Amikor művészeti galériát nyitott a Balaton-felvidéken egy felújított istállóban, a legtöbben azt mondták, megőrült, de ő megvalósította a tervét. Amit a fejébe vesz, abból nem enged, márpedig a fejében állandóan jár valami. Alapított már festőiskolát, színházat és szállodát, több butikot vezet Bécsben, borászkodik, és önkénteskedett egy hospice-szervezetnél.

Koller Katalin mindig feketét hord, kivéve, ha 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála – akkor fehéret. Igyekszik stílusos darabokat vásárolni, amelyeket hosszú évekig tud viselni, mint az az Issey Miyake ruha, amelyben találkozásunkkor nyitja ki a köveskáli Magazin Galéria ajtaját.
Sok-sok évvel ezelőtt még a kamasz lányát kísérte el egy Balaton körüli túrára, ennek során jutottak el a Káli-medencébe. Amikor ebbe a faluba értek, ledöbbentek, és egyszerre kiáltottak fel: „Jaj, de szép!”
– Rögtön megszületett bennem a terv: itt festőiskolát kell nyitnom, ahogy Provence-ban, Toscanában láttam – meséli Kati. – Megkértem a barátaimat, akiknek már volt házuk a környéken, hogy ha tudnak eladó ingatlant, szóljanak, és nemsokára rá is találtak a mai Káli Art Inn akkor még elhanyagolt épületeire. Azt találtam ki, hogy a főépületet, amely egykor tiszti kaszinó volt, helyreállítom, ott lesz a festőiskola, és házakat bérelek a faluban, azokban lakhatnak majd a művészek. Ez sajnos nem működött, mert a falubeli szállások nem voltak túl jó állapotban, úgyhogy további épületrészeket hozattam rendbe, és lassan kinőtt a földből egy máig sikeres szálló.