Aki a kilencvenes évek közepén-végén volt középiskolás, vagy akkor volt középiskolás korú a gyereke, bizonyára emlékszik még a Repeta című ifjúsági műsorra. A műsor ikonikus alakja, sőt ötletgazdája dr. Gerőcs László, vagyis Gerőcs tanár úr volt, aki a képernyőről ugyan 2000-ben eltűnt, de még sokáig az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezető matematika tanára maradt, illetve rengeteg tudományos cikket, szak- és tankönyvet adott a világnak.

Gerőcs László 2019-ben a krétát letette, de a tanítást nem hagyta abba: online távoktató programot hozott létre, hogy a mostani középiskolások számára is segítsen könnyebben venni a matematika érettségi megpróbáltatásait. A Repetából így lett Korrepeta, amely idén már az emeltszintű érettségizőknek is segítséget nyújt.
De ezen kívül is sok érdekességet tartogat, sőt, a tanár úrnak vannak még tervei, nem is akármilyenek. Ezekről beszélgettünk vele, illetve arról, hogy a matematika sokkal többet ad az embernek, mint az gondolnánk.

Azt olvastam, hogy eredendően humán érdeklődésű volt, végül mégis matematika-fizika szakos tanár lett, 1981-ben doktori címet is szerzett a magasabb rendű lineáris rekurzív sorozatok vizsgálatainál elért eredményeivel. Elég messze került az eredeti tervektől.
Pedig valóban magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni. Ez 1970-ben volt, akkor oda igen nehéz volt bejutni, az osztályfőnököm mondta is, hogy „Gerőcs, oda magát nem veszik fel”. Azt is ő mondta, hogy ha mindenáron tanár akarok lenni, menjek matek szakra, abban jó voltam. Aztán 1975-ben, ötödévesként el is kezdtem tanítani egy Budapest közeli iskolában. Így lettem számtantanár.

És hogy került egy számtantanár a televízióba? 
Mindez 1995-ben volt. Feltűnt, hogy egyre élesebben elvált egymástól a gazdag és a szegény réteg, és egyre inkább távolodtak is egymástól. Abban az időben egy szimpla jeles érettségi már kevés volt ahhoz, hogy valaki bejusson egyetemre, ezért egyre többen igénybe vettek volna külső segítséget. De mivel

egyre többen elszegényedtek, sok szülő nem engedhette meg magának ezt a kiadást. Akkoriban még volt közszolgálati televízió, közszolgálati műsorok, és eszembe jutott, hogy egy korrepetáló műsor sokat segíthetne ezen a problémán.

Írtam egy levelet a művelődési főosztálynak, amelyben leírtam a gondolataimat. Tetszett nekik az ötlet, behívtak, ott felvázoltam, hogy lehetne egy ilyen előkészítő kurzust készíteni heti egy alkalommal.

És műsor lett belőle, ez ma már szinte elképzelhetetlen.
Igen, a Repeta elindult, először csak matematikával, majd bekapcsolódtak mások itt, mert látták a tévénél, hogy ez tényleg hasznos: így egyre több tárgyból lett Repeta. Magyarból, történelemből, fizikából, de földrajz és angol nyelv is volt, miközben a matematika végig megmaradt. Élő adás volt heti egy alkalommal, amelyben az előző héten kitűzött feladatokat részletesen, szőröstül bőröstül megoldottuk. Telefonos feladat is volt, amelyet élőben, a műsor elején tűztünk ki, és az első jó választ adó betelefonáló felvázolhatta a megoldást, ő valami apró jutalmat kapott. Ez az oktató műsor 2000-ben szűnt meg, aztán átalakult tudományos ismeretterjesztő műsorrá Válaszd a tudást címmel.

2019-ben ment csak nyugdíjba, ha jól tudom.
Már korábban, de kértek, hogy maradjak, én pedig éreztem magamban energiát, és végül 2019-ben júniusban tettem le végleg a krétát.

A krétát letette, a tanítást azonban nem hagyta abba. Mióta volt tervben, hogy folytassa a Repetában végzett munkát?
Már a nyugdíj előtt évekkel is dédelgetett álom volt. Azt gondoltam, hogy a technika adott, létre kellene hozni valamilyen online oktatási formát. Ez akkor már sok országban kialakulóban volt, itthon nem annyira. Azt tapasztaltam, hogy vannak diákok, akik valamilyen oknál fogva lemaradnak, mert mondjuk sokat hiányoztak. Nem egy olyan diákom volt nekem is, akinek a családja elköltözött valamilyen kiküldetés miatt – ezek a diákok érthető módon nem szerettek volna évet ismételni.

De egyedül nem nagyon tud készülni egy tanuló, ezért gondoltam, hogy jól jönne nekik az online távoktatás.

De mindig azt mondtam, hogy majd ha nyugdíjba megyek, kitaláljuk. Aztán 2019 tavaszán Péter fiam, aki író, esztéta, dokumentumfilmes, azt mondta, hogy most nyugdíjba mentem, csináljuk meg.

