A 19. század végének csontsovány, áttetsző bőrű fiatal női, akiket fasting girls, koplaló lányok néven emlegettek, és lenyűgözték a szenzációra éhes publikumot, lehettek az anorexia első fel nem ismert áldozatai.

Mollie Fancher fél évszázadot töltött ágyban. Úgy nevezték, „a New York-i rejtély”, de eredetileg csak egy átlagos középosztálybeli lány volt. 1865-ben azonban kétes hírnevet szerzett egy furcsa balesetben, amikor leesett a lóvasútról, és sálja beakadt a kerekek közé, így a jármű hosszan húzta maga után. Csodaszámba menően túlélte az incidenst, sorsa azonban innen bizarr fordulatot vett.
Fancher a baleset során állítása szerint megvakult, és ezzel egy időben kapcsolatba lépett a túlvilággal. Ám ezután is tudott olvasni, a jövőbe látott, és bár keze lebénult, mégis gyönyörűen kézimunkázott. Kijelentette, hogy sem ételre, sem italra nincs szüksége, és hosszú időket húzott ki táplálkozás nélkül. Élete következő 48 évét pedig ágyban töltötte.
Fancher magas, vékony, méltóságteljes szőke nő volt, kedvelték az osztálytársai, kiválóan tanult, bátor volt, és ambiciózus. Már a lóvasutas tragédia előtt két évvel is majdnem halálos balesetet szenvedett, akkor lovaglás közben. Ebből is látszik, hogy aktív életet élt, ami még furcsábbá teszi, hogy később ágyban feküdt fél évszázadon keresztül.
Amikor 1916-ban meghalt, Mollie Fancher legendája érintetlen maradt. Soha senki nem ellenőrizte állításai valóságtartalmát, a New York-i Green-Wood temetőben álló sírján pedig ez olvasható: „A nő, aki ismerte az élet titkát.”