A rendszeres sport bizonyítottan jó hatással van ránk, mégis könnyen találunk kifogásokat, hogy miért hagyjuk ki az edzéseket. Ilyenkor jusson eszünkbe: agyunk egészségének megőrzéséhez is elengedhetetlen a sport, és már egyetlen edzéssel javul például a koncentrációs képességünk. Kiss-Nemes Veronika sport-szakpszichológus-családterapeutával beszélgettünk erről. Sárosi Kinga írása.
Jelenleg leginkább sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítményük növelésében, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Melyek a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?
A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szorongnak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát az önbizalom növelése az elsődleges cél, ezért egy optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. De emellett a motivációs elakadások („abbahagyjam, vagy ne?”), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki a munkám. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdései a párkapcsolatokhoz kötődnek. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyre tesszük, ami esetleg félrecsúszott.
A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont a stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető. Milyen módszerek vannak erre?
Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, melyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, melyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.
Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt és enyhíti például az ADHD tüneteit?
Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps amerikai úszó és Simone Biles amerikai tornásznő is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.
Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sport?
Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, öszönzi a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban. A sport edzi a küzdőképességet, a memóriát, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását.
A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jobblétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Hogyan találjuk meg a hozzánk passzoló mozgásformát?
Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni. Kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!
A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?
Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobbrészt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3-szor 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitnesz), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3 x 2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6 x 1 óra.
Arról még nem beszéltünk, hogy az izoláltság, az elkülönülés is próbára teheti a stressztűrő képességünket. Mit tehetünk, ha hosszabb időn át egyedül vagyunk, ráadásul időnk nagyobb részét a lakásunkban töltjük?
Itt is nagyok lehetnek az egyéni különbségek. Van, aki élvezi, ha szabadabbá válik az időbeosztása, és átmenetileg belassultabban él (például megnézi azokat a filmeket, elolvassa azokat a könyveket, amiket már régen szeretett volna, elkészít 1-1 nehezebb receptet). Akik hajlamosabbak a szorongásra, pánikra, azoknak segítség lehet, ha egy konkrét napirendet vezetnek be, ez megnyugtató kontrollérzést nyújthat. Ügyeljünk a fokozatosságra, el lehet kezdeni napi 15-20 perccel is a tornázást, és fokozatosan lehet növelni az időt, intenzitást. Kereshetünk videókat, melyek egy komplett, szakember által összeállított edzésterv kipróbálására is lehetőséget adnak. „Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet” – mondta Hippokratész. A szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak is.
Bővebben a témáról: Anders Hansen: Edzett agy (Mester Akadémia)
Fotó: Kaposi Tamás
