Ebben a kevés jót hozó évben sokan úgy vártuk A korona negyedik évadát, hogy számoltuk a napokat a premierig. A várakozást jól mutatja, hogy már a megjelenését követő napon a legnézettebb tartalom lett a Netflixen Magyarországon is. És a II. Erzsébet (Olivia Colman) uralkodását feldolgozó sorozat nem is okozott csalódást. A negyedik évad, amely II. Erzsébet uralkodásának 1979 és 1990 közé eső időszakát dolgozza fel tíz részben, A korona eddigi legjobban sikerült évada.
Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy az ismerős szereplők mellé zseniális új karakterek kerültek, egyrészt a Gillian Anderson által játszott brit miniszterelnök, Margaret Thatcher, másrészt a várva várt Diana Spencer Emma Corrin alakításában.
Gillian Anderson A korona című sorozatban. (Forrás: IMDb)
Egyik színésznőnek sem volt könnyű dolga, hiszen olyan ikonikus karaktereket kellett megjeleníteniük, akiket a középkorú vagy idősebb nézők még sokszor láthattak az újságokban, a tévéhíradókban.
Másfelől mindkét nőről többször készült már tévé- és mozifilm, Dianát például Naomi Watts keltette életre, míg Margaret Thatchert Meryl Streep játszotta el A Vaslady-ben, amiért el is nyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart 2012-ben.
De még ezzel együtt is, amit Gillian Anderson művel ebben a szerepben, az szinte felülmúlhatatlan. Az ember azt hinné, hogy kicsit sok, hogy túljátssza Thatcher különös hanghordozását, de az eredeti felvételeket látva kiderül, hogy semmi túlzás nincs Anderson játékában, az első nő a brit miniszterelnöki székben valóban ilyen volt. Szintén nem volt könnyű dolga Emma Corrinnak, hogy eljátssza a nép és a sajtó által imádott, boldogtalan házasságában szenvedő Diana hercegnőt. Mégis egyszerre látjuk a játékában a fiatal, naiv, szinte gyerekes Dianát, és az egyre tudatosabbá váló nőt, aki szép lassan ráérez a szerepére, és ráébred, hogy mekkora ereje van annak a népszerűségnek, amely szinte a királyi családba kerülésétől övezte.
Két reménytelenül különböző személyiség
Nagy kérdés volt, hogy nem lesz-e unalmas a negyedik évad amiatt, hogy ebben már olyan történeteket láthatunk , amelyeket ismerünk. Míg az első évad II. Erzsébet uralkodásának kezdeteiről egy sor újdonságot tartalmazhatott a nézőknek, addig Károly (Josh O’Connor) és Diana házasságának problémáiról vagy a Vaslady kormányzásáról eddig is tudtunk. Sőt, előbbi a bulvársajtó unásig kitárgyalta, még jóval Diana halála után is. De a néző háttértudása semmit nem ártott A koronának, hiszen attól még, hogy ismerjük a történetek lényegét, így még biztosan nem láttuk őket.
Kapcsolódó
Múltidéző képek Diana hercegné életéről
Károly és Diana kapcsolata, reménytelenül különböző személyiségük megkapó empátiával, ítélkezés nélkül lett bemutatva. A korona készítői nem törnek pálcát senki felett, nem mennek bele egyik szokásos narratívába sem. Vagyis szó sincs arról, hogy a jószándékú, szerelmes Dianát kihasználta és tönkretette a királyi család és az érzéketlen, hűtlen férj. Persze ettől még látjuk, hogy a tizenéves Diana Spencer valóban jószándékúan, naivan és szerelmesen ment bele ebbe a házasságba.
Ahogy kendőzetlenül láthatjuk pusztító bulímiáját, amelyen rossz házassága, és a külsejére irányuló extrém figyelem csak rontott.
Arról a jóval később elterjedt olvasatról sincs szó, hogy Károly kizárólag kegyetlen családja nyomására vette el Dianát, aki intellektuálisan a nyomába sem ért, és valójában ő volt az áldozat ebben a kapcsolatban. Itt inkább két jó és rossz tulajdonságokkal egyaránt rendelkező, egymásra igazán csak pillanatokra rátaláló, boldogtalan embert látunk. Akik éveken át kínlódtak együtt, miközben mindenkinek, nekik is nyilvánvaló volt, hogy olyan mély különbségek választják el őket, hogy nemhogy házastársak, de még jó barátok sem igen lehetnek.
A múlt sötét titkai
Annak ellenére, hogy azt hinnénk a királyi családról már mindent tudunk, A korona új évada tudott szolgálni néhány meglepetéssel is. Az egyik legnagyobb kétségtelenül a királynő eltitkolt, elrejtett unokatestvéreinek története, ami ugyan 2020-ban már nem volt titok, mégis sokak számára meglepő újdonságként szolgált. És több is volt, mint újdonság, az egyik legszomorúbb, a generációkon átívelő mentális betegségeket boncolgató epizódot írták az eltitkolt unokatestvérek története köré.
Ami a jelen kínos történeteit illeti, A korona a maga visszafogott eleganciájával utal többek között az Epstein-botrányra, amelyben a királynő középső fia, András herceg is érintett. Természetesen a kiskorú lányokat prostitúcióra kényszerítő milliárdos, András jóbarátja, Jeffrey Epstein sötét története csak pár éve bukott ki, így A korona időszaka alatt még hallani sem lehetett róla. De az András személyiségét boncolgató jelenetben mégis megjelenik az előszele.
Az ilyen kifinomult megoldások mellett A koronát a gondossága miatt lehet nagyon szeretni. Minden egyes rész, amellett, hogy nyilván összefügg az előzőekkel, önmagában is egy kerek egészet alkot.
Így szinte minden rész végén ott a katarzis lehetősége, minden rész megérint érzelmileg, és egy csomó új információt is ad. És miközben a királyi család életét követjük, immár negyedik évada, a készítőknek még arra akadt gondja, hogy ügyesen érintsék azt a kérdést is, hogy mégis mi a fészkes fenéért élhet az adófizetők pénzén a legfényűzőbb luxusban ez a család. Hogy meddig tartható még fenn a monarchia, meddig élhetnek még ilyen életet a Windsorok?
Szóval van még mit kitárgyalni a következő két évadban is, amelyek a tervek szerint a 2000-es évek elején fejezik majd be a királyi család történetét. A sorozat alkotója, Peter Morgan igazságos lezárást ígért, és az addig látottak alapján hihetünk is neki, hogy így lesz.
Ez a cikk mindenki számára olvasható, ugyanakkor a nőklapja.hu több tartalma csak előfizetéssel érhető el. Ha regisztrálsz, öt cikket elolvashatsz fizetés nélkül. Ha tetszett az írásunk, regisztrálj, hogy az előfizetői tartalmainkhoz is hozzáférj.
(Kiemelt kép: Emma Corrin A korona című sorozatban. Forrás: IMDb)
