Körülbelül egy hónap múlva karácsony, így egyre több családban merül fel a kérdés, milyen ünnepet tervezzenek idén. A koronavírus-járvány kitörésével olyan helyzetbe kerültünk, amilyenben még nem voltunk korábban: a családi találkozók, a közös ebédek, az ünneplés a karácsonyfa körül veszélyes lehet, különösen az idősebb családtagokra. A fiatalabb, jó eséllyel tünetmentes családtagok átadhatják a fertőzést, ami a statisztikák alapján az idősebbeknél súlyosabb tüneteket okozhat.
Ráadásul továbbra is meredeken emelkedik az új napi koronavírus-fertőzöttek száma, így nem valószínű, hogy a helyzet december közepére javulni fog. Sőt, egyes szakemberek éppen ekkorra, december végére, január elejére várják a járvány második hullámának tetőzését.
Kérdés, hogy mi legyen így az idei karácsonnyal? Egyáltalán ne találkozzanak a felnőtt, külön élő gyerekek és az unokák a nagyszülőkkel?
Vagy találkozhatnak bizonyos óvintézkedések megtétele mellett? Ha igen, milyen lépések jelenthetnek valódi biztonságot, és melyek vezethetnek hamis biztonságérzethez?
És ha a testi egészségünkön túl a mentális állapotunkra is gondolunk, akkor az is felmerül, hogy az idős embereknek milyen lelki terhet jelent adott esetben magányosan, gyerekek, unokák nélkül ünnepelni? Mit jelent a gyerekeknek, hogy az ünnep megszokott forgatókönyve megváltozik, hogy elmarad a nagyszülők látogatása?
PCR-teszt a családi karácsony előtt
Eleinte furcsának tűnt, de ahogy közelednek az ünnepek, egyre többekben merül fel az a lehetőség, hogy idén karácsonyi ajándékok helyett magánúton PCR-tesztet készítettnek az összes családtagnak. Ha az eredmény negatív, akkor együtt tud karácsonyozni a család. Ezzel a megoldással egyrészt az a probléma, hogy drága, egy négytagú család esetében közel nyolcvanezer forintba kerül megcsináltatni a teszteket.
Másrészt sajnos a tesztek soha nem nyújthatnak száz százalékos biztonságot. A CNN még az amerikaiaknál a karácsonnyal egyforma fontosságú Hálaadás előtt kérdezett meg szakértőket arról, hogy PCR-tesztelés után együtt ünnepelhet-e a család az idősebb rokonokkal.
A megkérdezett amerikai orvosok nem igazán javasolták ezt a megoldást. Indoklásuk szerint azért, mert a fertőzés után nem sokkal még elég jó esély van arra, hogy negatív, ez esetben álnegatív legyen a teszt eredménye.
A CNN idézi egy az Annals of Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent tanulmányt, amely álnegatív teszteket vizsgált. Eszerint a megfertőződést követő első, tünetmentes napon még szinte biztos, hogy negatív lesz a teszt eredménye. A cikk szerint még a tünetek megjelenésének napján is 38 százalék esély van arra, hogy a PCR-teszt azt mutatja, hogy nem kaptuk el a koronavírust. A tanulmányban azt írják, hogy három nappal az első tünetek megjelenése után is 20 százalékos volt az álnegatív tesztek aránya.
Ezzel pedig az a gond, hogy ha egy álnegatív teszt birtokában, azzal a hamis tudattal, hogy nem vagyunk betegek, találkozunk a szeretteinkkel, meg is fertőzhetjük őket. Rochelle Walensky, a Massachusetts General Hospital fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint éppen ebben az időszakban, vagyis a tünetek megjelenése előtt egy nappal, és a tünetek megjelenése utáni első és második napon a legnagyobb az esélye annak, hogy megfertőzünk valakit.
„Az emberek valahogy úgy érzik, hogy ha negatív a tesztjük, akkor kint vannak az erdőből. De nem igazán” – mondja Rochelle Walensky.
