2021-ben is megpróbálják felmérni, hogy mennyire boldogok, mennyire elégedetettek az életükkel a magyarok. A Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja közösen végzi a 2016 óta tartó, évente megismételt kutatást Bagdi Bella és Oláh Attila professzor vezetésével. A Boldogságtérkép megrajzolása címet viselő projet keretében azt is vizsgálják, hogy az országon belül hol, mely térségekben, városokban érzik jobban magukat az emberek, és hol kevésbé elégedettek. A kutatás másik célja, hogy nemzetközi összehasonlításokat is tegyenek, hogy valóban olyan borúlátó, depressziós, pesszimista nép-e a magyar, mint ahogy azt a közvélekedés tartja. 

A vizsgálat online zajlik, a kérdőíveket bárki kitöltheti, aki a 14. életévét betöltötte. A kitöltéshez körülbelül tizenkét percre van szükség, a kérdések egyaránt kitérnek a kitöltő testi és lelki állapotára, anyagi helyzetére, jövőképére, értékrendjére, önmagáról és a környezetéről alkotott képére. A kérdőívben többek között olyan állításokat olvashatunk, mint például  „Az én mindennapjaimban legalább háromszor több az öröm, mint a bánat”, „Sok olyan közösséghez tartozom, ahol jól érzem magam és ahol szívesen fogadnak” vagy „Mikor olyan helyzetben voltam, hogy volt valami problémám, megtaláltam a megfelelő embert, aki segített”. A válaszadónak pedig el kell döntenie, hogy rá mennyire igazak ezek az állítások.

Nagy kérdés, hogy milyen eredményeket hoz a 2021-es kutatás, amelynek adatait már a koronavírus-járvány idején veszik fel.

Hiszen a járvány alapvetően megváltoztathatja az olyan állításokra adott válaszokat, mint például  „A fontos dolgok többségét, amelyek velem történnek, előre látni és ellenőrizni tudom” vagy az a kijelentés, hogy „Optimista vagyok a jövőmmel kapcsolatban”.

A boldogtalan Észak-Magyarország

Az előző boldogságtérképet még a 2019 áprilisa és 2020 márciusa közötti időszakban gyűjtött válaszok alapján állították össze. Vagyis pont abban az időszakban, amikor a járvány és annak következményei még nem befolyásolták a válaszokat. A kérdőívet ebben az időszakban közel nyolcezren töltötték ki Magyarország 962 településéről. A kitöltők átlagéletkora 45 év volt, a legfiatalabb 17 éves, a legidősebb pedig 92 éves volt. 

A tavalyi kutatási eredmények szerint a magyar lakosság általános jóllét szintje nem igazán változott 2016 óta, legalábbis 2019-2020-ban a 2016-2018 közötti időszakban mért értékeket találtak. Ugyanakkor, amikor földrajzi bontásban is megvizsgálták az adatokat, kiderült, hogy a 2019-20 közötti időszakban valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de a növekedés ellenére ezekben a régiókban továbbra is a többihez képest a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Velük szemben csökkent a jóllét szintje Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. 

Ami nem változott 2016 óta, hogy még mindig Észak-Magyarországon érzik a legrosszabbul magukat az emberek.

Ez nem túlságosan meglepő, az eredmény összecseng a térség gazdasági mutatóival. A 2019-2020-as időszakban a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak. 

A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is. Különös ellentmondás, hogy a Budán élő nők boldogabbak, mint a Pesten élők, ezzel szemben a Budán elő férfiak jóllét szintje alacsonyabb a Pesten élő férfiakénál.

A nők boldogabbak és egészségesebbek

A 2019-20-as felmérés szerint egyébként a nők minden régióban boldogabbnak, elégedettebbnek érzik magukat, mint a férfiak. De nemcsak a bolodogságérzet, hanem a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak. Ez az adat sem újdonság: 2016 óta, vagyis a kutatás kezdete óta igaz, hogy a nők jobban érzik magukat annak ellenére is, hogy a fizetett munka mellett sokszor még mindig elsősorban rájuk hárul a háztartás és gyereknevelés terhe is. Korosztályos bontásban érdekes, hogy a legboldogabbnak 26-35 közötti férfiak és az 51-65 év közötti nők vallották magukat.

Az viszont egyáltalán nem meglepő, amit a 2019-2020-as válaszok is megerősítettek, hogy akinek több pénze van, az jobban érzi magát.

A válaszadók egy hatfokú skálán jelölhették be, hogy mit gondolnak az anyagi helyzetükről, ami a nagyon gazdagtól a szegényig terjedt. Ez persze nem objektív, a jövedelem és a vagyoni helyzet figyelembe vételével készült meghatározás, csak annyit jelent, hogy a válaszadó milyen anyagi helyzetűnek érzi magát. Eszerint azok, akik nagyon gazdagnak, gazdagnak vagy jómódúnak vallották magukat, szignifikánsan boldogabbak voltak, mint a többiek. De ugyanez igaz volt a több gyermeket nevelőkre, az iskolázottabbakra és a házasságban élőkre is. Vagyis úgy tűnik, hogy ezek a tényezők mind hozzájárulhatnak az elégedettséghez és a boldogságérzethez.