A könyvek komoly riválisokat kaptak a technológia fejlődésével: számítógépes játékok, mobilapplikációk és a közösségi média felületei versengenek a gyerekek szabadidejéért. YouTube vagy Lázár Ervin? TikTok vagy Harry Potter? Fehérváry-Ménes Anna utánajárt, hogyan tehetjük vonzóvá a könyveket a mai fiatalok számára.
Egy amerikai felmérés szerint a számítógép és az internet világában felnövő gyerekek életéből eltűnőben van az élményszerző olvasás. A digitális bennszülöttek leginkább akkor kerülnek szövegközelbe, ha információhoz akarnak jutni. Számukra nem evidens, hogy az olvasás szórakozás, kikapcsolódás is lehet – mutat rá dr. Gombos Péter A digitális generáció olvasási szokásai című tanulmányában. Nemes és sokszor nehéz feladat, hogy elhitessük a gyerekekkel: könyvet olvasni jó.
Nem lehet elég korán megszerettetni
„Az olvasóvá nevelés ott kezdődik, amikor azon gondolkodnak a szülők, hogy milyen legyen a gyerekszoba. Könyvespolc is legyen benne! Ne csak arról tájékozódjunk, hogy melyik a legjobb pelenka, hanem hogy milyen mesekönyvek kerüljenek arra a polcra” – mondja dr. Pompor Zoltán gyerekirodalom-szakértő, a Magyar Olvasástársaság tanácsának tagja és az Így mesélj, hogy olvasson című kötet alkotószerkesztője. Számos külföldi országban a szülőknek biztosított babakelengye-csomagba egy képeskönyv is kerül, illetve „bookstart” programok működnek, amelyek keretében a védőnőtől vagy a helyi könyvtártól ingyenesen lehet beszerezni a baba első könyveit és a szülőknek szóló tanácsadó füzetet. Ha a kicsiket kezdettől fogva könyvek veszik körül, akkor az olvasás könnyebben a napi rutin részévé válhat. Utazásnál, banki ügyintézésnél, orvosra várakozva a játékok és rágcsálnivalók mellé tegyünk be egy kis könyvecskét is. „Mindig legyen ott mint lehetőség” – hangsúlyozza a szakértő.
Az első években az olvasás közös tevékenység. „A mese elsősorban azért működik, mert a szülő olvassa fel a gyerekének. Összebújnak és közösen hozzák létre a történetet. Napi 15 perc meseolvasás már elegendő ahhoz, hogy kialakuljon egy jó szokás” – mutat rá dr. Pompor Zoltán, aki szerint az olvasottak megbeszélése is fontos. Válaszoljunk a gyerek kérdéseire, és érdeklődjünk mi is: Ki a kedvenc szereplője? Mit gondol, mi fog történni a következő fejezetben? Ő mit tenne hasonló helyzetben? A történet így a gyerek sajátjává is válik, és a folytatáshoz is nagyobb kedve lesz. Az együtt töltött idő és az érzelmi kapcsolódás miatt ezt a közös rituálét akkor se hagyjuk abba, ha a gyermek már önállóan is tud olvasni. Az egyszerűbb könyvekkel egyedül is boldogulhat, a hosszabb történeteket pedig olvassuk fel mi.
Mindegy mit, csak olvasson?
Legalább a gyerek tízéves koráig a szülő választ neki könyvet. Ez nagy lehetőség, és egyben felelősség is. A gyerekkönyvek végtelennek tűnő tengerében kell megtalálni az igényes olvasnivalókat. Ebben segítséget jelenthetnek a gyerekirodalmi portálok és könyvesblogok ajánlói. Mit tegyünk, ha csemetéink a rajzfilmekből ismert mesehősös könyvre áhítoznak? Ezek gyakran nem túl jó minőségűek, és az irodalmi értékük is megkérdőjelezhető. Dr. Pompor Zoltán szerint ezt közös játékként érdemes felfogni: a gyerek is megkaphatja a neki tetsző könyvet, és a szülő is választhat olyat, amit szívesen olvas fel. A legfontosabb a sokszínűség. „Nem elég, ha csak kétsorozatnyi könyv van otthon ugyanazoktól a szerzőktől. Legyünk nyitottak az újra, változatos szövegeket és képi világot mutassunk meg gyermekünknek” – javasolja a szakértő. Ahhoz, hogy a gyereknek az olvasás élmény legyen, az életkorának és az olvasási szintjének megfelelő könyvekkel kell találkoznia. Ebben nem érdemes kizárólag a megszokásokra hagyatkozni. Sok klasszikus könyv valójában jóval idősebb korosztálynak szól, mint akik tipikusan olvasni szokták (például A kis herceg korántsem alsósoknak való történet). A legtöbb könyvkiadó feltünteti az ajánlott korosztályt, ezt célszerű figyelembe venni. Jó kezdeményezés a Pagony Kiadó Most én olvasok! című sorozata, amely kimondottan kezdő olvasóknak szóló könyveket tartalmaz, öt különböző nehézségi szinten, finoman adagolva a komplexebb szövegeket az egyre magabiztosabban olvasó gyerekeknek.
Ne csak otthon, ne csak könyvet
Érdemes beiratkozni a legközelebbi könyvtárba gyerekünkkel, hiszen ott olvasni egészen más élmény, mint a szokásos otthoni környezetben. Ráadásul ma már rengeteg ingyenes program közül választhatunk, a baba-mama foglalkozásoktól kezdve a mesemondáson át a könyvbemutatókig. Nem utolsósorban a könyvtárosoktól megbízható és naprakész segítséget kaphatunk a könyvválasztással kapcsolatban.
