Létüket rengeteg legenda övezi. Egy Lanz nevű illuminátusra – volt hitehagyott papról van szó – például állítólag akkor sújtott le a villám, amikor a „minden titkok legnagyobbikát” akarta megosztani társaival. Ők azonban annyira megrémültek, hogy még az elhunyt papírjait sem tudták elrejteni a kutakodó hatóságok elől. Ebből kétségtelenül megállapítható, hogy a bajorországi Ingolstadtban 1776-ban alapított illuminátus rend tagjait üldözték, sőt, 1785-ben a titkos társaságot végleg be is tiltották.

A nagy titok

De vajon mi volt a „minden titkok legnagyobbika”, a latinul arkanumnak nevezett rejtély?! A már beavatott tagok úgy gondolták: a rendjükön belül gyakorolt erkölcsi elveket kiterjesztik az egész világra, mégpedig úgy, hogy az egyház és az állam uralma alól felszabadított egyéneket különböző pszichotechnikákkal totális ellenőrzés alá vonják. Semmi rendkívüli sincs hát abban, hogy a bajor választófejedelemségben nem nézték jó szemmel az Adam Weishaupt filozófus által létrehozott szervezetet, amelynek neve a latin illuminati (felvilágosodott, megvilágosodott) szóból jön, és amelynek működésében rengeteg titokzatos elem is megjelent. A beavatáskor például minden tag egy „harci nevet” kapott: Weishaupt Spartacusét, a rabszolgavezérét választotta, a társaságban alighanem csak „megfigyelőként” résztvevő Goethét, az írófejedelmet pedig Abarisz, a szkíta mágus után keresztelték el. Nyilván ezek a hókuszpókuszok hozzájárultak ahhoz, hogy a rendről végleges betiltása után is fantáziálgassanak az emberek, akik úgy vélekedtek: minden földrengésszerű, nagy esemény mögött csakis az illuminátusok állhatnak. És bár ma Ingolstadtban már csak egyetlen emléktábla utal a titkos társaságra, amely pontosan 260 éve alakult meg a Theresienstrasse 23. szám alatt, mind a mai napig makacsul tartja magát a hiedelem a rend mindenhatóságáról.

A mindent látó szem

Fokozta a köréjük szőtt misztikumot az a tény, hogy egyik kedvenc és borzongató szörnyünk is e városban született. Mary Shelley ugyanis itt találta ki Victor Frankenstein profeszszor alakját, aki ingolstadti laboratóriumában alkotta meg azt a rémalakot, amely teremtőjének neve alatt hódította meg az olvasók, majd filmnézők millióit. De még fontosabb az a körülmény, hogy a rend születése, majd üldöztetése, végül betiltása egybeesett a nagy francia forradalmat előkészítő eseményekkel. Így az illuminátusoktól való félelem valóságos hisztériává fokozódott, hiszen az emberek úgy gondolták: a titkos társaság tagjainak működése áll a jakobinusok véres tevékenysége mögött. Ezt a tézist aztán sokan ügyesen kihasználták: például egy bizonyos Barruel abbé, akinek gazdag fantáziáról tanúskodó röpirata szerint Robespierre-től kezdve Dantonon át Saint-Justig valamennyi forradalmár illuminátus volt. A legenda pedig csak egyre dagadt és dagadt. Weishauptról, a rend alapítójáról először azt állították: Franciaországba szökött.

…

Az illuminátusok története itt nem ér véget, a folytatást a Nők Lapja Ezotéria 2016/5. számának 71. oldalán olvashatjátok.

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Thinkstock