Ha nem lenne koronavírus-járvány, a leendő elsősök szülei már az iskolákat járnák a legmegfelelőbb tanító után kutatva. De mit lehet tenni most? Hogy válasszunk látatlanban iskolát és tanítót? És mikor lett a járványtól függetlenül ekkora teher, több hónapos projekt a legjobb iskola kiválasztása?

Ha nem egy világjárvány közepén lennénk, akkor a leendő elsősök, a mostani nagycsoportosok már javában ismerkedhetnének jövőbeni iskolájukkal. Ilyenkor ősszel-télen már zajlanak az előkészítő foglalkozások, az ovisuli programok, a fecskehívogatók, ahol a nagycsoportos gyerekek és a szülők megismerkedhetnek a leendő tanítókkal, beleshetnek az iskolák működésébe. 
Idén azonban erre nincsen mód, és bár jósolni nehéz, a járványhelyzet alakulását elnézve a február körül esedékes iskolai nyílt napok megtartására is csekély az esély.

Jelenleg még azok a szülők sem mehetnek be az iskolákba, akiknek már oda járnak a gyerekei, az pedig elég valószínűtlen, hogy egy csomó érdeklődő szülő és óvodás gyerek nézhessen tanórákat a mostani körülmények között. 

Csakhogy ezzel az iskolaválasztás különösen nehézzé válik a nagycsoportosok szüleinek. Másról sem hallani a szakemberektől, mint a személyes benyomás, a szimpátia fontosságáról a tanítók kiválasztásánál, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a személyes találkozásra a tavaszi beiratkozásig nem lesz mód. Ez különösen azoknak nyomasztó, akik az első gyereküket küldik jövőre általános iskolába, hiszen nekik semmilyen tapasztalatuk nincs a szóba jöhető helyekről és tanítókról. Ez a bizonytalanság tovább növelheti a szülőkben az iskolaválasztás miatt amúgy is meglévő szorongást. Pedig éppen ez az, amit jó lenne elkerülni, a szülő szorongása ugyanis könnyen átragad a gyerekekre – figyelmeztet Theisz Dóra pszichológus.

Ismerősök és óvó nénik véleménye

Theisz Dóra szerint idén nincs más választása a szülőknek, mint aggódás helyett a korábbiaktól elérő módon információkhoz jutni az iskolákról és a tanítókról. Kérdezzünk körbe az ismerősi, baráti körben, hagyatkozzunk azoknak a tapasztalataira, akiknek már iskolások a gyerekei – javasolja. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az információszerzésnél mindig vegyük figyelembe, hogy ami az egyik szülőnek szuper, az a másiknak még simán lehet rossz választás. „Ha valaki azért dicsér egy iskolát, mert sok feladatot adnak a gyerekeknek, sokat versenyeztetik őket, keményen számonkérik a tananyagot, akkor mérlegelni kell, hogy ez a mi gyerekünknek is fekszik-e, vagy nekünk valami mást kell keresnünk” – mondja.
Az ismerősök mellett hagyatkozhatunk a óvodapedagógusok véleményére is. Egyrészt azért, mert ők évek óta ismerik a gyerekeket, tisztában vannak azzal, hogy milyen lelkialkatuk, milyen képességeik vannak. Másrészt, főleg a tapasztaltabb óvónők általában jól ismerik a környékbeli iskolákat is, sok visszajelzést kaptak a korábbi csoportjaikba járó gyerekek szüleitől, így van egy képük arról, hogy melyik iskolában mi várhat a gyerekekre. Amúgy sem árt elsősorban a környékbeli iskolákban gondolkozni

„Nem biztos, hogy rossz ötlet a körzetes iskola, ami a legközelebb esik a család otthonához. Lehet ugyanis egy iskola akármilyen jó, ha a város másik végében van, az teljesen felboríthatja a család életét”.

A pszichológus szerint bár nem ideális, de a semminél jobb megoldás, amivel számos iskola kísérletezik, hogy online bemutatkozásokat szerveznek. Ilyenkor interneten lehet meghallgatni a tanítók bemutatkozását, így lehet kérdezni őket. Vannak iskolák, amelyek bemutatkozó videókat töltenek fel magukról, így online lehet bebarangolni az étkezőt, a tantermeket. Ezeket a bemutatkozásokat megnézhetjük akár a gyerekkel együtt, és utána megbeszélhetjük a benyomásait. Ugyanakkor Theisz Dóra szerint fontos, hogy a döntést ne terheljük rá. „Éreztessük vele, hogy adunk a véleményére, de a döntés súlya, az iskola és a tanító kiválasztása maradjon a szülőé” – javasolja. 

Több hónapos projekt

A koronavírus-járványtól függetlenül igaz, hogy az iskolaválasztás egyre komolyabb súlyú kérdés lett a családok életében. Húsz-harminc évvel ezelőtt nem volt szabad az általános iskola kiválasztása, mindenkinek a lakóhelyének megfelelő körzetes iskolába kellett adnia a gyerekét. Éppen ezért nem is volt téma az iskolaválasztás, nem lehetett bemenni és megnézni a tanítókat, a gyerekek ahhoz kerültek, akihez beosztották őket. 

Manapság viszont az iskolaválasztást és az iskolakezdést sokkal több szorongás övezi, mint korábban. Sok családnak több hónapos, vagy akár több éves projekt lett a legmegfelelőbb általános iskola kiválasztása.

A mostani szülők szülei még egyszerűen elfogadták, hogy oda megy a gyerek, ahova besorolták, aztán, ha nagyon elégedetlenek voltak a tanítóval, változtattak. (Bár erre sem volt mindig lehetőség.) 
Theisz Dóra szerint mostanra mintha kicsit átestek volna a szülők a ló túloldalára. „Bár nagyon jó, hogy körültekintően kiválaszthatják a gyerekükhöz leginkább illő iskolát és tanítót, de túlzásokba nem kell esni. Meg kell bízni a gyerekben, hogy helyt fog állni. Nem párnázhatjuk ki teljesen az útját” – mondja. Éppen ezért azt javasolja, hogy válasszunk olyan körültekintően, amennyire a jelenlegi körülmények engedik, de ne akarjunk mindent kontrollálni. Ha úgy érezzük, hogy megvan a viszonylag közeli, szimpatikus iskola és tanító, akkor innentől bízzuk a gyerekünkre, hogy megállja a helyét az új körülmények között is.

(Kiemelt képünk illusztráció! Forrás: Getty Images/Tom Sibley)