Észrevetted, hogy egy nehéz időszak után a bőröd állapota romlik, a súlyod ingadozni, a hajad hullani kezd, a biztonságos kereteket adó életmódod pedig felborul? Amikor a stressz már jól láthatóan nyomot hagy a testünkön, fontos, hogy gondoskodással forduljunk magunk felé, és megerősítsük védelmi vonalainkat. Bakos Zsuzsi írása.
A stressz eredetileg az akut vészhelyzetekre „lett kitalálva”, abban segítette az ősembert, hogy eldöntse: felveszi a harcot a veszélyforrással, vagy inkább menekül. Manapság a vészhelyzeteink kevésbé fenyegetik az életünket, viszont sokkal tartósabban vannak jelen, az állandó feszültség pedig alaposan megviseli a testünket és a lelkünket. Számos tünet figyelmeztet arra, hogy érdemes visszavennünk a tempóból: ilyenek az alvási problémák, a heves szívdobogás, a tikkelés, a mellkasi fájdalom, az állandósuló izomfeszülés, de akár a koncentrációhiány vagy a szédülés is. Nyomás alatt gyorsabban öregszünk, gyarapodnak a kilóink, vagy éppen elszürkülünk. Szakértőink segítségével utánajártunk, mit tegyünk, hogy ne veszélyeztesse a megjelenésünket a feszültség.
Snackkel fegyverkezve
Azonnal ledobsz egy-két kilót, ha fokozódik a helyzet? Vagy éppen ellenkezőleg: az evésbe menekülsz? Szűcs Zsuzsanna dietetikus szerint az, hogy a stresszhelyzetekben hogyan változik az étvágyunk, már kisgyermekkorban kialakul.
„Hatalmas szerepe van ebben annak, hogy az édesanya hogyan táplálja a babát: meg tudja-e különböztetni a gyerek jelzéseit, vagy minden sírásra azonnal etetéssel válaszol? Az utóbbi esetekben felnőttkorban nagyobb eséllyel fordul elő az érzelmi vagy stresszevés.” Kutatások szerint ilyenkor gyakrabban fogyasztunk könnyen hozzáférhető gyorséttermi ételeket és magas zsírtartalmú nassolnivalókat.
„Azt is kimutatták, hogy a felnőtteknél az érzelmi evés automatikus folyamat, ahol a negatív érzelmek valódi éhségérzet nélkül vezetnek túlfogyasztáshoz – folytatja a szakértő. – A stressz hatására megnő a szervezetben a glükokortikoid- és az inzulinszint, ami evéshez vezet, vagyis a stresszevők az egészségtelen snackekkel »kezelik« a stresszt, ami enyhíti a negatív érzelmeket. És ez szép lassan szokássá alakul.”
Alakváltó feszültség
A stresszevés pedig túlzott kalóriabevitelt és pluszkilókat eredményez. Ehhez könnyen csapódik a bűntudat, a testtel való elégedetlenség, és a különböző fogyókúrás partizánakciók (pl. böjtök, divatdiéták, hashajtás és egyéb „tisztítókúrák”, fogyókúrás tabletták és étrend-kiegészítők használata) indítása. A túlsúly negatív egészséghatásai jól ismertek: szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, egyes daganatok (pl. mellrák) gyakoribb előfordulása, de rossz hatása van az ízületekre is.
De hogyan étkezzünk jól egy feszültebb időszakban, hogy megfelelő energiaszinten tudjunk teljesíteni, és az alakunk se lássa kárát?
„Vissza kell szereznünk a kontrollt és szakítanunk kell a stresszevéssel – szögezi le Szűcs Zsuzsanna. – Vagyis tanuljunk meg különbséget tenni a valódi éhségérzet (vércukorszint esése, tápanyaghiány) és a stressz okozta érzelmi éhség között. A negatív hatásokat pedig más módon semlegesítsük, például sporttal, tánccal, beszélgetéssel, zenehallgatással, kutyasétáltatással vagyis bármivel, ami pluszkalóriák nélkül is boldogabbá, nyugodtabbá tesz bennünket. Ha ezeket már beépítettük a mindennapokba, akkor nyílik lehetőség arra, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozási formát. Ami kellően változatos, rendszeres, a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, olajos magvak, halak, sovány tejtermékek fogyasztására épül. A helyes választás mellett fontos a rendszer kialakítása, vagyis soha ne éheztessük magunkat, hanem figyeljünk a testünk jelzéseire, mert az időben »elkapott« éhségérzet segít elkerülni a túlevést és az ehhez kapcsolódó bűntudatot. Így lesz elég energiánk a hétköznapi kihívások legyőzéséhez, mindemellett jobb lesz a közérzetünk és a kisugárzásunk is.”
És még öregít is…
A tartós stressz a bőrünkön is nyomot hagy, hiszen jelentősen megnöveli a szervezetet romboló szabad gyökök mennyiségét.