„Ráadásul 48 óra különbséggel kellene két negatív tesztet produkálni” – teszi hozzá Tordas Dániel gyermekorvos, aki amerikai kollégáihoz hasonlóan nem javasolja ezt a megoldást. Szerinte nem életszerű, hogy egy család kétszer is leteszteltesse magát, és ha így is van, „a teszt akkor sem a nagymamánál készül az ajtóban”, vagyis a negatív eredmények után is megfertőződhetnek a családtagok.
Két hét karantén
A CNN által megkérdezett szakemberek jobb megoldásnak tartják a karanténba vonulást a családi találkozás előtt. Nyilván ezt sem mindenki teheti meg, hiszen sokak számára nem adott a home office-ból való munkavégzés, és a gyerekek is járnak bölcsődébe, óvodába, általános iskolába. Rochelle Walensky azoknak, akik számára ez kivitelezhető, kéthetes karantént javasol, hangsúlyozva, hogy a karantén nemcsak azt jelenti, hogy senkivel nem találkozunk, hanem azt is, hogy nem is megyünk sehova. „A közértbe járás és a karantén nem igazán értelmezhetőek egyazon mondatban” – teszi hozzá. És ha biztosra akarunk menni, akkor az orvos javaslata szerint a kéthetes karantént követően végeztessünk el egy tesztet is.
„Egy biztos megoldás van: két hét karantén, majd két negatív teszt és utána inkább Zoomon találkozni” – mondja Tordas Dániel.
Szerinte tökéletes karantén szinte nem is létezik, hiszen az embereknek muszáj vásárolniuk, vagy ha nem mennek boltba, akkor fogadni kell a futárokat, levegőre menni és így tovább. Kisgyerekekkel meg főleg nem lehet a lakásban maradni hetekig kimozdulás nélkül, ha pedig kimozdulunk, akkor, bár az óvatosságunktól függően különböző mértékben, de kockáztatunk is.
Karácsony szabadban, maszkban
Ha teljesen ugyanolyan, karácsonyfa körül állós, családi asztal körül vacsorázós karácsonyt nem is tanácsos szervezni, kérdés, hogy lehet-e, megéri-e másképp ünnepelni. Tudjuk, hogy szabadtéren, maszkviselés mellett a fertőzés esélye jóval kisebb, mint zárt helyiségekben. Így az is felmerül, hogy találkozhat-e a család így, mondjuk a kertben feldíszített fa mellett, maszkban, távolságtartással. Tordas Dániel szerint ebben a megoldásban is van kockázat, már csak azért is, mert a távolságtartás betartása a felnőtteknek ugyan nem okoz gondot, de a gyereknél már nehezebb elérni, hogy ne szaladjanak oda a nagyszülőkhöz.
További kérdés, hogy mi van azokkal, akik már igazoltan átestek a fertőzésen. „Itt az a probléma, hogy nem igazán tudjuk, hogy ki mennyire védett közülük egy következő megfertőződéssel szemben. Főleg azok esetében kérdéses a védettség, akik tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel estek át a betegségen” – mondja Tordas Dániel. Hozzáteszi, hogy az sem mindegy, hogy ki mikor esett át a betegségen.
Aki például a járvány első hulláma alatt, még tavasszal betegedett meg, annál jó esély van arra, hogy hat hónap alatt eltűntek a szervezetéből az ellenanyagok.
Rochelle Walensky idén a szülei nélkül ünnepel. „Három gyerekem van, és ebben az évben a szüleim nem fognak csatlakozni hozzánk az ünnepek alatt. Ez szörnyű érzés, de amiért kitartok, az az, hogy a szüleim elég jó egészségi állapotban vannak, és soha nem bocsátanám meg magamnak, ha kárt okoznék nekik. És alig várom 2021-et, amikor majd újra együtt lehetünk”. Szerinte a most meghozott áldozatok segítenek abban, hogy jövőre közösen, egészségesen ünnepelhessenek. Tordas Dániel, aki szintén három gyereket nevel, ugyanígy látja. Idén ők sem találkoznak a nagyszülőkkel, azt mondja, hogy ezt az áldozatot meghozzák, hogy a következő karácsonykor biztosan együtt lehessenek.
