A szájüregi betegségek közel 3,5 milliárd embert érintenek világszerte, ráadásul az Európai Unión belül Magyarország egyike azon országoknak, ahol a legrosszabb állapotban van a lakosság fogazata, itt a legnagyobb az átlagos foghiány. Sokan kizárólag a genetikai adottságoknak tulajdonítják a fogászati problémákat, ezért nem is tesznek eleget a megfelelő szájhigiéniáért, holott a fogászati szakemberek szerint csak az öröklődésre nem foghatjuk a rossz fogakat.

„Sokan azt hiszik, hogy ha elromlanak, kihullanak a fogaik, krónikus ínygyulladást vagy még súlyosabb fogászati problémát tapasztalnak, akkor annak csak az öröklődés lehet az oka. Ám fogazatunk épségét és a szájüregünk egészségét több körülmény is befolyásolhatja” – mondja Dr. Pogonyi Kinga, a Budai Egészségközpont konzerváló fogászati és fogpótlástan szakorvosa. – „Az alkati adottságok mellett a legfontosabbak az életmódbeli tényezők, a táplálkozás és a fogápolás, a megfelelő szájhigiénia.

Kizárólag a családi genetikában keresni a fogazati problémák és a fogvesztés okait mindenképpen téves, és nem is veszélytelen,

mivel egyfajta felmentést ad azokkal a teendőkkel kapcsolatban, amit az illető maga is megtehet fogazata épségének megőrzéséért.”

Örökölt problémák lehetnek:

• Az állkapocs formája.
• A fogak és az állcsontok mérete, alakja.
• A fogzománc vastagsága, a fogak színe, a fogágybetegségek bizonyos típusai.
• Egyes kutatások szerint a nyáltermelés sajátosságai és a szájüregben lévő szájflóra összetétele is.
• Szintén hatással vannak a fogak egészségére a torlódott, rendetlen elhelyezkedésű fogak, mivel azok nehezebben tisztíthatók. Ez azért jelent problémát, mert a zugokban megrekedt ételmaradékban és lepedékben könnyebben megtelepednek a fogzománcra káros savat termelő vagy gyulladást keltő baktériumok.
• Továbbá van néhány genetikai eredetű fogbetegség is, amely a fogzománc súlyos károsodása miatt fogszuvasodásra, fogvesztésre hajlamosít. Ezek azonban szerencsére ritkák, hat-nyolcezer emberből egyet érintenek. Vannak olyan, az állkapocs és a fogazat állapotát érintő elváltozások is – például csírahiány, számfeletti fogak, mélyharapás, ajak- vagy szájpadhasadék –, amelyeknél szintén örökölhető a hajlam.

Kell a megelőzés!

Semmiképp se nyugodjunk bele az öröklött fogászati hátrányokba, hanem inkább kerüljünk tisztába ezekkel és mielőbb kezeltessük őket. Panaszmentesen is javasolt félévente felkeresni a fogorvost egy kontrollvizsgálat és fogkőeltávolítás miatt. Ha tudjuk, milyen fogászati gondok fordultak elő a családunkban (például ínygyulladás, korán elvesztett fogak), akkor érdemes fokozottan figyelni az adott problémára és a kezelőorvossal megbeszélni, mi lehetett az oka, és mit lehet tenni ennek elkerüléséért.

„A fogak rendetlen állása esetén mielőbbi fogszabályozásra van szükség. Ínyproblémáknál pedig sokat segíthet a rendszeres fogkőleszedés és a probléma alapos kivizsgálása, hiszen komolyabb fogágybetegség is állhat a háttérben, ami esetén komplexebb kezelésre lehet szükség. A barázdazárás a frissen előbújt maradó őrlőkön nagyszerű fogszuvasodást megelőző beavatkozás, továbbá apró szuvasodások időbeni észlelésével és kezelésével megelőzhetők a lehetséges későbbi nehezebb beavatkozások (gyökérkezelés, fogeltávolítás, kiterjedt fogpótlások stb.). Amiatt is nagyon fontos a félévenkénti fogorvosi kontroll, mert az elváltozások jó része sokáig nem okoz panaszt, és az eldugottabb helyeken nehezen észrevehető, ha elindult valamilyen kóros folyamat. Amikor ez már látható vagy panaszt okoz, sok esetben nagyobb lehet a baj.

Az időben észrevett és kezelt fogszuvasodások, íny- és fogágyproblémák esetén viszont megelőzhetjük a későbbi nagyobb szuvasságokat, gyulladásokat és fogvesztést.

Az esetlegesen öröklődő fogászati eltérések ellenére megfelelő gondozással helyreállítható, megőrizhető a fogak épsége” – hangsúlyozta Dr. Pogonyi Kinga.

Rutin a genetikán túl

Az öröklött tényezőknél fontosabb és többeket érint az, hogy milyen szájápolási rutint alakítottak ki gyermekkorunkban a szüleink, de felnőttkorban is változtathatunk az esetleges helytelen fogápolási szokásokon. Mit tegyünk fogaink megóvása érdekében?

• Mossunk fogat legalább naponta kétszer (de leginkább minden étkezés után javasolt).
• Járjunk rendszeres fogorvosi kontrollra – a problémák mielőbbi kezelése képes ellensúlyozni a kedvezőtlenebb genetikai adottságokat.
• Lehetőség szerint kerüljük az egészségtelen ételeket: a cukros, finomított lisztből készülő termékeket, üdítőitalokat, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás is az ép, egészséges fogak ellensége lehet.

Hogyan mossunk fogat?

Az egyéni adottságok figyelembevételével, a fogorvossal egyeztetve kell mindenkinek megtanulnia a számára legmegfelelőbb szájápolási módokat és a szájhigiéniai eszközök használatát. A fogkefén és a fogselymen túl sok más eszköz is rendelkezésre áll: fogköztisztító kefék, superfloss, egycsomós fogkefe stb. 

Teljesen más technikával, eszközökkel kell fogat mosni, ha például fogszabályozót viselünk vagy valamilyen típusú fogpótlásunk van, esetleg torlódott a fogazatunk.

A fogmosási technika és az eszközök megfelelő használatának elsajátítása mellett az adottságainknak legmegfelelőbb fogkrém kiválasztására is érdemes kellő figyelmet fordítani. És nem utolsó sorban, kimondottan fontos a gyermekkorban elkezdett megfelelő szájhigiéniai oktatás és rendszeres fogorvosi kontroll.

Forrás: Budai Egészségközpont

Kiemelt kép: Unsplash