Mickey egeret állítólag gyorsabban azonosítják és több gyerek ismeri fel, mint a Télapó karakterét. Ennyire híres csupán a világ leghíresebb egere. Generációk nézték gyerekkorukban, nyilván te is ismered barátait és kalandjait. Tudod, hogy idegesítő hangon beszél, furcsa haverjai vannak és a szerelme Minnie egér. De azt tudtad, hogy eredetileg nem is egérnek indult, hogy a náci Németországban is rajongtak érte, sőt Hitler kedvenc figurája is ő volt, illetve hogy fontos amerikai propagandaeszközként szolgált?
Mickey egér története egyébként egy nyúllal kezdődik. Walt Disney 1927-ben alkotta meg Oswaldot, a szerencsés nyulat (Oswald The Lucky Rabbit), aki nem véletlenül hasonlít Mickey egérre. Oswald nagyon tetszett az embereknek, ezért a Universal stúdió be is rendelt egy sorozatot a kalandjaiból, de amikor az animátor találkozott a stúdió vezetőivel, hogy a figura jogairól tárgyaljanak, a vezetők közölték vele, hogy felvették alkalmazottnak Disney alkalmazottait, a nyúl joga pedig teljes egészében őket illeti, Disney csak akkor tarthatja meg azt, ha beéri sokkal kevesebb fizetéssel. Disney nem érte be, Oswald a Universalé lett. Egyetlen animátor, Ub Iwerks maradt hűséges hozzá, vele kezdtek el dolgozni Oswald utódján.
Oswald a szerencsés nyúl 1927-ben. (Fotó: Buyenlarge / Getty Images)
Lerövidítették füleit, orcáját kicsit megváltoztatták, így lett egér a nyúlból, aki először Mortimer néven futott. Több városi legenda is kering arról, hogy miért lett végül Mickey, de az tartja magát legerősebben, hogy Disney felesége, Lilian, aki egyébként színező volt az animációs stúdióban, túl merevnek és nagyképűnek tartotta a Mortimert, ezért az ő nyomására végül Mickey lett. Pontosabban Mickey Theodore Mouse. De nem csak ez érdekes Mickey Theodore hosszú életében, lássunk néhány érdekes tényt!
Először nem aratott sikert
A főszereplésével készült első két rövidfilm nem aratott túl nagy sikert, de aztán jött a Steamboat Willie (Willie, a gőzhajó), az első animáció, amely zenét és hangeffektusokat is tartalmazott, ez pedig már igencsak átment a rostán. Ennek premierje 1928. november 18-án volt New Yorkban, a többi pedig már filmtörténelem. Egy hónap múlva már gőzerővel folyt Mickey egér történeteinek gyártása, a kis rágcsáló amerikai szupersztár lett, a mozipénztárak előtt kígyózó sorok álltak, mindenki őt akarta látni. Aztán beindult Disney zseniális marketing gépezete is, egymást követték a Mickey egeres termékek, az 1950-es évekre pedig már Mickey egér tematikájú vidámpark is volt, és megalakult az első Mickey Mouse Club is, amely egy szórakoztató show-műsor volt 1955 és 1996 között (emiatt lett híres Britney Spears, Justin Timberlake, Christina Aguilera és Ryan Gosling is), ami végül 2017-en éledt újjá a social media platformjain.
Ki Mickey hangja?
1928-tól egészen 1946-ig maga Walt Disney kölcsönözte a hangját a figurának (sőt Minnie-nek is), őt Jimmy MacDonald váltotta, egészen 1977-ig volt ő Mickey egér hivatalos hangja. Utána Wayne Allwine jött, 2009-ig, akit pedig Bret Iwan követett. Magyar szinkronhangja Rajkai Zoltán volt 2019 januárjáig, az új magyar hangja pedig Czető Roland lett.
Walt Disney és Mickey egér. (Fotó: ullstein bild/ullstein bild via Getty Images)
Ő volt az első rajzfilmfigura, amelyik…
…megszólalt! Az első 8 részben ugyanis néma volt, aztán jött a The Karnival Kid című epizód. És hogy melyek voltak Mickey egér első kimondott szavai? Az, hogy hot dogs (hot dogok). Ezzel az az epizód is történelmi jelentőségűvé vált.
Először gonosz volt, majd többször is átalakult
Bizony, az egérke eleinte egy piszok kis dög volt, sőt gonosz volt, macskákat és nőket kínzott. Mindemellett eleinte még drót vékony végtagjai voltak és nem túl aranyos feje. Az idő folyamán aztán kikerekedett és egyre kedvesebb lett. Először 1935-ben szabták újra: Fred Moore volt, aki megváltoztatta a figura mozgását. A korábbi rajzolók a rágcsálót körök sorozatából állították össze, amely korlátozta mozdulatait. Moore körte alakúvá rajzolta a törzsét, pupillát rajzolt a szemébe, megrövidítette az orrát, amitől határozottan aranyosabb formát öltött. Ebben az évben láthatták a nézők először színesben a The Band Concert című epizódban.
De mi van a kezeivel?
