Összeszorul az állkapcsunk a feszültségtől. Kiráz a hideg bennünket, ha valami kellemetlent látunk. Nyugtalanul zsong a mellkasunk, a hasunkban „pillangók röpködnek”, ha szerelmesek leszünk. A testünk folyamatosan jelez, olyan, mint egy szótár vagy térkép, amit ha kiismerünk, egészségesebb kapcsolatba kerülhetünk magunkkal.
„Az ember teste rendkívül összetett egység, amiben nem lehet szétválasztani a testi és a lelki funkciókat, hiszen a lelki rezdüléseinket ugyanúgy a központi idegrendszer érzékeli és irányítja, mint ahogy az erre adott testi és egyéb válaszokat is – mondja dr. Belső Nóra pszichiáter. – Ez az oda-vissza ható kapcsolat a lélek és a test között folyamatos. Selye János vegyész, belgyógyász, endokrinológus írta le: minden külső- belső tényező stressz, ami a szervezetünket alkalmazkodásra készteti. Ilyenkor ősi, teljesen egészséges válaszreakciókat produkálunk. A testünk felkészül a küzdelemre vagy a menekülésre, vagy ha a stresszhatás hosszan kitart, akkor adaptálódni kezdünk.”
Megküzdési stratégiák
„Stressz hatására a vegetatív idegrendszerünk utasítást küld a szerveink felé, hogy segítsenek nekünk nagyobb teljesítményt kifejteni, akár menekülnénk, akár harcolnánk. A simaizmaink és a futást, küzdelmet segítő harántcsíkolt izmaink is felkészülnek a gyakoribb összehúzódásra, fokozódnak a vegetatív funkcióink, például az izomzatban és a szerveinkben nő a vérátáramlás, javul a légzésünk – magyarázza a szakember. – Mindez olyan testi érzetekben tudatosul bennünk, mint amikor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy feszül az állkapcsunk, hevesebben ver a szívünk. Amikor a stresszt kiváltó helyzet nem múlik el, akkor lép működésbe az emberi faj egyik evolúciós »vívmánya«, a gyors alkalmazkodási képességünk. Most már például nem úgy reagálunk a járvánnyal kapcsolatos hírekre, mint 2020 tavaszán. Lehetünk dühösek, elkeseredettek, de az első pánik elmúlt. Emelkedik az ingerküszöbünk, és megszokjuk a szituációt, hiszen tudatosítjuk, hogy nem tudunk elmenekülni, az akut stresszben nem is lehet folyamatosan létezni. Ezt követheti egy kimerültségi fázis, aztán elkezdjük különböző megküzdési stratégiákkal, akár mentálisan, akár testi szinten kezelni a stresszt.”
