Mi történt?

Unokáktól nyüzsgő családi házat, gleccsertúrát, luxusautót, kávézót kívánnak maguknak a magyarok, ha öregkoruk vágyálmairól kérdezik őket – derült ki a Generali Biztosító piackutatásából.

Miért fontos ez?

A hazai lakosság fejében még mindig él a boldog és nyugodt nyugdíjas évek illúziója, miközben az időskori juttatás vásárlóereje igencsak lemaradt az átlagfizetésekétől , a magyarok nyugdíj-megtakarításai pedig csökkenő tendenciát mutatnak .

Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:

• Mennyit és mikor kell félretenni, hogy 20-30 év múlva is anyagi biztonságban élvezhesd az életet?
• Mennyi az átlagnyugdíj és mennyivel lennénk elégedettek?

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után a visszavonulás időszakát. A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és válaszaikban egy sor olyan kívánságot említettek, amit teljes jövedelem mellett is csak tudatos tervezéssel, precíz beosztással megvalósítható, ha egyáltalán. Az elrugaszkodott tervek mellett a valóság mindeközben az, hogy a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe: az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság – olvasható a Generali Biztosító szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

Egyre több nyugdíjas, egyre kevesebb megtakarítás

A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz, ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60%-ról, 2019-re 50%-ra esett vissza –, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben. Rengeteg a bizonytalan tényező, de az valószínűsíthető, hogy a nyugdíjrendszereknek át kell alakulniuk fenntarthatóbb modellre. 
Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva.
Sokat nyerhet viszont egy átlagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére. Saját ügyfeleik átlagosan havonta 22 670 forintot tesznek félre nyugdíjas korra, ez azt jelenti, hogy

ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér.

A magyarok 94 százaléka nem élne meg a mostani nyugdíjból

Ahogyan arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a lakhatási szegénység kiemelten sújtja a nyugdíjasokat – sokan akkor kerülnek méltatlan helyzetbe, amikor megöregednek, nyugdíjba mennek vagy elveszítik addigi jövedelmüket. A magyar átlagnyugdíj ugyanis nem éri el a 140 000 forintot, mindössze 30 ezer forinttal magasabb, mint a nettó minimálbér és alig több mint fele a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított 260 ezer forintos nettó átlagkeresetnek. A magyar lakosság 94 százaléka nem élne meg ebből az összegből, derült ki a Pulzus Kutató 2020-as kutatásából. Eszerint a felmérésben részt vevők 43 százaléka megelégedne egy 150 ezer és 250 ezer forint közötti összeggel is akár, míg a 250-350 ezer forintra a válaszadók 32 százalékának lenne szüksége. Lényegesen kevesebben, mindössze 12 százalék nyilatkozta azt, hogy 350-450 ezer forint közötti összeggel lenne elégedett és 7 százaléknyian szeretnének ennél is többet.

(Kiemelt kép: nőkklapja.hu/Getty Images)