Nem véletlenül van kesztyűben, de nem is divatozásból. Azért került rá a fehér kesztyű 1929-ben, hogy élesen külön váljanak a kezei teste többi részétől. Lehet, hogy megfigyelted már, az antropomorf egérnek négy ujja van, Ez nem baki, direkt történt így. Egyrészt elképesztően sok időt és pénzt spóroltak meg azzal, hogy az animátoroknak nem kellett egy plusz ujjat rajzolni minden egyes képkockára, másrészt pedig – legalábbis Walt Disney szerint – öt ujj túl sok lett volna, úgy nézett volna ki vele Mickey, mintha banánkötegek lennének a kezei. Ha jól megfigyeled, a legtöbb animációs karakternek még mindig csak négy ujja van.
Imádták a náci Németországban
1933-ig 104 különböző Disney rövidfilmet mutattak be a német mozik. Nemcsak a polgári lakosság imádta, a hadseregben is népszerű volt, olyannyira, hogy a Göring-féle Condor légió 3. repülőszázada – nem hivatalosan – a Mickey egér század nevet viselte. Parancsnokuk, Adolf Galland gépére is egy Mickey egér volt felfestve, méghozzá bárddal és pisztollyal a kezében, szájában szivart tartva. Adolf Hitler is imádta a figurát, propagandaügyi minisztere, Joseph Goebbels rendszeresen szállított neki Disney-filmeket, amelyeket Hitler obersalzbergi villájának házi mozijában nézett.
1937 karácsonyán Goebbels 18 Mickey egér filmmel lepte meg a Führert, aki a propagandaminiszter naplóbejegyzése szerint elképesztően boldog volt az ajándéktól.
Akkora volt a Disney és Mickey egér-mánia, hogy a nácik megpróbálták németesíteni az animátort, azt kezdték terjeszteni, hogy német származású, eredetileg Walter Distlernek hívták. A rajongás aztán lelankadt, miután az 1937-es Hófehérke és a hét törpének (Disney első, egész estét betöltő rajzfilmje) németországi forgalmazási jogáért túlságosan sokat kértek az amerikaiak. A III. Birodalom illetékesei devizaszűkében voltak, nem voltak hajlandók kifizetni az összeget. A második világháború során pedig aztán már inkább csak negatív kontextusban kerültek elő a Disney-művek.
Az amerikaiak propagandaeszköze volt
A tengerentúlon tombolt a második világháború, a popkultúra szereplői pedig szerették volna valamivel támogatni a háborús erőfeszítéseket. Az amerikai kormány ügyesen felismerte, hogy milyen erős hatással vannak Disney rajzfilmjei a történetmesélési technikájukkal, ezért megbízták a céget 32 rövidfilm legyártására, amivel gyakorlatilag Walt Disney stúdióját végül propagandagépezetté varázsolták. A Disney-hősök, különösen egyébként Donald kacsa, de Goofy és a többiek is politikai célzattal szórakoztatták a nagyérdeműt. A filmek egyfajta keverékei voltak a propagandának és az edukációs filmeknek, amelyek átemelték a műfajt a puszta szórakoztatáson. Ez egyébként anyagilag nagyon jól jött a stúdiónak, ami a csőd szélén állt, hiszen sem a Fantasia című rajzfilm, sem a Pinokkió nem hozott elég bevételt.
Walt Disney, az újító
Az előző század fordulóján, 1901-ben született Chicagóban, s már gyerekkorában imádott rajzolni. 18 évesen kapta első illusztrátori állását, majd testvérével, Royjal Kaliforniába költözött, és megalapította a Disney Brothers Stúdiót. 27 éves volt, amikor Ub Iwerks segítségével életre keltette hatalmas sikert aratott rajzfilmfiguráját, Mickey egeret. Ahogy a stúdió nőtt, úgy lett Disney egyre merészebb és eredetibb alkotó. Tőle származik a szinkronizált hang, a színes Technicolor, a mozifilm hosszúságú rajzfilmek ötlete, valamint a kamerákkal kapcsolatos technikai újítások. Ezek eredményei láthatók a Hófehérke és a hét törpe (1937), a Pinokkió (1940), a Dumbo (1941), a Bambi (1942) című klasszikusaiban, majd a háború után készült Csipkerózsikában (1950) és Mary Poppinsban (1964) – utóbbi 5 Oscar-díjat kapott. Az ötvenes években a vidámparkbiznisz keltette fel érdeklődését, így nyitotta meg 1955-ben Disneylandet. A projekt finanszírozására kezdett el tévéprogramokat is gyártani, ezért indult a Walt Disney’s Disneyland és a The Mickey Mouse Club. Részt vett az 1959-es moszkvai és az 1964-es New York-i világkiállítás, illetve az 1960-as téli olimpia szervezésében. Walt Disney nagy dohányos volt egész életében, és tüdőrákban halt meg 65 éves korában, még azelőtt, hogy a Disney World megnyitotta volna kapuit.
(Kiemelt kép: Mickey egér a Fantasia című filmben, 1940. Fotó: RDB/ullstein bild via Getty Images)
