A pizza, a tészta, a sült hús, a pörkölt és megannyi kedvenc ételünk alapanyagai között szerepel valamilyen állati eredetű összetevő. A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el.
Környezetvédelmi, egészségvédelmi vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azok száma, akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben. A tanulmány szerint a fehérjepótló alternatívák, vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék 2035-re reális húsfehérjepótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90 százalékának elkészítéséhez.
Fotó: Getty Images
Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés, és még inkább az lesz a következő években.
Az áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat. Ha 2035-ig megvalósul az alternatív fehérjék tanulmányban felvázolt 11 százalékos piaci növekedése,
csupán a húsok és a tojás kiváltásával a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 1 gigatonnával csökkenthető lenne a következő másfél évtizedben, ami Japán jelenlegi éves szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű.
Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása mellett nagy mértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat: a következő másfél évtizedben – óvatos becslések szerint is – legalább 39 milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság, ami akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakosú London vízfogyasztását.
Kapcsolódó
Jönnek a 3D-nyomtatóval készült húsok!
Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, az emberek meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése.
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét.
A BCG kutatása alapján ez három fázisban fog megtörténni, attól függően, hogy milyen típusú fehérjét szeretnénk pótolni:
- A növényi alapú alternatívák, mint a szójából, a borsóból és más növényekből származó fehérjékből készült hamburgerek, tejtermékek és tojáspótlók legkésőbb 2023-ra elérik a helyettesíthetőséget.
- A mikroorganizmusokból, például gombákból, élesztőkből és egysejtű algákból előállított alternatív fehérjék 2025-re érhetik el a kívánt szintet.
- A közvetlenül állati sejtekből mesterségesen tenyésztett fehérjék 2032-re felelhetnek meg a fenti elvárásoknak.
(Kiemelt kép: Getty Images)