És miért a középszintű érettségire felkészítő csomag lett az első?
Azért, mert az érettségizők zöme középszinten akar érettségizni. Akkoriban a kb. 90 ezer érettségizőből csak olyan 10 ezer lehetett az emelt szintet választók száma. 2019 tavaszán leültem és elkezdtem összeállítani az anyagot. 21 tematikus részre valót állítottam össze, de a nagy munka nem is a kitalálás volt, hanem elkészíteni a prezentációkat úgy, hogy minden világos legyen. Végül 50-60 perces videókat vettünk fel, a 20 részt egy 21. zárta, ami egy próba középszintű érettségi volt. Nyár közepén kezdtük legyártani a videókat az általunk kialakított stúdióban, október közepe táján fejeztük be. Ezután következett a vágás, hangutómunka stb., és 2020 januárjában töltöttük fel őket. Elég sokakhoz eljutott, sokan megvásárolták a csomagot, és használták is. Ha ezzel tudtam segíteni, hogy jól felkészüljenek, akkor nagyon örülök. 

Fotó: Gerőcs Péter

Az időzítés szinte látnoki volt – a 2020 márciusában kitört járvány hatására többen érdeklődtek a Korrepeta iránt?
Inkább az érettségi közeledtével nőtt meg az érdeklődők száma. Amikor ezt az egészet kitaláltuk és elkezdtük, sehol nem volt még ez a járvány, de valóban egy szomorú aktualitást adott a debütálásnak. Ahogy tavaly, úgy idén is rengetegen otthon készülnek fel, és persze az iskolából sok segítséget kapnak, de elkélhet az extra segítség is. Arra persze nem vállalkozik ez a videósorozat, hogy a teljes középiskolai tananyagot átadja, de arra igen, hogy plusz magyarázatokat adjon.

Idén már elérhető az emelt szint is, illetve találtam a Korrepeta Youtube-csatornáján egy-két ízelítő videót, sőt ami nagyon tetszett, felvételeket különböző tudománytörténeti érdekességekről is.
Az emelt szintű sorozaton 2020 tavaszán kezdtünk dolgozni, nyáron-ősszel forgattuk, ősz vége felé elkészült el. Titkolt vágyam volt tanárként, hogy valahogy népszerűsítsem a tudományt, a matematikát, ezért most összeállítottam különböző tudománytörténeti érdekességeket is, amelyekről szintén forgattunk: mostanában kerülnek fel a Youtube-csatornámra. Például az ókori egyiptomi-, kínai- vagy görög számok történetéről, a tökéletes számokról, a rovás számírás történetéről. Vagy arról, hogy például hogyan számolta ki 2400 évvel ezelőtt egy zseniális görög matematikus a Föld kerületét, méghozzá 2%-os pontossággal. 

Pont ez az emberi oldal az, ami sokaknak hiányzik a matematikából, amivel pedig kontextusba lehet hozni a száraznak tűnő ismereteket. 
Sokan gondolják, még felnőttek is, hogy a matematika egy titokzatos, elvont valami. Pedig erről szó sincs: a matematika egy óriási szellemi játék, egy nagy szellemi kaland, aminek hihetetlenül sok haszna van. De való igaz, hogy ha elmondjuk, kik és miért jöttek rá bizonyos dolgokra, az érdekesebbé teheti az egészet. Például ugyan miért alakult ki a szögfüggények fogalma? Miért olyan érdekesek a Fibonacci számok? Az már rögtön érdekesebb a gyerekeknek, főleg, ha elmondom, hogy ezeket az ismereteket először már 1200 környékén publikálták, amikor a tatároknak még eszükbe sem jutott bennünket lerohanni.

Miért olyan frusztráló a matematika sokak számára?
Nagyon fontos, hogy milyen az előéletünk. Sokak köré már az óvodában felépül egy fal, ami aztán később elválasztja a diákokat a gondolkodás szabadságától. Ha sikerül később lerombolni ezt a falat, a félelem falát, akkor nyert ügyünk lesz. A matematikai gondolkodás fejlődése az egy nagyon lassú és nem látványos folyamat, ráadásul nem egyformán fejlődnek a gyerekek. Ha mondjuk hetedik, nyolcadik osztályban valami kimarad, akkor nagyon nehéz tovább építkezni. Ez viszont már módszertani kérdés.

Sokan hangoztatják, hogy nem volt értelme a középiskolai matematikának. Pedig igen sok mindenben hasznát vesszük. Pontosan miben?
Az agyunknak vannak különböző szeletei: az absztrakciós készség, a logikai készség, kombinatorika, asszociációs képesség, a gondolkodás fegyelmezettségének képessége, a tájékozódás képessége stb. A matematika minden területe ezek valamelyikét igyekszik fejleszteni, csiszolni, kibontani. Amikor az ember kimegy a középiskolából, mindegy hogy egyetemre jelentkezik, péknek tanul vagy irodai alkalmazott lesz, ahhoz, hogy tiszta fejjel tudjon gondolkodni, arra mindenhol szükség lesz. Hogy kellően tudja befogadni az információkat, például amikor statisztikai adatokat olvas. A matematika a tiszta gondolkodásban segít.

