős fűzfák utalnak, manapság már a tómederben is fák nőnek. Ettől a szinte már feledésbe merült kő-hegyi érdekességtől nem messze sokkal pazarabb látványt nyújt a Petőfi-kilátó, amit azért neveztek el a híres költőről, mert ő maga is ezekről a sziklákról szemlélte 1845-ben az alattunk elterülő tájat.

A Petőfi pihenő és a Lajos-forrás (Forrás: Wikipédia/Szenti Tamás)

Itt, a kilátónál találjuk „Napóleon kalapját”. A Kő-hegy Pomáz felé eső jellegzetes andezitszikláját nevezik így, ami a környezeti hatásoknak kevésbé ellenálló kőzetrétegek folyamatos kopásával jött létre. A kalapos kőoszlopon kívül többek között rálátni innen Pomáz házaira, a szemközti Kevélyek vonulatára, valamint a Dunára is” – olvasható a Turista Magazin beszámolójában, amelyből részletesebb leírást is kaphatunk a Kőhegyi-túráról. Ha az egyre hamarabb sötétülő nappalok miatt nem fér bele, hogy mindent bejárjunk egy nap alatt, érdemes lehet beosztani a környék látnivalóit, és minden hétvégére hagyni egy útvonalat. A fokozódó járványhelyzetben és a kijárási korlátozások idején szép kihívás lehet végigjárni Magyarország kalandos túraútvonalait.

Jó tanácsok egyedül túrázóknak

A túrázás párban vagy kisebb csoportban sem jelent nagy járványügyi kockázatot, de többeknek megfordulhat most a fejükben, hogy egyedül induljanak el egy-egy könnyebb erdei sétára, hiszen ennek pozitív élettani hatásai hosszasan sorolhatók  (a nem erőltetett gyaloglás egyenetlen terepen a gerincünket és core-izmainkat is erősíti – hogy csak egyet említsünk), a természetjárás pedig felér egy reset gombnyomással a léleknek, főleg, ha monitor előtt töltjük a munkaidőnk legnagyobb részét.

Vannak, akik szerint felelőtlenség egyedül túrázni, ám ha megfogadunk néhány aranyszabályt, jól megtervezzük az utat, nem megyünk veszélyes terepre és rendesen felkészülünk, inkább pozitívra billen a mérleg, mivel bizonyára testünk és lelkünk is hálás lesz érte.

(Fotó: Getty Images)

Ezt a 10 tanácsot érdemes lehet megfogadni, ha úgy érezzük, hogy a magányos túrázás a mi műfajunk:

Kapcsolódó

Mit tanulhatunk a skandinávoktól a télről?

Tóth Orsi

1. Tudasd a barátaiddal vagy a családtagjaiddal, hogy hová mész túrázni. Mondd el, hogy honnan indulsz, hová érkezel és mikor ér véget a túra. A túra végeztével hívd fel őket. Nem mindegy, hogy hány nap után kezdik el a keresést, ha mégis valami baj történne.
2. A mobiltelefonod mindig legyen feltöltve. Ha gyorsan lemerül, szerezz be és vigyél magaddal egy külső akkumulátort is.
3. Az eltévedés kockázatát csökkentheted azzal, ha olyan terepre mész, amit már ismersz. Ha a kiszemelt úti cél nem ilyen, szerelkezz fel eszközökkel, amelyek segítik a tájékozódást. Az okostelefonodra töltsd le a legfrissebb GPS alkalmazást, de mivel előfordulhat, hogy nincs GPS-jel, jó szolgálatot tehetnek a klasszikus navigációs eszközök: a hagyományos térkép és az iránytű is.
4. Alap elsősegély csomag mindig legyen nálad. Történhetnek kisebb sérülések, ezeknek az ellátáshoz szükség lehet ragtapaszra és kötszerre.
5. Ha allergiás vagy a méh vagy a darázscsípésre, érdemes orvossal beszélned, hogy mi legyen még az elsősegély-pakkodban.
6. Ha van kutyád, vidd el magaddal. Jót tesz neki a mozgás, te pedig nagyobb biztonságban érezheted magad.
7. Legyen nálad kés, ha valamit el kell vágni, vagy ki kell bontani. Önvédelmi eszköznek sem utolsó, de ilyen célra a hazai túraútvonalakon nem valószínű, hogy be kell majd vetni. Mindenesetre megnyugtató lehet a gondolat, hogy van nálad, ha kellene.
8. Akár egyedül, akár csoportban túrázol, alapszabály, hogy tiszteld az erdőt és hagyd békén az állatokat! Némelyik támadhat is, ha kicsinye van.
9. Legyen nálad legalább 1,5-2 liter folyadék. Ha nem iszol órákig, romlik a teljesítményed és koncentrációs problémák is kialakulhatnak.
10. Nem ajánlott elhagynod a kijelölt túraútvonalat. Így megelőzheted az eltévedést, és ha valami baj történik, hamarabb megtalálnak.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.