A japánok szerint minden ember életének megvan az értelme, oka, amiért érdemes reggel kiugrania az ágyból – csak meg kell találnia. Mert aki megtalálja, az egészségesebb, boldogabb és hosszabb életet él.
A 2019-es adatok szerint a világ lakosságának születéskor várható átlagos élettartama 72,6 év, a japánoknál viszont 84,6, ami világrekord. 2015 áprilisáig a világ legidősebb élő embere Misao Okawa volt, aki 117 évig és 27 napig élt, és 110 éves koráig ellátta önmagát. Amikor arról kérdezték, hogyan vigyázott az egészségére, csak annyit mondott: szusit ettem, és aludtam. Okawának ugyanakkor mindig is kiugróan nagy volt az életkedve. Amikor a hosszú élet titkáról kérdezték, azt válaszolta: én is ezt kérdezem magamtól!
A japán titok
A japánok életfilozófiája szerint minden embernek megvan a maga ikigaija, azaz a létezésének értelme, oka, amire egyesek már rátaláltak, mások még csak keresik, írja Ikigai − A boldogság japán titka című könyvében Francesc Miralles és Héctor García. Az ikigai (iki = élet, gai = érdemes) az egyik titka Okinava sziget lakóinak, a világ leghosszabb életű embereinek. Okinaván a legmagasabb a világon a százezer lakosra jutó száz év felettiek száma (68), ez nálunk, magyaroknál tíz körüli. Az okinavaiak egészségesen és boldogan élnek és dolgoznak a nyolcvanadik, sőt a kilencvenedik születésnapjuk után is, és azt tanácsolják a világ többi lakójának is, hogy soha ne menjenek nyugdíjba. A japán kultúrában olyannyira fontos, hogy az ember életének legyen célja, hogy ott a nyugdíj szó nem is létezik abban az értelmében, hogy végleg letenni a munkát. Nagyon sok japán nem megy nyugdíjba, hanem csinálja, amit szeret, mindaddig, amíg az egészsége engedi.
Okinava szigetén egy északkeleti település, a háromezer lakosú Ogimi a leghosszabb élettartammal kecsegtető hely a világon, csak úgy becézik, „a hosszú élet faluja”. Az okinavaiak hosszú életének receptje: egészséges étkezés, zöld tea és egyszerű, szabadban töltött élet.
A tudósok már jó ideje tanulmányozzák a száz év felettiek közös tulajdonságait az úgynevezett kék zónákban, vagyis a világnak azon a területein, ahol kimagaslóan sokáig élnek az emberek. Ezek az öregek nemcsak tovább élnek, mint a föld átlagos lakossága, hanem kevesebb a krónikus betegségük is. Sokan közülük olyan irigylésre méltó vitalitással és egészséggel büszkélkednek, ami a világ más részein élők számára elérhetetlennek tűnik. Vérképük kevesebb szabad gyököt mutat, márpedig a szabad gyökök felelősek a sejtszintű öregedésért. Mindez a sok teának és a 80%-os étkezési szabálynak köszönhető, miszerint csak addig esznek, amíg a gyomruk 80 százalékig meg nem telt, nem tömik tele magukat. A túlevés ugyanis bizonyítottan gyorsítja az öregedést. Körükben a menopauza tünetei itt enyhébbek, és mindkét nem szexuálishormon-szintje szinte életük végéig magas, a demencia aránya pedig átlag alatti.
A világon öt kék zónát tartanak számon, ahol kimagaslóan sokáig élnek az emberek, és ezek között is a legelső Okinava. Főként a nők számíthatnak itt hosszabb és egészségesebb életre, mint a világ többi részén.
Az öt kék zóna
Az első tehát Okinava, ott is a sziget északi része: zöldségekben és tofuban gazdag étrend, kis adagok, ikigai és a barátok szoros közössége a hosszú életük titka. A második Szardínia, különösen Nuoro és Ogliastra, ahol az étrend sok zöldségből és egy-két pohár borból áll naponta, és itt is szoros közösségekben élnek az emberek. A kaliforniai Loma Lindában a Hetednapi Adventista Egyháznak van egy közössége, ahol hosszú életre számíthatnak a tagok. A negyedik a Nicoya-félsziget, Costa Ricában, itt még a kilencvenes éveikben is reggel hatkor kelnek az emberek, és mennek a földekre dolgozni. Végül Ikaria szigete, Görögországban, ahol minden harmadik lakos elmúlt kilencvenéves (ez az arány nálunk 0,67%), és az életmódjuk nem sokat változott az elmúlt 2500 évben.
