A metoo-mozgalom hatására ma már egyre inkább elhisszük az elképzelhetetlent, ami jobb lenne, ha egyáltalán nem létezne. A valóság azonban gyakran kegyetlenebb, mint hinni szeretnénk, és olyan dolgok is megtörténhetnek a gyerekeinkkel, amiktől mindannyian óvnánk őket. Hogyan ismerjük fel, ha veszélyben vannak, akkor, amikor talán még beszélni sem tudnak erről?

,,Miután a szüleim elváltak, anyu új párra talált, és az elején minden a legnagyobb rendben volt. De egyszerre rémálommá vált az életünk. A nevelőapám éjjelenként részegen járt haza, ordibálva, többször szétverte a lakást. Anyu is kapott, párszor majdnem megölte. Mi meg rettegtünk a szobánkban a húgommal. Úgy tettünk, mintha aludnánk. Nem emlékszem, pontosan mikor fordult felém a figyelme, csak azt tudom, hogy megvolt a kis ceremónia, masszírozzam meg a lábát, és innen mocskos ösztöne vitte az eseményeket. Emlékszem még, hogy bekúszott a lelkembe egy különös félelemérzés. Nem olyan, mint amikor megijedsz a póktól, hanem sötét, magányos, mindent elöntő félelem.” – írja egy nő a beszeljrola.hu oldalon, név nélkül. Olyan történetet oszt meg ezzel, amit soha senkinek nem mesélt el, még a férjének sem. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy ma, felnőttként nemcsak az elkövetőre haragszik, hanem az édesanyjára is, aki nem hitt neki, amikor megpróbálta elmesélni, mi történik vele.