Mi történt?

Háziorvos tanácsát kértük, hogy mondja el, mit érdemes tennünk, ha szeretnénk erős immunrendszert.

Miért fontos ez?

Mert egyre erősödik a koronavírus-járvány Magyarországon, ráadásul nyakunkon az influenzaszezon. Ezek együtt még veszélyesebbek lehetnek, ezért érdemes megtenni a megelőzésért, amit csak tudunk.

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Mik az immunrendszerünk pillérei, amikre a mindennapokban oda kell figyelnünk?
• Mi az az erőforrástérkép, és miben segít?
• Mire figyeljünk a vitaminok kiválasztásánál a boltban, patikában, online?

Kemény tél vár ránk. Az éves influenzaszezon most akkor érkezik, amikor a koronavírus-járvány is egyre erősebben tombol az országban. A pánik helyett, illetve a szorongás csillapítására érdemes aktívan is tenni azért, hogy amennyire átlagemberként erre képesek vagyunk, megelőzzük a fertőzéseket. A járványügyi intézkedések, azaz a maszkviselés, a gyakori, alapos kézmosás és a távolságtartás betartása mellett amit még megtehetünk, hogy segítünk a szervezetünknek hatékonyan felvenni a harcot a kórokozók ellen.
Éppen ezért a noklapja.hu megkérdezte Dr. Becze Ádám budapesti családorvost, kerületi alapellátási vezetőt, hogy mik azok az alapok, amiket valamennyien megtehetünk az immunrendszerünk támogatásáért.
Mindjárt a beszélgetésünk elején Becze tisztázta, hogy ugyan van most egy kissé marketingelt kultúrája az immunerősítésnek és a méregtelenítésnek, azt tudni kell, hogy ezek a szervezet szokásos élettani folyamatai, amik általában nem szorulnak külső segítségre. Viszont az életmódunk és a körülmények ronthatják a természetes működést, ezért a cél igazából ennek a működésnek a helyreállítása, esetleg serkentése, aminek köszönhetően az immunrendszerünk hatékonyan és gyorsabban elpusztítja a kórokozókat.
Amit szintén érdemes folyamatosan észben tartani, hogy a testünk biológiája egy bonyolult rendszer. Nem létezik varázsszer, élet vize, azaz egyetlen „tuti” megoldás, ami mindent kivált.

Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk egészséges működését is több oldalról kell segítenünk és tennünk érte.

A pihenés nem gyengeség, hanem az erőnk és az egészségünk kulcsa

Az orvostudomány mára tisztában van vele, hogy az immunrendszer és a stressz-szint, illetve a kimerültség összefügg. A hormonális szabályozás szerepe ugyanis az immunrendszer működésében óriási, és ebben hangsúlyos a ciklikusság, mint például az alvás-ébrenlét vagy táplálkozás-éhezés váltakozása. Ha ez a hormonális tengely a stressz miatt felborul, akkor az kihat a fehérvérsejtek munkájára, magyarul az immunvédekezés nem olyan ütőképes.
Hogy milyen fajta stressztől borulhat fel a hormonrendszerünk? 
Például, ha egy rettenetes főnökkel kell együtt dolgoznunk; ha valamilyen nehéz helyzet alakul ki és marad fenn a családban; ha betegek leszünk és az kihat a mindennapjainkra; ha túlhajtjuk magunkat és három ember helyett dolgozunk éjszaka is. Ezeken felül összehasonlíthatatlanul több és gyorsabb inger ér minket naponta, mint akár pár évtizede, ami Becze szerint komolyan próbára teszi az idegrendszerünket.

Mindezeknek együtt pedig az a következménye, hogy kevesebbet és rosszabbul alszunk világszerte.
A cél tehát, hogy próbáljunk meg tehát minél kipihentebbek lenni – ami ebben a krízishelyzetben természetesen nem egyszerű. „Ez nem arról szól, hogy minden nap kilenc órát aludjunk, hanem hogy figyeljünk oda. Ott kezdődik például, hogy amikor már ragad össze a szemünk a monitor előtt, akkor menjünk el aludni.” Aludhatunk több részletben éjjel, vagy délután még sziesztázva kicsit – alkatilag és egyénileg is eltér, hogy kinek mire van szüksége, mik a lehetőségei, és hogyan tudja megoldani. De a pihenést mindenképpen vegyük előre a fontossági sorrendben, és törekedjünk rá.

