A szerelmet, a vonzalmat sokféleképpen leírhatjuk. Kinek mit jelent, és hogyan éljük meg a hétköznapokban? Megfoghatatlan, örök titok, ezer arca van. Most különleges élethelyzetben lévő párok mesélnek nekünk kapcsolatuk történetéről.
Új hagyományokat teremteni
Boglárka (31) szociális tanácsadó, művészetterapeuta és férje, Marwan (36) építész és formatervező
Boglárka Münchenben, férje, Marwan Prágában dolgozik. Hét éve ismerkedtek meg, másfél éve házasodtak össze. Első gyermekük hamarosan megszületik Németországban, Bogi magyarul, férje franciául beszél majd hozzá.
– 2013 őszén egy spontán találkozás hozott össze minket Bécsben, ahol akkoriban tanultam. Szinte egymásba botlottunk egy szórakozóhely kijáratánál – meséli megismerkedésük történetét Bogi. – Néhány percet beszélgettünk, és kiderült, hogy Marwan Prágában dolgozik, ahová szilveszterezni készültem a barátnőmmel. A rövid találkozásból Facebook-ismeretség és közös óévbúcsúztató lett. Marwan Algériában nőtt fel, majd Franciaországban tanult. Édesanyja francia, édesapja algériai származású. – Már a kapcsolatunk elején is éreztük, hogy a kulturális különbségek ellenére közös az érdeklődésünk. A család, a hagyományok tisztelete is mindkettőnk számára meghatározó. Algériában is fontos a család, az emberek kedvesek, nyitottak a világra, élvezik az életet, de közben a muzulmán vallásról, kultúráról sem feledkeznek meg.
– 2019-ben volt az esküvőnk a Balaton partján. A férjem rokonai és barátai szívesen utaztak Magyarországra, kíváncsiak voltak az itteni emberekre – meséli Bogi. – Szerencsére a családom és a baráti köröm is ugyanilyen érdeklődő és elfogadó. Izgalmas úgy házasodni, hogy előtte nem költöztünk össze, és a mai napig nem éltünk együtt egyhuzamban néhány hétnél többet. Így alakult, egyrészt a munkánk a saját lakhelyünkhöz kötött, másrészt a Covid-helyzet miatt sem tudtunk könnyen mozogni München és Prága között. A home office lehetőséget ad rá, hogy többet találkozzunk, és ezt ki is használjuk. Hamarosan megszületik a kislányunk, apás szülést tervezünk. Ezután nyilván minden megváltozik, nem leszek a munkámhoz kötve, így rövidesen összeköltözhetünk. A vallási különbségek sem jelentenek gondot, megkereszteljük a lányunkat, de megismertetjük a muzulmán hagyományokkal és ünnepekkel is, mert számunkra fontos, hogy értse és elfogadja a világ sokszínűségét. A férjem például imádja a késő esti családi vacsorákat, és tartja a 30 napos, holdnaptárhoz kötött böjtöt is. Soha nem akartuk a szokásainkat egymásra erőltetni. A másik kultúrája iránti kíváncsiság könnyebben hoz közös megoldásokat, mint gondoltuk. Sokszor előny, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok. Ideje új hagyományokat teremteni, amelyek alapját kettőnk közös értékei jelentik.
