Hosszan fut az út Betlehemtől a Holt-tenger felé. Apró arab falvak, zárt zsidó telepek váltják egymást a kietlen tájon. A Júdeai-sivatagban járunk, mészkő és por borít mindent. Az út mentén gyerekek kecskéket, birkákat őriznek, tevecsorda legeli a tapasztalatlan utazó számára láthatatlan élelmet. Az utolsó beduin falu után legalább harmincpercnyi autózás még, mire a házigazdáék, Farhanék elágazásához érünk, emlékszem, itt jobbra kell fordulni az úttalan úton. A sárgálló sivatagi dombok mögül először a tevék bukkanak fel, aztán a család sátrai, házai.