Japán minden más országnál pontosabban és gyorsabban, havi szinten közli az öngyilkossági statisztikáit. (Összehasonlításképpen Magyarországon az első statisztika még nem jött ki a 2020-as évről.) A koronavírus-járvány kirobbanása óta érkezett japán számok pedig igen aggasztó képet festenek.

2020-ban, először az elmúlt 11 évben, nőtt az öngyilkosságot elkövetők száma Japánban. Méghozzá elsősorban a nők körében: amíg férfiak esetében ez a szám az előző évekhez hasonlóan alakult, a nők körében 15%-kal lett magasabb. Októberben volt a legmegdöbbentőbb a szám: abban a hónapban 70%-kal volt magasabb az öngyilkosok száma, mint szeptemberben.

Japánban csak 2020 októberében többen lettek öngyilkosok, mint ahányan a Covid-19 szövődményei miatt elhunytak az országban az egész 2020-as évben.

A japán rendőrség adatai szerint 2153 ember vetett véget önkezével az életének 2020 októberében, amíg a Covid-áldozatok száma 2087 volt 2020 januárjától 2020 novemberéig. A pszichológiával foglalkozó szakemberek egyébként a járvány kitörése óta figyelmeztetnek arra, hogy a pandémiás helyzet nemcsak egészségügyi, hanem bizony mentális válsághoz is vezet, hiszen a munkahelyek, a megélhetés elvesztése, az elszigetelődés, a magány, és a bizonytalan jövőkép rettenetesen megviseli az embereket.

Miért a nők?

Az biztos, hogy a járvány az amúgy is kiszolgáltatottakat könnyebben közelebb szorítja a szakadék széléhez. A 2008-as válság, a japán tőzsde és az ingatlanbuborék összeomlása idején főleg a középkorú férfiak körében nőtt az öngyilkosságok száma. A koronavírus-járvány azonban más hatással van, ez sokkal inkább a fiatalokra, különös módon a fiatal nőkre nézve jár súlyosabb következményekkel. Az okok komplexek.

Ueda Micsikó, a Vaszeda egyetem professzora. (Fotó: Vaszeda Egyetem)

Egyébként is Japánban volt a legmagasabb az öngyilkosok száma a fejlett világban, ezért a szigetországban hatalmas sikerként könyvelték el, hogy az utóbbi 10 évben sikerült harmadára szorítani az öngyilkosságok számát. Ueda Micsikó, a Vaszeda Egyetem professzora, Japán vezető szakértője a témában a BBC-nek azt mondta, hogy a jelenlegi, a nők körében elkövetett öngyilkosságok mintázata nagyon szokatlan. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy soha nem tapasztalt ilyen gyors ütemű növekedést a pályafutása során. „A koronavírus-járvány kapcsán a leginkább sújtott iparágak a nőket foglalkoztató iparágak, például a turizmus és a kiskereskedelem, valamint az élelmiszeripar.”  Japánban az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyedül élő nők száma, akik közül sokan azért választják a magányt, mert az országban a házasság még mindig erősen hagyományos nemi szerepekkel jár együtt. Ueda professzor arra is rávilágított, hogy a fiatal nők sokkal nagyobb valószínűséggel vannak úgynevezett bizonytalan munkaviszonyban. Ez egyébként az egész világra jellemző probléma: a McKinsey Global Institute tavaly nyáron tette közzé jelentését, amelyben azt vizsgálták, hogyan hatott a koronavírus-járvány a nemek közti egyenlőségre. Az eredmény egyáltalán nem biztató:

a járvány ugyanis világszerte jelentősen visszavetette a nők munkalehetőségeit, illetve azt a fejlődést is, ami jellemezte eddig a nemek közti egyenlőségre irányuló törekvéseket.