Nem lesz tökéletes, de lehet szép
Úgy kell a járványhoz hozzáállni, mint egy normatív krízishez, mondja Szél Dávid pszichológus. Vagyis mint egy minden ember életében megjelenő, mindenkit érintő válsághoz, ami már tart egy ideje, és még tartani is fog egy darabig. A pszichológus szerint a gyerekek még nagyon rugalmasak, számukra az, hogy az idei karácsony más lesz, mint az eddigiek, akár lehet egy nagy kaland is. A nagyszülők generációja pedig látott már egyet és mást, túléltek egy-két keményebb időszakot, elég csak az ötvenes vagy a hatvanas évek Magyarországára gondolni. Éppen ezért számukra nem idegen nehezebb körülmények között helyt állni akár érzelmileg is. Ugyanakkor persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ők vannak leginkább kitéve a vírusnak. Akiket talán a generációk közül a legjobban megviselhet az idei ünnepi időszak, azok a szülők, a harmincas-negyvenes korosztály, akik eddigi életüket komolyabb közös krízisek nélkül élhették le.
Szél Dávid szerint két csoport van, akikre érdemes különösen odafigyelni, az egyik az egyedül élők, legyenek idősebbek vagy fiatalabbak, a másik pedig a kamaszok csoportja. Az egyedül élőknél fontos, hogy ne hagyjuk őket teljesen magukra, akár Skype-on, akár szigorú távolságtartással a szabadban, de vonjuk be őket az ünnepbe idén is. A kamaszoknál viszont éppen ellenkezőleg, igyekezzünk megadni nekik az egyedüllét lehetőségét, még akkor is, ha két hétre teljesen össze van zárva a szűkebb család. Számukra ugyanis komoly nehézség, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal, nem bulizhatnak a kortársaikkal. Legalább hagyjuk békén őket, amennyire lehet.
A pszichológus azt javasolja, hogy ne próbáljuk meg a tavalyi, az eddigi karácsonyokat mímelni, hiszen ez úgysem sikerülhet teljesen.
Ehelyett le kell csupaszítani az ünnepet, végiggondolni, hogy mit jelent nekünk érzelmileg. Ehhez nem kell több napon át sokat enni, sok emberrel találkozni, már csak azért sem, mert ez ebben az évben nem is valósulhat meg. Azt sem kell elhazudni magunk elől, ha ez hiányzik, ha ez fáj. „Ezt a traumát fel kell dolgozni, sokkal jobb, ha így teszünk, mintha próbálunk ellene menni” – mondja.
Azt javasolja, hogy engedjük meg magunknak, hogy ez most nem lesz olyan tökéletes ünnep, mint a korábbiak, de ettől még lehet szép. Kimehetünk például közösen egy erdőbe, megállhatunk egy fenyőfánál, ami biztosan nem lesz olyan, mint otthon ünnepelni, de lehet, hogy még emlékezetesebb marad, mint a korábbi karácsonyok. Ugyanígy, ha eddig a nagymama négy napon át sütött-főzött ránk, most megtehetjük, hogy mi gondoskodunk róla. „Házhoz visszük neki az ételt, amit most mi főztünk, vagy rendelünk neki. Keressük meg azt, hogy ezúttal mi mit tehetünk meg érte”.
Ha úgy érzed, az itt felvetett gondolatok közül néhány, vagy akár több is megszólított, gyere beszélgetni a Nők Lapja Szövegelő csoportjába!
(Kiemelt kép: nőklapja.hu/Getty Images)