Tehát mi segít? Lehet zene, olvasás, sütés-főzés, kreatívkodás, sport, hitgyakorlat, meditáció-relaxáció stb. (Fotó: Getty Images)

Mozogjunk! Azaz legalább sétáljunk, nyújtsunk naponta

Az emberi test évmilliók alatt úgy alakult ki, hogy a mozgás alapvető része a működésének. Most viszont egyre többen monitor előtt, ülve töltik a napjaikat. Becze szerint muszáj megtalálnunk azokat a lehetőségeket, amikor mozogni tudunk. Itt sem kell szélsőségekre gondolni: menjünk el sétálni; álljunk fel az asztalunktól óránként, és mozgassuk át magunkat; nyújtsuk végig az izmainkat reggel-este. Az online tér tele van különböző intenzitású, ingyenes tornavideókkal, keressük ki a nekünk megfelelőt, és csináljuk meg a héten párszor. „Ezek nagyon banálisnak tűnnek, de a mozgáshiányos életmód és a stressz, a kimerültség összeadódik, és ha napról napra, hétről hétre így élünk, betegségek alakulnak ki miattuk. Ha valaki napi négy órát alszik évekig és egy helyben ül napi tíz órát, arról már kutatásokkal alátámasztva tudjuk, hogy egészségkárosító életmódot folytat.”

Melyik vitamint válasszuk és miért?

Bemenni a boltba, patikába, megvenni a vitaminkészítményt, aztán bevenni az a legegyszerűbb, ezért könnyű megoldásnak tűnik. Pedig ahogy a reklámokban is elhadarják, a megfelelő étkezést nem helyettesíti. Becze is megerősíti, hogy az ideális táplálkozás változatos, jó minőségű és nem túl sok.

„Érthető okokból a magyar fogyasztók árérzékenyek, de érdemes lenne egyre inkább átállni a nagy mennyiségű étel helyett a jobb minőségű ételre.”

A változatos és minőségi étrendet az sem váltja ki, ha időről időre divatba jön valamilyen szuperegészségesnek beharangozott élelmiszer, azaz superfood, ahogy mostanában ezeket nevezik. Becze ezzel kapcsolatban ismét hangsúlyozza: „Az élet meg a biológia nem úgy működik, hogy van egy mindenre jó megoldás, amitől minden baj elkerül minket.”
Ezzel együtt a kritikus időszakokban beiktathatjuk a kiegészítő vitaminkúrákat. A vírusos megbetegedésekkel kapcsolatban a következő anyagokat érdemes kiemelni:

1. C-vitamin, az örök sláger

Miért olyan hatásos? A szervezetünk oxigénnel működik, de az oxigén a különböző anyagcsere-folyamatokban káros gyököket hoz létre. A szervezet túlélése pedig részben attól függ, hogy ezeket a káros gyököket mennyire tudja kordában tartani. És ebben játszanak fontos szerepet az olyan potens antioxidánsok, mint a C-vitamin.
A C-vitamin egyik sajátossága viszont, hogy egyszerre kis mennyiségben tudjuk felvenni, azaz az 1-1,5 gramm fölötti dózisok távoznak a vizelettel. A legjobban felszívódni a C-vitamin természetes forrásból tud, tehát ezért is kellene figyelni a napi zöldség-gyümölcs bevitelünkre.
Az elnyújtott-fokozatos felszívódású tablettákkal kapcsolatban Becze szkeptikus, szerinte az inkább marketing. „Most több ajánlásban is láttam, hogy magas dózisú C-vitamint napi két-három-négy részletben elosztva adnak. Nem kell csilli-villi okos tabletta, mert semmivel sem tud többet, mint a porszerű aszkorbinsav. Persze nincs rajta édes vagy semleges ízű bevonat, ezért elég savanyú, és viszonylag olcsó. Arra kell figyelni, hogy ne tegyük a forró teába, mert 60 fok feletti hőtől lebomlik, tönkremegy az aszkorbinsav – ahogy egyébként a méz is. Illetve figyelni kell arra, hogy a plusz C-vitamin annak biztonságos, akinek nincs erős hajlama a vesekőre, mert azt viszont sajnos elő tudja hozni.”

2. D-vitamin, a 21. század vitaminja

November elején érkezett a hír, hogy a legfrissebb kutatási eredmények szerint a D-vitamin segítséget nyújthat a koronavírus-fertőzés esetén – is.
Ez az a vegyület ugyanis, amiről az elmúlt években egyre több szó esik, méltán. „Azt régóta tudtuk, hogy a D-vitamin fontos a csontanyagcserében, és a hiánya puha csontokat és deformitást okoz a gyerekeknél, ez az angolkór. Viszont az utóbbi 10-20 év kutatásaiból derült ki, hogy ennél sokkal változatosabb szerepet tölt be a szervezetünkben” – magyarázza Becze. „Rengeteg kutatást végeztek daganatos betegségekkel, szív- és érrendszeri betegségekkel, fertőzéses betegségekkel kapcsolatban. A vizsgálatok pedig nagyon leegyszerűsítve arra jutottak, hogy sok esetben, akinek magasabb a D-vitamin szintje, az lényegében kevésbé hajlamos ezekre a betegségekre. Itt még sok részlet nem világos az orvostudomány számára, de a biokémiai részkutatások és a vizsgálatok alapján látszik, hogy a D-vitamin valamit nagyon tud.”
Az adagolásával kapcsolatban például még nincsen teljes konszenzus a szakemberek között.

