Ez a gondolat ütött szöget a fejemben, mikor észrevettem, hogy az utcánk mellett halad el a sárga jelzésű túraútvonal, így hát szedtem a (lelki) sátorfámat és a vasárnap késő délelőtti napsütésben megnéztem, hová vezet. Egyetemistaként többször is jártam a Kőhegyi Menedékháznál, ezért különösen megörültem neki, amikor a tervezés fázisában kiderült, hogy gyalogosan alig másfél órára lakom tőle, és hogy a sárga jelzések pont odavezetnek. Szóval előszedtem a régi túranacit és -bakancsot és egy banánnal, egy csokival és egy termosznyi teával nekivágtam az útnak. Szentendre felől közelítettem a pihenőhelyet, de a Pomáz felől induló túraútvonaltól is hasonló távolságban van a Kőhegy és rajta nem csak a menedékház, de sok más felfedezni való kincs is: a Lajos-forrás, a Vasas-szakadék, kilátók, barlang és egy kis tavacska is.
Nem volt teljesen zökkenőmentes az indulásom, ugyanis 10-12 perc gyaloglás után felfedeztem, hogy egy ilyen magányos túrán nem biztos, hogy Google barátunk a legjobb útitárs, a felszálló őszi ködhöz válogatott lejátszási listát a fülemben ugyanis folyamatosan a „nem található GPS-jelzés” hibaüzenet szakította meg.
De az is előfordult, hogy építkezési területre vezetett (még Szentendre belterületén), ahonnan térdig sárosan sikerült kikecmeregni – ekkor esett le, hogy a szemben lévő lámpaoszlopon levő sárga túrajelzésre festett fekete X vélhetően nem az utca graffitiművészeinek csínytevése, hanem valóban a turistáknak szóló üzenet. Innen inkább a Pomázi útra tértem át, ahonnan már tényleg csak a sárga jelzésekre hagyatkoztam, és ez volt a jó döntés: a csipkebokrokkal szegélyezett útról jobbra tértem el, ahonnan a környék hegyei és az alattuk legelésző lovak mellett haladtam el. Ezen a viszonylag hosszabb távon egy teremtett lélekkel sem találkoztam. Autóval érkezőknek Szentendrén egyébként a Kálvária út végi parkoló lehet a jó kiindulási pont, innen egyértelmű út vezet felfelé, és az sem utolsó jelzés a jó irányt illetően, ha elvétve már találkozunk emberekkel a földutakon.
A parkolótól nem túl meredek, egyenletesen emelkedő, jól járható és kellemes úton haladhatunk a kőház felé, emiatt innen már gyerekekkel vagy rövidebb sportmúlttal érkezőknek is vállalható az út nehézségi foka és hossza. A szép kilátást ígérő tisztást egy hangulatos erdei alagút-ösvény váltja, ha pedig elérjük a leginkább erdei túrázós-köves terepet, tudhatjuk, hogy közel a cél – amennyiben a menedékház a végállomás – de sokan vélhetőleg tovább indulnak innen a környék kilátói vagy a Lajos-forrás felé egy kőhegyi kolbászleves, pecsenyezsíros kenyér vagy néhány palacsinta és forró tea elfogyasztása után.
A Kőhegyi Menedékház – még ha nem is számíthatunk alpesi hütte hangulatra – a túrázók családias és autentikus pihenő- és szálláshelye, amely a ’30-as évek óta meghatározó helyszíne a környék kirándulóinak. Palacsintamajszolás közben figyeltem fel arra, hogy a szentendrei patikusról elnevezett pihenőhely magyar zászlót tartó rúdjának talpazatán márványtáblába vésve ez a felirat olvasható:
Ahogy egymással bánunk az a hazánk.
Köz- és magánéleti szempontból is nagyon fontos üzenet ez, amit be lehet tenni a puttonyba. De ezzel az inspirációval felvértezve sem kell itt megállnunk, mielőtt hazatérnénk: elindulhatunk a közeli Lajos-forrás felé, tovább a sárga jelzést követve, vagy a Cseresznye-hegy és a különleges Vasas-szakadék felé a zöld jelzésű turistaúton. Az öt állomásból álló Kő-hegyi tanösvényt pedig a sárga T-jelzést követve fedezhetjük fel.
A Kő-hegy másik nevezetessége a hegytető agyagos horpadásában kialakult tó. „Hajdanán csónakázni is lehetett a mocsári növényekkel tarkított víztükrön, de napjainkra már csak hóolvadás után találunk benne némi vizet. A régi partvonalra az idős fűzfák utalnak, manapság már a tómederben is fák nőnek. Ettől a szinte már feledésbe merült kő-hegyi érdekességtől nem messze sokkal pazarabb látványt nyújt a Petőfi-kilátó, amit azért neveztek el a híres költőről, mert ő maga is ezekről a sziklákról szemlélte 1845-ben az alattunk elterülő tájat.
