2020 nemcsak a globális járvány miatt teljesített elkeserítően, tavaly egyéb negatív rekordok is megdőltek az emberi tevékenységnek köszönhetően. A feljegyzések kezdete óta ugyanis 2020 volt a legmelegebb év Európában, a globális adatok szerint pedig 2016 és 2020 tartja a rekordot – közölte az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata.
A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban, tehát az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta. A folyamat pedig nem áll meg, hiszen a már a levegőben lévő szén-dioxid miatt összesen 2,3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat. A Texasi A&M Egyetem klímakutatója, Andrew Dessler és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumnál (LLNL), valamint a kínai Nankingi Egyetemen dolgozó kollégái úgy számították ki az úgynevezett „büntető” – vagyis a már kibocsátott üvegházhatású gázok miatt mindenképpen bekövetkező – melegedés mértékét, hogy figyelembe vették, hogy a bolygó egyes területei eltérő ütemben melegszenek, illetve hogy azok a térségek, amelyek eddig nem melegedtek gyorsan, előbb-utóbb behozzák a lemaradásukat.
Elvesztettük a harcot? Nem biztos!
A szakember szerint azonban az, hogy a melegedés mértéke meghaladja a nemzetközi elhatározásokat – vagyis a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartását az iparosodás előtti szinthez képest –, nem jelenti, hogy az emberiség elvesztette a harcot a globális felmelegedéssel szemben. Amennyiben sikerül belátható időn belül elérni a zéró szén-dioxid-kibocsátást, akkor a 2 Celsius-fokos globális melegedést sikerülhet évszázadokra kitolni, elegendő időt biztosítva az emberiségnek az alkalmazkodáshoz.
„A melegedés üteme teszi az éghajlatváltozást annyira szörnyűvé. Ha 100 ezer év alatt kell hozzászoknunk néhány Celsius-fok melegedéshez, az nem jelentene akkora problémát. Azzal megbirkóznánk. Ám ugyanennyi emelkedés száz év alatt, már nagyon rossz lenne”
– jegyezte meg Dessler.
Veszélyben a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén
Kapcsolódó
Rekord mennyiségű fát vágnak ki Amazóniában
Egy osztrák kutatók vezetésével végzett vizsgálat is riasztó eredményekkel zárult: kiderült, hogy a Földközi-tenger keleti vidékén élő fajok nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95%-a már el is tűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg a területen trópusi élőlények – írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Az Izrael melletti vizek a Földközi-tenger legmelegebb részei. A terület régóta honos lakói eddig képesek voltak alkalmazkodni ehhez, de láthatóan alkalmazkodóképességük határára jutottak. A klímaváltozás következtében a partmenti vizek gyorsan és erőteljesen felmelegedtek az elmúlt évtizedekben, ezzel pedig nem tudták tartani a lépést az élőlények. A szakértők vizsgálatukban a csigákat és kagylókat magukba foglaló tengeri puhatestűek csoportjára koncentráltak: a jelenlegi állapotot összehasonlították a tengerfenéken talált maradványok alapján rekonstruált történelmi helyzettel. A legnagyobb különbséget a sekély vizekben lévő élőhelyeknél találták, az ottani üledékben a fajok mintegy 95%-ának nem találták élő példányát.
A kutatók szerint ez annak a jele, hogy ezek az állatok csak néhány évtizede ritkultak meg vagy éppen tűntek el. Albano szerint az is egyértelmű jele a faji sokszínűség összeomlásának, hogy a fellelt állatok közül sok nem éri el azt a méretet, amely a szaporodásához szükséges.
Egészen más a helyzet a trópusi körülményekkel bíró Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán át a 19. században bevándorolt új fajok esetében. A Földközi-tenger ezen térségben szinte teljesen hiányoznak a honos fajok, miközben mindenütt trópusi fajokat láthatnak a búvárok. A sekély vizekkel ellentétben az árapály-tartományokban élő állatok jobban alkalmazkodtak a magasabb hőmérsékletekhez. A mélytengeri területeken sem szembetűnő a változás, mivel a hőmérséklet emelkedése ott kevésbé erőteljes.
(Forrás: MTI, kiemelt kép: Getty Images)