Nem azért kell a logaritmust tanulni, mert szükség lesz rá. De amíg a logaritmust tanulta valaki és azt gyakorolta, az agyának valamilyen szeletét nagyon is csiszolta, még ha ő maga nem is veszi észre.

Ha valaki tisztességesen végigüli a gimnáziumi matematika órákat, messze fejlődik annyit a gondolkodási szintje, még ha nem akarja, akkor is, hogy a középszintű érettségit minimum egy közepesre vagy jóra lazán megcsinálja. Ehhez tényleg semmilyen komolyabb matematikai tehetség nem kell. 

Vannak örök mumus témakörök? Vagy diákja válogatja?
Inkább az utóbbi talán, illetve attól függ, milyen szinten vagyunk. Azok a nehezebb témák, amelyek több absztrakciót igényelnek. Kilencedik osztályban, amikor elkezdünk paraméteres egyenletekkel foglalkozni, az egy óriási absztrakció, az nehezen szokott menni. Vagy a szögfüggények értelmezése is nehéz emiatt. Ezért szoktam javasolni a tanárjelölteknek, hogy ne annyi időt szánjanak ezekre, mint amennyit előír rá a tanmenet, mert ezeket jobbról is, balról is el kell magyarázni, mert akkor könnyebben megértik a diákok a későbbi dolgokat. Nagy türelemmel kell viseltetni, meg kell várni, amíg a leggyengébb is megérti, miről van szó.

Valószínűleg itt szokott félremenni a dolog, hogy erre nincs idő a tanmenetben.
Azt gondolom, hogy ha a gimnázium elején több időt kell szánni például az algebra legfontosabb lépéseire, mint amit a tanmenet megenged. Hogy ne csak elmondjuk ezeket, hanem a készség szintjére emeljük. Így később az itt elveszített idő kamatostul visszajön.

Fotó: Gerőcs Péter

Azt is többször nyilatkozta, hogy a gyenge és jó diákok teljesítménye között között egyre nagyobb a különbség. Miben látja ennek az okát?
Ezen sokat lehet polemizálni. De nyílik ez az olló is, a készség és motiváció szempontjából a jó és gyenge diákok között. Nagyon jó lenne ezt az ollót szűkíteni, mégpedig nem a tehetséggondozás rovására. Ez pénzkérdés, tárgyi és személyi feltételek kérdése, felszereltség kérdése, kiváltképpen motiváció kérdése. Ma a matematika tanárok többsége számára az az egyik legnagyobb probléma, hogy hogyan keltsék fel az érdeklődést, a motivációt, hogyan adjanak sikerélményt a diákoknak.

Meg kell tanulnia a tanárnak a diákok fejével gondolkodni. Ha nem érti, miért nem érti?

Kiesett egy pillanatra? Az előéletében vannak hiányosságok, vagy csak azért nem érti, mert nem hajlandó mélyebben gondolkodni, mert alulmotivált?

Ebben valószínűleg nem segít, hogy maguk a tanárok is egyre kevésbé motiváltak. 
Amikor egy tanárnak vannak gyerekei, akiket iskoláztatni, etetni, öltöztetni kell, kénytelen mindenféle másodállást elvállalni, ezért nem tudja úgymond újrakezdeni önmagát, nem tud feltöltődni.

Manapság egy tanár nem képes újratermelni önmaga igényét arra, hogy jó kedvvel menjen be az osztályba. Ez egy nehéz kérdés sajnos. Egyre többen keserednek el.

És ráadásul itt az online oktatás, amit a legtöbben jól megléptek, de ez megint csak rengeteg extra munkával jár. Nemcsak az anyagi, a társadalmi megbecsültsége és elismertsége is alacsonyabb a tanári szakmának, mint akár 30 évvel ezelőtt volt. Ez persze az anyagi megbecsültségből is következik. Érettségi előtt mindig megkérdeztem a diákjaimat, hova készülnek tovább, tanárnak persze senki. Szinte kinevettek, hiszen ki akarna manapság tanár lenni.

A Korrepeta motivációt is adhat a gyerekeknek? 
A Korrepetának a lényege nem a motiváció, hanem a sürgős szakmai segítségnyújtás, amit az érettségi előtt álló diákok igényelhetnek.

Most, hogy már elérhető az emelt szintű csomag és a tudománytörténeti érdekességek is, vannak további tervek?
Emelt szinten van szóbeli is, amihez tartozik 25 tétel, amelyek lényegében ugyanazok az utóbbi években. Lehet, hogy idén nyáron ezek kidolgozásáról forgatunk videósorozatot. Olyan titkos vágyam is van, hogy a másik két kötelező érettségi tárgyat, a magyart és a történelmet is bevonjuk, csak találni kell hozzájuk klassz tanárokat, akik ugyanígy összeállítanak hozzá témaköröket. És akkor már egy nagyobb távoktató csomag lenne a Korrepeta, egy távoktató online program, kurzussorozat, amiről mindig is álmodtam.

Kiemelt kép: Gerőcs Péter