„Minek eszik, aki nem bírja?” – kérdezte a férj mosolyra késztetve a feleségét, aki egy hosszabb antibiotikum-kezelés után jóformán semmit sem bírt megemészteni. De enni kell, és Rubin Eszter lépésről lépésre kezdte kidolgozni a saját gyógyító étrendjét, hogy újraépítse a bélflóráját, visszanyerje erejét és egészségét.
A két éven át következetesen folytatott diéta eredményeképp újra egészséges, és közben megjelent két szakácskönyve, amelyeket haszonnal forgathatnak nemcsak a hisztaminintoleranciával, hanem más táplálékallergiával élők is.
Nem betegség, hanem állapot
Rubin Eszter író, gasztronómus szerint a hisztaminintolerancia (hisztamintúlérzékenység) önmagában nem betegség, hanem állapot, változatos, gyakran kínzó tünetekkel. Bélproblémák, emésztési gondok, étkezés utáni rosszullét, szédülés, fejfájás, puffadás, szemgyulladás voltak a panaszai. Egyik szakorvostól a másikig ment, és nem sikerült megoldást találni, bármit evett, rosszul lett az ételtől.
– Végül a külföldi szakirodalomból és önsegítő csoportokban szerzett információk alapján körvonalazódott, hogy a bélflóra érintettsége okozhatja a rosszulléteket, nem egyfajta ételre, hanem a hisztamintartalomra vagyok érzékeny – meséli Eszter.
Hisztamin folyamatosan termelődik és lebomlik a szervezetben, lebontását a DAO (deamino-oxidáz) enzim végzi. Sok élelmiszer tartalmaz hisztamint, például a csokoládé, vörösbor, érett sajtok, tartósítószerek, és a DAO enzim csökkent termelődése miatt felhalmozódhat a szervezetben. Az enzim pótolható, bár ez nem mindenkinél hatásos, Eszter szerint célszerűbb a természetes utat, az egészséges bélflórát újraépítő diétát és a felszívódási zavart ellensúlyozó táplálékkiegészítőket választani.
Szigorú diéta
Az egészség helyreállítása kitartást igényel. Kezdetben nagyon szigorú, a hisztamint elkerülő étrendet kell követni. Rubin Eszter nagyjából húszféle alapanyagot kombinált, és az ételt mindig frissen készítve fogyasztotta. Vegyszermentes biozöldséget és -húst javasol a diétához.
– Hasznát vettem a gasztronómiai jártasságomnak, és nem panaszkodtam a megkötések miatt. Elég rosszul voltam ahhoz, hogy elfogadjam az alacsony hisztamintartalmú, glutén-, tej-, szója-, kukorica-, cukor- és édesítőszer-mentes ételeket. Nem arra törekedtem, mivel tudnám ezeket helyettesíteni, inkább arra, hogy olyan tápanyagokat használjak, amelyek elősegítik a gyógyulást. Ezekből állt össze az első Hisztaminintolerancia szakácskönyv, amelyet hamarosan követett a második kötet, Receptek a gyógyuláshoz alcímmel.
Bátorító újdonságok
Az első kötet bebizonyította, hogy korlátozott számú alapanyagból is lehet változatos fogásokat készíteni. A Hisztaminintolerancia szakácskönyv 2. kötet kibővíti a bélflóra egészségét támogató biztonságos összetevők és ételek listáját. Hiszen a gyulladáscsökkentő és bélregeneráló étrendnek, valamint a „gyökérokok” feltárásának célja nem az, hogy megszabaduljunk a hisztamintól, hanem hogy a szervezet ismét alkalmas legyen a lebontására – vallja Eszter.
Életmódterápia
Farkas-Boross Zita táplálkozási tanácsadóként kommentálta Eszter receptjeit a második kötetben, és összefoglalta, hogyan lehet felismerni, valamint életmódterápiával kezelni a hisztaminintoleranciát. A gyógyulás útján az első lépés a holisztikus szemléletű, az egész szervezetet, a páciens testi-lelki egyensúlytalanságait figyelembe vevő, egyénre szabott tanácsadás. Alapvető az alacsony hisztamintartalmú étrend, az életmódváltás, a háttérben meghúzódó lelki okok, önismereti problémák feltárása és feldolgozása.
– Az emésztőrendszeri érintettség mögött régebb óta halmozódó problémák állhatnak, például bélgyulladás, áteresztő bél, a bél hasznos baktériumflórájának felborulása, emésztőenzim-gondok, a DAO enzim hiánya és más panaszok. A hisztamintúlérzékenység következtében akár anafilaxiás sokk is kialakulhat. Ezek mögött azonban érdemes kutatni és feldolgozni a „gyökérokokat”, a stresszt, az életmódban rejlő hibákat is, amelyek a panaszok kialakulásához vezettek – tanácsolja Zita.
Veszélyeztetett korosztály
Tapasztalat szerint a hisztaminintolerancia elsősorban az 1970-es években született generációt érinti, amikor az adalékanyagok, tartósítószerek alkalmazása elterjedt az élelmiszeriparban. Jellemző a „túlevés”, a szükségesnél több étel túlterheli az emésztőszerveket. Ezért érhető el javulás böjtöléssel, vagy a napi étkezések közötti szünetek betartásával a vég nélküli nassolás helyett, mert így a szervezet időt kap arra, hogy pótolja az elhasznált emésztőenzimeket. Egyébként a mértéktelenség növeli az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is – figyelmeztet a táplálkozási tanácsadó.
További információ: Rubin Eszter: Hisztaminintolerancia szakácskönyv, 1-2. kötet; https://anandazen.hu; www.hazipatika.com
Fotó: Getty Images
Szeretnéd megtudni, milyen edzésforma illik hozzád? Töltsd ki tesztünket és nyerj!
