Az új-zélandi törvényhozók szerdán egyöntetűen megszavazták, hogy a vetélésen átesett párok fizetett szabadságra mehessenek. Az új törvény szerint a munkavállalóknak a magzatvesztés után három nap fizetett szabadság jár. A most elfogadott jogszabály egy meglévő törvényre épül, amely előírja a munkáltatók számára, hogy fizetett szabadságot adjanak azoknak a pároknak, akiknek a gyereke halva született.
Bár azzal rengeteg munkahely egyetért, hogy a magzat elvesztésével járó trauma feldolgozásához a szülőknek lelki és fizikai értelemben is időre van szükségük, nem igazán volt példa hasonló jogi döntésre nemzetközi szinten. Az új-zélandihoz hasonló törvény csak Indiában és a Fülöp-szigeteken van érvényben. Kanada Ontario tartományában például a fizetett szabadság csak azoknak jár, akik legfeljebb 17 héttel a szülés várható ideje előtt vetélnek el.
A legtöbb országban pedig a vetélésen átesettek kénytelenek betegszabadságra menni, ha képtelenek azonnal visszatérni a munkába.
A Mayo Klinika adatai szerint az ismert terhességek nagyjából húsz százaléka végződik magzatvesztéssel, azonban ez a szám minden bizonnyal magasabb lenne, ha hozzávennénk a fel nem ismert várandósságokat. A vetélés olyan traumatikus élmény a szülők számára, amely poszttraumás stressz szindrómához, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
Ginny Andersen képviselő, aki a törvényjavaslatot benyújtotta, a Twitteren azt írta: „Remélem, hogy [a jogszabály] időt ad az embereknek a gyászolásra, és általa nyíltabban merünk majd beszélni a magzatvesztésről. Nem lenne szabad félnünk a testünktől.”
Ahogy azt ez a törvény is jól példázza, a szigetország mindig is egy lépéssel a világ előtt járt – legyen szó a politikáról, az egészségügyről, az oktatásról vagy a környezetvédelemről. Új-Zéland volt az első ország, amely szavazati jogot adott a nőknek, bevezette a nyolcórás munkanapot, itt került be először a parlamentbe transznemű képviselő, és Jacinda Ardern volt az első miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt szülési szabadságra ment. A haladó szellemiségű ország célja most az, hogy Új-Zéland legyen a világ első országa, amely száz százalékban megújuló energiát használ.
(Kiemelt kép: Getty Images)