Ueda professzor azt is elmondta, hogy ezeknek az egyedülálló nőknek úgy kell fenntartani a megélhetésüket, hogy gyakran nincs folyamatos munkaviszonyuk. „Tehát, ha valami történik, akkor természetesen nagyon erősen sújtja őket annak a hatása.” És pont az ilyen, nem állandó státuszban lévő személyzettől szabadult meg rengeteg munkáltató a járvány kirobbanása óta. De mivel magyarázzák a szakértők, hogy tavaly októberében annyira magas volt a női öngyilkosok száma? Egy másik, aggodalomra okot adó jelenség is meghúzódik a háttérben: 2020 szeptember 27-én lett öngyilkos a híres japán színésznő, a 40 éves Takeucsi Júkó.

Takeucsi ünnepelt sztár volt, ő volt a főszereplője volt az HBO által gyártott Miss Sherlock című sorozatnak. (A sorozatot Arthur Conan Doyle ikonikus karakterei, Sherlock Holmes és Dr. Watson inspirálták, ugyanakkor napjainkban játszódik Tokióban és mindkét szerepet nő játssza.) Takeucsit Japánban 2004 és 2007 között háromszor választották a legjobb színésznőnek, tehát tényleg karrierjének csúcsán volt. Attól a naptól kezdve, hogy a hírek lehozták a színésznő öngyilkosságát, az öngyilkos esetek száma megnőtt, és 10 napon keresztül szokatlanul magas is maradt. A statisztikák különösen akkor válnak rémisztővé, ha az érintett nők életkorát nézzük: többségük 40 év körül volt, akárcsak a színésznő.

„A 40 év körüli nőket befolyásolta a járványhelyzet a legjobban az összes korosztály közül” – mondja Shimizu. – Ennél a csoportnál az öngyilkossági arány több mint kétszeresére nőtt.”

Az, hogy egy-egy híreség öngyilkossága után nő az öngyilkosságok száma, ismert jelenség. Ueda professzor szerint a japán helyzetre reflektálva van egy másik kérdés is. Mégpedig az, hogy ha Japánban ez történik, ahol kifejezetten szigorú korlátozások nélkül és viszonylag kevés Covid-halálesettel járt eddig a járvány, akkor mi történik más országokban, ahol a pandémia hatásai sokkal rosszabbak?

Mi a helyzet  a világ többi részén és Magyarországon?

A Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organization) adatai szerint évente körülbelül 800 000 ember lesz öngyilkos világszerte, azaz kb. 40 másodpercenként oltja ki valaki önszántából az életét. Ez kétszer annyi, mint a gyilkosságok áldozatainak a száma. A KSH egy korábbi jelentésében azt írta, hogy az öngyilkosság előfordulási gyakorisága Európában és Ázsiában a legmagasabb, míg Észak-Amerikában és Ausztráliában kisebb. A legritkább az öngyilkosság Közép- és Dél-Amerikában és az arab világban. Európában a mediterrán országok lakói vetnek legritkábban önkezükkel véget életüknek, Ázsián belül pedig Indiában történik viszonylag kevés öngyilkosság. Az itthon elérhető legfrissebb statisztikák szerint, amelyet a A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) ismertetett, és a 2019-es évre vonatkozó hivatalos magyarországi statisztikákat tartalmazza,

2019-ben csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon. A javulás azonban csak a férfiaknál jelentkezik, 2018-hoz képest 2019-ben több nő lett öngyilkos.

2019-ben 1550 öngyilkosság történt Magyarországon (1158 férfi, 392 nő), 107-tel kevesebb, mint 2018-ban. Magyarországon a legtöbben, 4911-en 1983-ban vetettek véget életüknek. Ez az év az 1955-ben kezdődött meredek emelkedésnek volt a csúcspontja. Néhány évig az öngyilkosságok száma magas szinten ingadozott, majd 1987-től csökkenni kezdett. 18 év leforgása alatt a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 47%-kal csökkent. Hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt a hazai statisztikákra, még nem tudni, a 2020-as adatok egyelőre nem ismertek.

(Forrás: BBC, WHO, KSH, kiemelt kép: Getty Images)