Itt, a kilátónál találjuk „Napóleon kalapját”. A Kő-hegy Pomáz felé eső jellegzetes andezitszikláját nevezik így, ami a környezeti hatásoknak kevésbé ellenálló kőzetrétegek folyamatos kopásával jött létre. A kalapos kőoszlopon kívül többek között rálátni innen Pomáz házaira, a szemközti Kevélyek vonulatára, valamint a Dunára is” – olvasható a Turista Magazin beszámolójában, amelyből részletesebb leírást is kaphatunk a Kőhegyi-túráról. Ha az egyre hamarabb sötétülő nappalok miatt nem fér bele, hogy mindent bejárjunk egy nap alatt, érdemes lehet beosztani a környék látnivalóit, és minden hétvégére hagyni egy útvonalat. A fokozódó járványhelyzetben és a kijárási korlátozások idején szép kihívás lehet végigjárni Magyarország kalandos túraútvonalait.
Jó tanácsok egyedül túrázóknak
A túrázás párban vagy kisebb csoportban sem jelent nagy járványügyi kockázatot, de többeknek megfordulhat most a fejükben, hogy egyedül induljanak el egy-egy könnyebb erdei sétára, hiszen ennek pozitív élettani hatásai hosszasan sorolhatók (a nem erőltetett gyaloglás egyenetlen terepen a gerincünket és core-izmainkat is erősíti – hogy csak egyet említsünk), a természetjárás pedig felér egy reset gombnyomással a léleknek, főleg, ha monitor előtt töltjük a munkaidőnk legnagyobb részét.
Vannak, akik szerint felelőtlenség egyedül túrázni, ám ha megfogadunk néhány aranyszabályt, jól megtervezzük az utat, nem megyünk veszélyes terepre és rendesen felkészülünk, inkább pozitívra billen a mérleg, mivel bizonyára testünk és lelkünk is hálás lesz érte.
Ezt a 10 tanácsot érdemes lehet megfogadni, ha úgy érezzük, hogy a magányos túrázás a mi műfajunk:
- Tudasd a barátaiddal vagy a családtagjaiddal, hogy hová mész túrázni. Mondd el, hogy honnan indulsz, hová érkezel és mikor ér véget a túra. A túra végeztével hívd fel őket. Nem mindegy, hogy hány nap után kezdik el a keresést, ha mégis valami baj történne.
- A mobiltelefonod mindig legyen feltöltve. Ha gyorsan lemerül, szerezz be és vigyél magaddal egy külső akkumulátort is.
- Az eltévedés kockázatát csökkentheted azzal, ha olyan terepre mész, amit már ismersz. Ha a kiszemelt úti cél nem ilyen, szerelkezz fel eszközökkel, amelyek segítik a tájékozódást. Az okostelefonodra töltsd le a legfrissebb GPS alkalmazást, de mivel előfordulhat, hogy nincs GPS-jel, jó szolgálatot tehetnek a klasszikus navigációs eszközök: a hagyományos térkép és az iránytű is.
- Alap elsősegély csomag mindig legyen nálad. Történhetnek kisebb sérülések, ezeknek az ellátáshoz szükség lehet ragtapaszra és kötszerre.
- Ha allergiás vagy a méh vagy a darázscsípésre, érdemes orvossal beszélned, hogy mi legyen még az elsősegély-pakkodban.
- Ha van kutyád, vidd el magaddal. Jót tesz neki a mozgás, te pedig nagyobb biztonságban érezheted magad.
- Legyen nálad kés, ha valamit el kell vágni, vagy ki kell bontani. Önvédelmi eszköznek sem utolsó, de ilyen célra a hazai túraútvonalakon nem valószínű, hogy be kell majd vetni. Mindenesetre megnyugtató lehet a gondolat, hogy van nálad, ha kellene.
- Akár egyedül, akár csoportban túrázol, alapszabály, hogy tiszteld az erdőt és hagyd békén az állatokat! Némelyik támadhat is, ha kicsinye van.
- Legyen nálad legalább 1,5-2 liter folyadék. Ha nem iszol órákig, romlik a teljesítményed és koncentrációs problémák is kialakulhatnak.
- Nem ajánlott elhagynod a kijelölt túraútvonalat. Így megelőzheted az eltévedést, és ha valami baj történik, hamarabb megtalálnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.