Kattintsatok a képre, „lapozzatok” bele a magazinba!
Zöld, zöldebb
Furcsa tavasznak indulunk neki az idén, bár a természet járja a maga útját, s teszi a dolgát, csakúgy, mint örök időktől, évről évre. A fák rügyeznek, a tulipánok már dugják ki a leveleiket, sőt a nárciszok bimbói is lelkesen bólogatnak, mi valahogy mégis bizonytalanok vagyunk. Nem is oly rég, alig néhány hete még sokkal bizakodóbban vártuk a természet megújulását, a húsvétot, most meg újra itt ülünk bezárkózva a lakásunkban. Azaz hogy nem újra, hiszen szinte kis sem dugtuk az orrunkat már egy éve.
De nézzük azért a dolog jó oldalát, vagy legalább keressük, hátha van neki. Például, ha már úgyis otthon vagyunk, foglalkozhatunk valamivel többet a közvetlen környezetünkkel, rendezgethetjük a polcokat, esetleg kipróbálhatjuk, milyen kézművestehetséggel áldott meg minket az ég. Hímezhetünk a gyerekünknek vagy akár magunknak, készíthetünk praktikus kiegészítőket, húsvéti asztaldíszeket. A kertek, erkélyek, balkonok tulajdonosai is találnak jócskán elfoglaltságot, annyi minden ültethető akár egy kis cserépbe vagy balkonládába is. Ne csak virágokra gondoljunk, hanem például fűszernövényekre is, amiket később felhasználhatunk.
És ott vár az erdő, a park, ahová kimerészkedhetünk jó levegőt szívni, megmozgatni elgémberedett végtagjainkat. A természet mindig jó barátunk; figyelhetjük, hogyan zöldül ki a szürke táj, válik egyre élénkebbé, hívogatóbbá.
Követve példáját gondoljuk át életmódunkat, szokásainkat, étrendünket, életvitelünket, hogy könnyítsünk azokon a súlyokon, melyeket mi, emberek rakodunk jó öreg glóbuszunk agyonterhelt ökoszisztémájára. Igenis sokat tehetünk azért – és tavaszi különszámunkban ehhez is szolgálunk megannyi gyakorlatias tanáccsal –, hogy még sok-sok generációnak nyújthasson otthont a föld. Adjunk hát zöld utat annak, hogy a természet jövőre is megújulhasson, ahogy mindig, mióta világ a világ.
Lazarovits Szilvia, felelős szerkesztő
