A britek harmada csak évente egyszer mos ágyneműt – de hányszor kellene valójában?

Mindenkinek megvan a maga módszere, amit a legjobbnak tart. De hányszor érdemes valójában ágyneműt, takarókat és párnákat mosni?

Nincs is jobb, mint amikor frissen felhúzott, tiszta és ropogós ágynemű alá bújik be az ember. Bármennyire is alapvetésnek tűnik ez sokak számára, rengetegen vannak, akik számára annyira nem az, hogy szinte nem is ismerik az érzést. És nem azért, mert olyan körülmények között élnek, amelyek ezt nem teszik lehetővé, hanem mert egyszerűen nincs rá igényük. Legalábbis erre jutottak egy brit bútoráruház kérdőívének kiértékelése után még tavaly ősszel. Felmérésük ugyanis inkább sokkoló eredménnyel zárult, mégpedig azzal, hogy a britek harmada (30%) beismerte, hogy évente csupán egyszer, vagy még ennél is ritkábban cserél ágyneműt. Emellett a megkérdezettek 38%-a azt vallotta, hogy a párnákat és takarókat szintén évente legfeljebb csak egyszer mossa ki. Márpedig ezeket is ki kell: a becslések szerint egy soha ki nem mosott párna súlyának tizedét emberi bőrpikkelyek, penész, poratkák (beleértve az elhalt poratkákat is) és azok ürülékei alkotják.

Hagyjuk mindezt leülepedni.

A közvélemény kutatást egyébként 2000 ember körében végezték, és arra nem tértek ki a források, hogy szociológusok által elvégzett reprezentatív felmérésről volt-e szó, leginkább abban bízhatunk, hogy nem. Mindenesetre ez a tetemes mennyiségű ember bevallotta, hogy nem tart attól, hogy milyen következményei vannak annak, ha piszkos ágyneműben hajtja álomra a fejét. Márpedig lehetnek következményei, az ágynemű rendszeres mosásának elmulasztása rengeteg kockázattal jár. Növekszik a fertőzés veszélye, elszaporodhatnak az ágyi poloskák, az idővel orrfacsaróvá váló bűzről nem is beszélve.

(Fotó: Unsplash)

De akkor mennyi az annyi?

Az ágy- és párnahuzatot természetesen rendszeresen mosni kell, hiszen ha nem tesszük, kiváló góca lehet a fertőző rovaroknak, a koszban megtelepedő baktériumok pedig bőrfertőzéseket válthatnak ki. A legtöbben tudják ezt és mosnak is rendszeresen. Ki havonta, ki hetente, 60 Celsius-fokon vagy 40-en, sokan pedig a 90 fokos mosásban bíznak. Mindenki úgy gondolja, hogy az a jó, ahogy ő csinálja, de van széles körben javasolt szabály? Van ám!

Hőfok

Sokan a megszokott 60 fokra szavaznak, mert azon már elpusztulnak a baktériumok. A modern mosógépek azonban már 40 Celsius-fokon is teljesen tisztává teszik a textileket. A kulcs egyébként az anyagban rejlik: színes és mintás ágyneműket mindenképpen 40 fokon javasolt mosni, mert így tovább tartják meg színüket és állagukat. Ha izzadós típusok vagyunk, tehetünk fertőtlenítő mosószert a mosáshoz, akkor biztosra megyünk a baktériumok ellen. Bevett szokás a fehér ágyneműt minimum 60 fokon mosni, de állítólag már erre sincs semmi szükség. A legegyszerűbb, ha megnézzük az ágyneműhuzat bilétáját, azon ott lesz a javasolt mosási hőfok.

Na de milyen gyakran?

A legnagyobb kérdés mégiscsak az, hogy milyen gyakran kellene ezt megtenni. Mert hogy nem évente egyszer, az biztos. Napi szinten nagyjából 8 órán keresztül érintkezik testünkkel az ágyneműnk, tehát ki van téve a bőrünknek, hajunknak és a különféle testnedveknek, az izzadásnak és a testünk hőjének köszönhetően pedig nedves, meleg közeget hozunk létre benne, ami szintén remek talaj a baktériumok számára.

Ezért aztán azt mondják a szakértők, hogy kéthetente javasolt az ágyneműhuzatok cseréje. Vannak azonban helyzetek, amikor akár hetente is meg kellene ezt tenni. Hogy mikor?

Ha háziállatok is érintkeznek az ágyneműnkkel, ha nagyon izzadunk, ha dohányosok vagyunk, ha betegek voltunk, porallergiánk van, vagy éppen, ha meztelenül alszunk. Sőt, a vendéglátóiparban dolgozók számára is ajánlott a heti ágyneműcsere.

Milyen mosószerrel? Jöhet az öblítő?

Leginkább az anyagösszetétel befolyásolja azt, hogy milyen típusú készítményt használjunk. Szatén-, selyem- és vászon ágyneműhöz például finommosószert ajánlott használni, és talán sokan nem tudják, de az öblítő használata sem javasolt az ágyneműkhöz, mert érzékenyebb anyagok esetén összeragadhatnak a szálak, továbbá csökken az anyag nedvességmegkötő képessége, ami nyáron gondot okozhat, hiszen csökkenhet a matéria szellőzése.

(Kiemelt kép: Unsplash, forrás: Euronews)