Érdemes megfigyelni, hogy az ötből három sziget, ahol a források szűkösek, és a lakók jobban rászorulnak egymás segítségére. Másokon segíteni önmagában is olyan erős ikigai, ami életben tarthat valakit. Az öt kék zóna tapasztalatai alapján a hosszú élet képlete: egészséges étkezés, alacsony intenzitású mozgás, életcél és szoros emberi kapcsolatok. Ezek a közösségek olyan tempóban élnek, hogy kevés stressz éri őket, nem esznek sok húst, alkoholt is csak mértékkel isznak. Nem sportolnak, de autózás helyett inkább gyalog járnak, és naponta művelik a kertjüket. A kertészkedés mind az öt kék zónás területen napi szintű tevékenység.
Jiro Ono, a világ legidősebb szusiséfj e
Spirituális és praktikus
Az okinavaiak alkották meg életfilozófiájuk leírására az ikigai fogalmát, amiben a spirituális megközelítés keveredik a praktikussal. A szenvedélyük és az általuk vallott értékek találkoznak a világ szükségleteivel, illetve azzal, miért hajlandóak mások pénzt adni. Ezek metszéspontjában helyezkedik el az ikigai, vagyis ami miatt szívesen kelnek fel reggel még akár százéves koruk felett is. Egy japán mondás szerint csak az aktív életet élők akarnak sokáig élni, mert a boldogság kulcsa az állandó elfoglaltság. Az ikigai egzisztenciális üzemanyag, amire ha rátaláltunk, onnantól csak annyi a dolgunk, hogy ne térjünk le az útról, amelyet kijelölt.
A Sushiálmok (2011) című megkapó dokumentumfilmben megismerhettük a világ legjobb és egyben legidősebb szusiséfjét, az idén kilencvenöt éves Jiro Onót, aki hétéves kora óta készít szusit minden nap, és van egy kis étterme Tokióban, a Ginza metróállomás mellett. Jiro és a fia minden áldott nap elzarándokolnak a világhíres Tsukiji halpiacra, hogy beszerezzék a legjobb tonhalat. Miért nincs tele a hócipője kilencven év után sem a szusival? Mert munka közben a flow állapotába kerül, amikor minden idegszálával a feladatra koncentrál, és csak a jelenben él. Ez az ő boldogsága, az ő ikigaija. Nem véletlen, hogy övé a világ legjobb szusija.
Passzió, misszió, hivatás
Az ikigait általában kördiagrammal ábrázolják, ahol négy kör kapcsolódik össze: 1. amit szeretek csinálni, 2. amit jól csinálok, 3. amire a világnak szüksége van, és 4. amiért megfizetnek. Az első és a második kör metszetében (amit szeretek csinálni + amiben jó vagyok) a passzióm van. Az első és harmadik metszetében (amit szeretek csinálni + amire a világnak szüksége van) a misszióm. A második és a negyedik metszetében (amiben jó vagyok + amiért megfizetnek) a foglalkozásom. A harmadik és a negyedik metszetében (amire a világnak szüksége van + amiért megfizetnek) a hivatásom. A passzióm, a misszióm, a foglalkozásom és a hivatásom közös metszetében pedig ott lapul az ikigai.
Természetesen nincs pontos adat arról, hány japán ért el az ikigai édes állapotába vagy annak közelébe. A koncepciónak mindenesetre az a lényege, hogy ha sokáig szeretnénk egészségesen és boldogan élni, meg kell találnunk, mi ad értelmet a létezésünknek. És bár az ikigai elméleti konstrukció, a fenti diagram jól hasznosítható a gyakorlatban is, például amikor azon gondolkodunk, hogy belevágnánk egy saját vállalkozásba.
A tudósok számtalan kutatást végeztek, hogy megértsék, miért élnek hosszabb és egészségesebb életet azok, akik megtalálták az ikigaijukat. 2006-ban például több mint hétezer amerikai felnőtt életét vették górcső alá, és egyértelmű összefüggést találtak az életcél és a halálozási adatok között. Akik tudják, mi életük értelme, kevesebb stresszt élnek át, kevésbé fáradékonyak, és kevesebb negatív hatás éri őket. Mielőtt Einstein meghalt, még leírt egy képletet, amellyel megpróbálta egyesíteni az univerzum minden mozgató erejét egyetlen elméletben. Halála előtt néhány pillanattal is azt csinálta, amit szeretett.
Fotó: Getty Images
