Drága Tanár úr!
Jókedvű névnapi vacsoráról értem haza március tizedikén este, majd precízen összeírtam magamnak a következő nap intéznivalóit. A hosszú lista második pontja ön volt, kedves Tanár úr! Mert én bizony arra készültem, hogy másnap felhívom, és megkérem, tartson előadást egy veresegyházi szülőcsapatnak. Magam már voltam vendége a fiatal anyákból-apákból álló rokonszenves közösségnek, akik régóta vágytak arra, hogy a dackorszakról és az óvodai beilleszkedésről „a Ranschburg” beszéljen nekik. Ki más?
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