„A Stanford Egyetem kutatásában 58 nőnél vizsgálták, hogy milyen változást mutatnak az immunsejtjeik stresszhelyzetben, illetve stresszmentes körülmények között. A folyamatos, nagy nyomásnak kitett csoport immunsejtjei tíz évvel idősebbnek tűnnek, mint az átlagos lelki megterhelést elviselő nőkéi” – említi dr. Kriston Renáta bőrgyógyász, rámutatva, hogy az érzelmi stressz egyik áldozata a bőrünk.
Az ok, amiért egy nyugtalan éjszaka után tényleg öregebbnek nézünk ki, abban rejlik, hogy a bőrsejtek a mélyalvás szakaszaiban kétszer olyan gyorsan regenerálódnak, mint nappal, köszönhetően az alvás közbeni fokozott kollagéntermelődésnek. (Rossz hír, de egy délutáni szundi nem biztos, hogy olyan eredményesen fiatalít.)
„A kollagén felelős a bőr feszességéért, de csak alacsony kortizolszint esetén termel a szervezet megfelelő mennyiséget belőle – hangsúlyozza a szakértő. – A rossz minőségű alvástól felgyorsul a bőr öregedése, a megnövekedett adrenalinszint miatt romlik a keringés, amitől ráadásul fakó lesz a bőrszín. Mivel a krónikus stressz kellemetlen mellékhatásaként fokozódik a bőröregedés, jobban látszanak a finom ráncok, az egyenetlen pigmentáció vagy éppen a bőr megereszkedése is. Emellett provokálhat még csalánkiütést, pikkelysömört, vitiligót, és ronthatja az ekcémát, a seborrheás tüneteket és a rosaceát.”
Akár egy tükör
„Nagyon gyakori, hogy a bőr csupán közvetítője a szervezeten belül zajló testi-lelki változásoknak. Érzékenysége folytán korán felhívhatja a figyelmet a még csak kialakulóban lévő eltérésekre. Lehetséges ugyanis, hogy még nem észlelünk tüneteket, de a szervezetben elinduló változások már jeleznek a bőrünkön – például gyulladásos, aknés problémákat, szőrnövekedési zavarokat vagy hajhullást okoznak. Ezek jól láthatók és gyakran nehezen elfedhetők, így viszonylag hamar szakemberhez irányítják a pácienst” – mondja a bőrgyógyász, és hangsúlyozza, a tartós megoldás megtalálásához sokszor holisztikus szemlélet szükséges, mert a felületi kezelések (például a krémek, oldatok) sokszor csak átmeneti enyhülést kínálnak, és nem tudják felvenni a versenyt a stresszes életmóddal. A fokozódó kortizolszint ebben is bűnös, hiszen fokozza a faggyútermelést is, így gyulladást, pattanásokat okozhat. És erre csak rátesz egy lapáttal, ha stresszlevezető műveletként kapargatjuk is őket, mert ezzel további mikrosérüléseket okozunk, amelyek megkönnyítik a kórokozók bejutását. Ilyenkor támogatnunk kell a bőrünket is.
„A testmozgás nemcsak stresszoldó, de méregtelenítő hatása révén a bőr állapotára is pozitívan hat. Ügyeljünk a megfelelő ásványianyag-, vitamin-, antioxidáns- és fehérjebevitelre, kerülve a finomított szénhidrátokat, valamint az értágító hatású alkoholt és a kávét. Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás és a bőr megfelelő tisztítása, amire alkalmazzunk vizes bázisú, könnyen felszívódó, de tápláló, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag nappali és sűrűbb textúrájú éjszakai krémeket. Ne feledkezzünk meg a heti egyszeri bőrradírozásról sem, a tápláló maszkokról és a fényvédelem fontosságáról” – hangsúlyozza dr. Kriston Renáta.
Lehet motiváló is!
A tartós stresszel azért is foglalkoznunk kell, mert előbb-utóbb kellemetlen tünetek és betegségek formájában adja a tudtunkra, hogy itt az ideje változtatni az életmódunkon. Stresszforrás lehet az örökös elégedetlenség, a megfelelési kényszer, a nem kielégítő pihenés, de akár a komfortzónában ragadás okozta elszürkülés is. Sokan ilyenkor csak fokozzák a károkat: az egész napos kemény munka után zsíros-cukros ételekkel, alkohollal, dohányzással vagy tévézéssel próbálnak enyhíteni a feszültségen. A negatív stressz modern kori „találmány”, hajszolt életünk következménye. Egyfajta válasz az élet kihívásaira. Viszont gyakran elfeledjük, hogy olyan biokémiai folyamatokat indít el a szervezetben, melyek egy bizonyos szintig stimuláló hatásúak is lehetnek. A pozitív stressznél örömhormonok szabadulnak fel, és pillanatok alatt képessé válunk a tartalékaink mozgósítására. Nélküle nem teljesítenénk olyan jól, és nem is fejlesztenénk ki új készségeket, szóval az igazság az, hogy valamekkora nyomásra szükségünk van a jó eredményekhez. Fontos azonban tudatosítanuk, hol a határ, meddig motiváló és honnantól káros a stressz az életünkben. Ehhez pedig törődnünk kell magunkkal. Mindig.
Fotó: Getty Images