Magyarországon a kétezres évek közepén volt egy nagy populációs felmérés, és azt találták, hogy a magyar lakosság tulajdonképpen egészének tél végére igen alacsonyra süllyed a D-vitamin szintje.

Ezért az az ajánlás született, hogy októbertől márciusig mindenkinek érdemes szednie naponta az alábbiak szerint – a dobozokon látható ‘NE’ a nemzetközi egységet jelöli:

• csecsemőknek 400 egységet – ezt cseppekben szokták adni;
• gyerekeknek 1000 egységet;
• felnőtteknek – na, ez a kérdés…

Itt 2 és 20 ezer között többféle ajánlással lehet találkozni. A magyar orvosszakma konszenzusa napi 2-4000 NE a felnőtt adag, a magasabb dózisok kétségesek, veszélyük is lehet. Becze háziorvosként óvatos, mert a D-vitamin csak nevében vitamin, annál több: egy hormon, ami szerkezetileg rokona a szteroid hormonoknak. Ezért ő azt szokta ajánlani a pácienseinek, hogy napi 2000 egység mehet a napfényszegény, őszi-téli időszakban, illetve ha valaki nem nagyon mozdul ki a lakásból, akár nyáron is. Vannak viszont olyan állapotok és diagnózisok, amikor azt javasolja, hogy mindenképpen egyeztessünk a saját háziorvosunkkal az adagolásról. Ilyenek a csontritkulás, a túlsúly, a várandósság, bizonyos endokrinológiai problémák, cukorbetegség. Becze szerint napi 6-10 ezer egység fölé huzamosabb ideig viszont nem szabad menni.

3. És a többi versenyző

Cink: laborokban tapasztalták a vírusszaporodást gátló hatását, koronavírussal kapcsolatos protokollokban pedig szerepel, hogy enyhe tüneteknél 25-50 milligramm cinket adjanak.
Kasvirág, avagy echinacea: az immunrendszerre stimuláns hatása régóta ismert.
Melatonin: az alvási ciklust szabályozó hormon, sötétben termelődik az agy tobozmirigy nevű szervében. Eddigi kutatások szerint a melatoninszedés – például alvásproblémák miatt – valamiképpen véd a koronavírus-fertőzés súlyos, illetve végzetes lefolyása ellen. Szedése orvosi konzultációt igényel.

Muszáj megtalálnunk azokat a lehetőségeket, amikor mozogni tudunk. Itt sem kell szélsőségekre gondolni: menjünk el sétálni, futni; álljunk fel az asztalunktól óránként, és mozgassuk át magunkat. (Fotó: Getty Images)

Mire figyeljünk a vitaminkészítmény kiválasztásakor a háziorvos szerint?

• Ellenőrzött helyen gyártsák: legyen európai vagy amerikai gyártású. A minőségre érdemes adni, az európai és észak-amerikai hatósági sztenderdek sokkal szigorúbbak, naprakészebbek, mint az ázsiaiak. A dobozon gyakran csak a forgalmazót tüntetik fel, ezért kérdezzünk vagy keressünk rá online a gyártási helyre.
• Egyszerű legyen: tehát csak kevés fajta vitamint, nyomelemet tartalmazzon, és célirányosan válasszuk. Becze szerint multivitaminokat eleve csak komoly táplálkozási hiányosságok esetén érdemes szedni.
• Árban elég a középkategóriából választani vagy attól alacsonyabbat, de például C-vitaminnál a legegyszerűbb aszkorbinsav is megfelelő.
• Kerüljük a csak az interneten beszerezhető csodakészítményeket, amelyek olyan jellemző reklámpanelekkel hirdetnek, hogy: XY professzort hogyan próbálták ellehetetleníteni a gyógyszergyárak, de most mégis elhozta nekünk a szupervitamint. Ilyenkor Becze szerint nagy eséllyel jó pénzért átvernek minket. Ha valami mégis szimpatikus, érdemes rendelés előtt egy kis online nyomozást végezni.

Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.

(Kiemelt kép: nőklapja.hu/Getty Images)