Fedezzük fel újra a képregényeket és gyerekújságokat. A rövidebb, könnyedebb szövegek, valamint a sok kép és illusztráció jobban csábíthatja a gyerekeket, mint egy vaskos könyv. A színvonalas kiadványok beszerzése némi pluszenergiát vagy kutatást igényelhet, de megéri. A könyvesboltokban már találhatunk külön képregénysarkokat, és online is rendelhető, például a pár éve újraindult Kockás képregény. A gyerekújságok kapcsán ne a kassza melletti polcon sorakozó színes-szagos lapokra gondoljunk, mivel ezek többnyire csupán reklámtermékek. Értékes tartalommal bíró gyerekfolyóirat például a Csodaceruza vagy a Szitakötő.
Kamaszok és kötelezők
Mi a jó reakció, ha a korábban szívesen olvasó kiskamasz egyszer csak elfordul a könyvektől, és inkább a YouTube-TikTok-videójáték szentháromságban töltené az idejét? Dr. Pompor Zoltán szerint legyünk türelmesek. Számtalan példát látni, hogy a gyerek nem olvas tizenéves korában, aztán találkozik valakivel – ez lehet egy szerelem, új barát vagy karizmatikus tanár –, akinek a kedvéért ő is (újra) elkezd olvasni. A szülőket gyakran kihívás elé állítja, hogy az iskolában feladott kötelező olvasmányokkal nehezen küzdenek meg a diákok. „Vigyázzunk, hogy az olvasással kapcsolatban korábban kialakított pozitív attitűdök ne forduljanak át negatívba. Lehetőleg kerüljük a »nem kapod vissza az iPadet, amíg nem olvastad el a könyvet!« jellegű megoldásokat. Nem célravezető az »én is utáltam ezt gyerekkoromban« típusú önvallomás sem. Inkább szánjuk rá az időt, és kezdjük el együtt olvasni a művet, vagy szerezzük meg hangoskönyvben, és kedvcsinálóként hallgassuk meg az első néhány fejezetet közösen” – tanácsolja a szakértő. A nehezebben olvasóknak segítséget jelenthet, ha egyszerre látják és hallják a szöveget. A Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján (mek.oszk.hu) rengeteg kötelező olvasmány és népszerű regény hangoskönyvváltozata elérhető ingyenesen.
Alternatív megoldások
„Sok gyerekkel úgy kezdek el beszélgetni, hogy filmekből indulunk ki, és utána lyukadunk ki a könyveknél. Az olvasásra motiválhat az is, hogy a könyv általában sokkal részletesebb, mint a belőle készült filmadaptáció. Amikor a lányaim a Harry Potter-köteteket olvasták, izgatottan számoltak be róla, milyen rejtett összefüggésekre leltek a könyvben, amik a filmből nem derültek ki” – meséli Czomba Magdolna, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyar–angol szakos tanára. Kedvet csinálhatunk az olvasmányhoz, ha a könyv egy könnyebben fogyasztható változatát is bevetjük. „Amikor Az ember tragédiáját vesszük, mindig megnézzük a diákokkal a mű alapján készült Jankovics Marcell-féle rajzfilmet is, ami jobban beszippantja őket, ezért sokat segít” – mondja a pedagógus. Nem minden esetben kell ragaszkodnunk az eredeti szöveghez sem. A Meséld újra! sorozat kifejezetten kamaszoknak készült köteteiben klasszikusok olvashatók neves kortárs szerzők újraértelmezésében, mai nyelven.
Kundera az instán
Az influenszerek és vloggerek világában a gyerekek figyelméért folytatott harcban akkor nyerhetünk csatát egy könyvvel, ha megmutatjuk, hogy az róluk, az ő életükről is szól. „Az irodalom nem egy vitrinben tartott dísztárgy, amit messziről csodálunk, hanem az élet praktikus része. Tavaly karácsonykor egy kortárs irodalmi szöveget vittem ajándékba a diákjaimnak, ők pedig egy YouTube-klipet akartak nekem megmutatni. Szép és véletlen egybeesés volt: mindkét mű a hajléktalanságra reagált. Az egyik egy vers, a másik egy rapszám, de ugyanúgy a valós életről szóltak” – mondja Czomba Magdolna. A klasszikus műveket is lehet úgy tálalni, hogy a fiataloknak érdekes és életszagú legyen, de tény, hogy az újabb írásokkal – már csak a nyelvezet miatt is – ez könnyebben megvalósítható. Ha ilyen friss szövegeket keresnénk, a Király Levente szerkesztésében most megjelent Nem kötelező – kortársak és kimaradók című szöveggyűjteményből bátran szemezgethetünk. „Amikor a diákjaim kirakják az Instára, hogy éppen Kunderát vagy Pilinszkyt olvasnak, megnyugszom, hogy az olvasás éppúgy az életük része, mint bármi más, amit kiposztolnak. És végső soron ez a cél” – összegzi a pedagógus.
Gyerekirodalommal foglalkozó szervezetek és blogok
- Magyar Olvasástársaság (HUNRA)
- Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY)
- Magyar Gyermekirodalmi Intézet y Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC)
- Pagony blog
- Égig érő könyvek blog
- Prae.hu gyerekrovata
- Bárka Online / Papírhajó
A cikkben ajánlott kiadványok
- Király Levente: NEM kötelező – Kortársak és kimaradók (Corvina)
- Dr. Pompor Zoltán: Így mesélj, hogy olvasson (Móra-Bookr Kids Kft.)
Fotó: Getty Images Hungary